Egymásra találva 3. rész
Megjelenés: 2009. augusztus 10.
Hossz: 10 981 karakter
Elolvasva: 7 603 alkalommal
Előzmény
Egymásra találva 2. rész (családi)
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Sokáig feküdtünk egymás mellett. Nem volt kedvünk mozdulni és jó volt egymás közelségét élvezni. Csodálatos érzés volt kielégülten feküdni e kívánatos fiatal test oldalán. Néztem az apró pihékkel borított finom bársonyos bőrét. Mellkasa ritmikusan mozgott le – fel, már megnyugodott és valószínűleg az új élményeket dolgozta fel a fejében. Engem is megrohantak a reggel élményei. Hamvas teste lassan ismét gerjeszteni kezdte bennem férfiúi vágyakat.
– Egész nap itt feküdnék veled apu. – hízelgett mintha kitalálta volna gondolataimat.
– Pedig most megyek és úszok egyet kicsim. Te nem jössz?
– Hát legyen...
Az úszás után kifeküdtünk a napra. Telt az idő, mint bármikor és mintha nem történt volna közöttünk semmi. Nem beszélt róla és én sem erőltettem a témát. Naponta többször rajta felejtettem a tekintetemet. Azt vettem észre, minél tovább nézem, annál jobban kezdek begerjedni. Be kellett látnom teljesen a hatása alá kerültem. Elmentem készítettem egy könnyű ebédet, amit a teraszon fogyasztottunk el. Ebéd után én a nappaliban olvasgattam, majd elszunyókáltam, Lizám az egész napot a kertben töltötte.
Ránk esteledett. Megbeszéltük, hogy kerti grillen sütünk valami finomat vacsorára. Az előkészítést közösen csináltuk, majd amíg sütögettem felment átöltözni. Az elkészült vacsorát feltálaltam, majd kiáltottam neki, hogy jöhet.
Amikor megjelent az ajtóban elakadt a lélegzetem. Egy rövid könnyű fehér ruhát viselt, ami szabadon hagyta vállait, mélyen dekoltált volt és szinte világított napsütötte bőrén. Szőke haját copfba fogta, mely minden mozdulatára vidáman csapkodott.
– Beteszek valami zenét a vacsihoz, jó apu?
– Ahogy tetszik.
Vacsora közben beszélgettünk, de én szinte oda sem tudtam figyelni. Nyilvánvalóvá vált, hogy kicsi lányom nem vett fel semmit ruhája alá. Gondolom arra gondolt reggel már bevált a csábításnak ez a módja nálam. Be kell vallanom ismét sikerrel járt.
– Nem táncolunk? – kérdeztem.
– Tessék?
– Szeretnék veled táncolni. Miért csodálkozol?
– Nem szoktunk, de miért ne.
Mást sem szoktunk idáig, gondoltam magamban. Persze nem a parkett ördöge szerepkörre vágytam, egyszerűen szerettem volna a karjaimban tudni.
– Egész nap itt feküdnék veled apu. – hízelgett mintha kitalálta volna gondolataimat.
– Pedig most megyek és úszok egyet kicsim. Te nem jössz?
– Hát legyen...
Az úszás után kifeküdtünk a napra. Telt az idő, mint bármikor és mintha nem történt volna közöttünk semmi. Nem beszélt róla és én sem erőltettem a témát. Naponta többször rajta felejtettem a tekintetemet. Azt vettem észre, minél tovább nézem, annál jobban kezdek begerjedni. Be kellett látnom teljesen a hatása alá kerültem. Elmentem készítettem egy könnyű ebédet, amit a teraszon fogyasztottunk el. Ebéd után én a nappaliban olvasgattam, majd elszunyókáltam, Lizám az egész napot a kertben töltötte.
Ránk esteledett. Megbeszéltük, hogy kerti grillen sütünk valami finomat vacsorára. Az előkészítést közösen csináltuk, majd amíg sütögettem felment átöltözni. Az elkészült vacsorát feltálaltam, majd kiáltottam neki, hogy jöhet.
Amikor megjelent az ajtóban elakadt a lélegzetem. Egy rövid könnyű fehér ruhát viselt, ami szabadon hagyta vállait, mélyen dekoltált volt és szinte világított napsütötte bőrén. Szőke haját copfba fogta, mely minden mozdulatára vidáman csapkodott.
– Beteszek valami zenét a vacsihoz, jó apu?
– Ahogy tetszik.
Vacsora közben beszélgettünk, de én szinte oda sem tudtam figyelni. Nyilvánvalóvá vált, hogy kicsi lányom nem vett fel semmit ruhája alá. Gondolom arra gondolt reggel már bevált a csábításnak ez a módja nálam. Be kell vallanom ismét sikerrel járt.
– Nem táncolunk? – kérdeztem.
– Tessék?
– Szeretnék veled táncolni. Miért csodálkozol?
– Nem szoktunk, de miért ne.
Mást sem szoktunk idáig, gondoltam magamban. Persze nem a parkett ördöge szerepkörre vágytam, egyszerűen szerettem volna a karjaimban tudni.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 5 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Előzmény
Egymásra találva 2. rész (családi)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
csak azért nem 10/10, mert olyan nem létezik..
Teljesen egyet értek az intézkedéssel.Sajnos én utólag nem tudok törölni,pedig szándékomban állt.Részben,mert ama "illetlen" kifejezést - lévén,hogy rajtam kívül ezekben a kommentekben, igazán soha senki, még csak hasonlót sem használt - szívesen lecseréltem volna, másrészt túl pozitívnak érzem az ott leírtakat.
De az is lehet,hogy inkább "sajtó helyreigazítást" eszközölök:
Kijelentem,hogy az "író úrnak" nem az arca túl nagy,valószínű,a tükör relativitása tévesztett meg.
Az ominózus "mű"("művek")nem ...-ok.(Jelzem a kipontozott "termék",határozottan értékes anyag - ha valaki esetleg nem tudná.)