A+ A-

Álom vagy valóság?

Rendben, legyen. Elküldöm neki a képeket, köztudott, hogy nekem úgysem sikerülne lekicsinyíteni őket... Kíváncsi vagyok, mit fog hozzájuk szólni, hiszen már vagy két éve nem láttuk egymást. Az utolsó találkozásunk emlékezetes maradt, de nem a szó pozitív értelmében. Egy buliban, némi alkoholtól becsípve másztam rá, amit persze viszonzott, olyannyira, hogy a fél buli láthatta, ahogy kezei a felsőm alá igyekeznek. Ezzel egyetlen probléma volt, ő barátnővel rendelkezett én meg kialakulófélben lévő kapcsolattal. Természetesen másnap estére mindketten megbántuk a dolgot, azóta is akkori párjainkat boldogítjuk. Soha olyan mocskosnak nem éreztem még magam, mint akkor, pedig semmi komoly nem történt... Ők állandóan veszekednek, ki tudja miért járnak még, én pedig a barátommal; hiába tudatosítja bennem a környezetem, amit én is jól tudok, se lelkileg, se szellemileg, se testileg nem elégít ki a srác. Mitől is félünk? Talán az egyedülléttől...
Csatolás, küldés... elküldtem. Feltehetően már alszik, így legalább holnapig kell várnom a reakcióra. Másnap reggel, mint mióta elhagytam kis hazámat mindig, az első dolgom az volt, hogy bekapcsoltam a gépem. Hiába a telefon mellett ez az egyetlen kapcsolattartó eszköz a családommal és a barátaimmal. Megnéztem a mailjeim, a harmadikat tőle kaptam. A mail méretéből ítélve visszaküldte a képeimet a megfelelő méretben. Csalódottság lett úrrá rajtam, bár alaposan megváltoztam két év alatt mégsem csigáztam fel. Azért rákattintottam a kis ikonra, amikor néhány sorra is figyelmes lettem a képek mellett... A második képen gyönyörű vagy... Ennyi. És a többin? Sértett női önérzetem nem tudott a bóknak örülni, holott ez az ő "tollából" meglehetősen nagy dicséretnek számított. Ekkor kattintott rám skype-on és beszélgetni kezdtünk, csapongtunk a témák között, nem kerültek szóba a képek. Reggel vele keltem, este vele feküdtem, de nem jutottunk egyről a kettőre, de éreztem, hogy történni fog valami. Az egyik hajnalig nyúló beszélgetésünk során meg is tört a jég, ugye ha hazajössz találkozunk végre? A lélegzetem elakadt, hirtelen válaszolni se tudtam, de már alig vártam, hogy lássam őt..
Egy esős októberi délután, vasárnap ért a vonatom Pestre, ő ott állt a vágány elején, ahogy jó néhány évvel ezelőtt. Magasabb nem lett, de férfiasabb annál inkább. Még soha nem éreztem magam így, olyan volt, ahogy könyvek olvassuk, és jókat kacarászunk rajta, elgyengült a térden. Megpusziltuk, s megöleltük egymást, majd csomagjaimat elvéve elindultunk a kocsihoz majd pedig a lakásához értünk. Szinte nem is emlékszem mi történt, annyira el voltam foglalva a bennem zajló eseményekkel. Tudtam, hogy meg fog történni, ám látszott rajta, hogy nem akarja elsietni. Egész délután beszélgettünk, el kellett mesélnem az elmúlt négy hónap eseményeit, mindent, amit átéltem. Titokzatos tekintetéből, mely leginkább elvarázsolja a lányokat egyaránt kiolvasható volt az érdeklődés és a vágy. Mivel nagyon fáradt voltam, úgy gondoltam, hogy ideje elmenni zuhanyozni.
Nem tudom, hogy a tudatalattim vagy a tudatom segített abban, hogy elfelejtsem behozni a törölközőmet. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az ajtóban áll és nézi, ahogy zuhanyozom. Ledermedten, még arra sem voltam képes, hogy eltakarja magam, vagy talán nem is akartam? Kérdő pillantásomra csak annyit válaszolt, kopogtam, biztos nem hallottad. Persze, persze... Nyíltan bámult, láttam a tekintetében, hogy kíván... Huncut mosollyal ráirányítottam a kis bámészkodó nadrágjára a tust még bőrig ázott..
- Most már muszáj lesz zuhanyoznod, már csak be kell szappanozzalak - nevettem.
- De csak, ha jó alaposon megmosol mindenhol, nagyon koszos vagyok - válaszolta mosolyogva.
Ezen aztán nem múljon, gondoltam. Szörnyen lassan (vagy csak nekem tűnt úgy?:) vetkőzni kezdett, majd néhány pillanat múlva csodálhattam férfiassá érett testét. Belépett mellém a zuhanyzóba és lassan szappanozni kezdte magát. Elmúltunk már tinédzserek, ám mégis zavarban voltunk...
- Nem valami fürdetésről beszéltél? - habogtam.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.73 pont (11 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 06. 1. vasárnap 07:18
Nem tetszik.
#2 listike 2014. 02. 13. csütörtök 16:02
Szép famtázia.
#1 Törté-Net 2007. 11. 10. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?