A+ A-

Móni

Móninak hívnak, most 22 éves vagyok. Ismerőseim kimondottan szép lánynak tartanak. Az érettségit megelőző szalagavató bálon is én lettem a bálkirálynő. Szőke, egyenes szálú hajam a hátam közepéig ér. Szép, kék szemeim vannak. Testem vékony, bár nem vagyok túl magas, kb. 170 cm. A melleim szépek, se nem kicsik, se nem nagyok. Lábaim formás, hosszú combokban végződnek. 36-os cipőt hordok. Bőröm kimondottan fehér. Szóval egy dekoratív kis fruska vagyok.
A következő történet, amit most elmesélek még tavaly történt. Egy újsághirdetés apropóján egy állást próbáltam megszerezni. Érettségizett, fiatal, csinos lányok jelentkezését várták titkárnői, asszisztensi munkakörbe. Úgy gondoltam, hogy ez egy nekem való feladat. Így meg is jelentem a felvételin.
Rajtam kívül még két lány jelentkezett az állásra. Egymás után szólítottak bennünket az irodába. Én voltam a sorban az utolsó. Amikor beléptem a helyiségbe egy szépen berendezett irodában találtam magam. Az íróasztalnál egy 30-as éveiben lévő, dekoratív nő ült. Helyes kosztüm volt rajta, hosszú, barna haja egy nagy csattal volt összefogva.
- Foglaljon helyet! - mutatott az asztal előtti kényelmes székre.
Leültem, ő meg végignézett. Volt is mit néznie! Nem tudtam, hogy egy nő fog felvételiztetni, férfira számítottam. Ezért egy mély dekoltázsú, rövid, kék színű ruhát vettem fel. Hozzá fehér cipőt, és fehér harisnyát. A hajamat egy kék szalaggal fogtam össze.
Bemutatkozott, Juditnak hívták. Aztán kérdezgetni kezdett. A munkával kapcsolatban, kiváncsi volt, hogy milyen nyelveket beszélek, van-e útlevelem, hol lakom stb. Egyedül a nyelvvel voltam bajban, hisz nincs nyelvizsgám, angolt tanultam, de azt se igazán tudom használni. De a hölgy megnyugtatott, hogy ez nem igazán lényeges. A beszélgetés után megállapodtunk, hogy majd értesít, ha megfeleltem.
Másnap csörgött a telefon. A hölgy volt az, aki közölte, hogy megfeleltem az állásra, ha elvállalom, akkor havi 100 ezer forintot tud fizetni, de azonnal munkába is kellene állnom, mert szüksége lenne rám. Bécsbe kell utaznia pár napra, ahova vinne is magával. Nagyon megörültem a hírnek, és el is fogadtam az állást. Egy óra múlva már indultunk is. Éppen annyi időm volt, hogy gyorsan összepakoljak pár holmit.
Az út kellemesen telt el. Jól elbeszélgettünk, szimpatikus volt a főnöknőm. Bécsbe érve egy kis szállodában szálltunk meg.
- Ne haragudj, de csak egy kétágyas szobát sikerült kapnom - mondta Judit.
Nem baj, gondoltam. Amúgy helyes kis szoba volt. Kipakoltunk, elmentünk, és megvacsoráztunk. Aztán visszatértünk a szobánkba, Judit megfürdött, kicsípte magát, és azt mondta:
- Most el kell mennem, de te addig fürödj meg!
Úgy is tettem. A kádba jó forróvizet engedtem, és elmerültem a habokban. Még mindig a vízben voltam, amikor hallottam, hogy csapódik az ajtó. Gondoltam, hogy Judit jött meg. Nem sokára én is kiszálltam a kádból. Megtürölköztem, és egy fürdőlepedőt csavartam magam köré. Kiléptem a fürdőszobából. A szobában ketten álltak. Judit és egy 40-es évei elején lévő, erős testalkatú férfi. Meglepetten néztem rájuk, különösen azért, mert a férfi kezében egy pisztoly volt.
- Mi van Judit, mit akar ez az ember? - kérdeztem a főnöknőmet.
- Móni, te most vele mégy, engedelmeskedj neki, mert különben megöl!
- Mégis, mi ez?
- Most nincs időm megmagyarázni, csináld azt, amit mondok!
- Nem is ismerem! Nem megyek sehova, nekem ehhez semmi közöm!
Hátra fordultam, hogy segítségért kiáltsak, de erre már nem volt időm. Egy hatalmas ütés érte a tarkóm, és elájultam.
Nem tudom, hogy mikor tértem magamhoz. A földre terített fürdőlepedőn feküdtem a hasamon, meztelenül. Szám műanyag ragasztószalaggal volt leragasztva. Karjaim a könyököm alatt és csuklóimnál, lábaim a térdem alatt és bokáimnál erős kötéllel voltak megkötve. És a bokámat felemelve, kezeimet a hátam mögött hátrahúzva összekötötték, hogy testem ívbe feszült.
Valami romos, elhagyatott, sötét gyárépületben voltam fogvatartva. A hatalmas csarnok közepén voltam egyedül. Körülöttem különböző, már félig leszerelt gépek. A fejem még zsongott az ütéstől, és egy kicsit hűvös is volt a teremben. Hosszú ideig nem történt semmi, csak a tagjaim gémberedtek el. Már nagyon kényelmetlen volt ez a testhelyzet. Aztán egy autó hangját hallottam meg, majd egy ajtó csapódását, és emberi lépteket. Reménykedni kezdtem, hogy végre megtaláltak. De csalódnom kellett, a férfi tért vissza, aki leütött. Sportcipőt, kék farmernadrágot, és kidolgozott izmú felsőtestén szűk, piros pólót viselt. Odalépett hozzám, és egy bicskával elvágta a csuklóimat és bokáimat összekötő kötelet. Végre kinyújthattam magam. Az egyik csuklómra bilincset helyezett, majd elvágta a karjaimat fogva tartó köteleket. Gyorsan a hátamra fordított, és a kezeimet a testem előtt összebilincselte. Majd a lábaimról is lekerültek a kötelek. A végtagjaim már igen el voltak zsibbadva, fájdalmasan indult meg bennük a vérkeringés.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.31 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2014. 03. 28. péntek 06:03
Egész jó történet.
#6 NDR 2005. 05. 2. hétfő 16:03
Maximálisan igazatok van, a Híresség kategóriában régóta ugyanaz a 40 történet, a többi se frissül valami dinamikusan. Másrészt: mi is írhatnánk. Nekem is van otthon több befejezetlen pornónovellám, stb. Sajnos ezért nem fizetnek, így nincs rájuk sok időm.
#5 grooms 2005. 05. 2. hétfő 13:32
Többedszeri kérdés: Miért fizetünk?
A tavalyi újságot ki szoktam dobni.
Szerkesztés, moderálás nuku?
(maximum az én hozzászólásomat)
#4 Én 2005. 05. 2. hétfő 07:31
Nem akarunk újabb ismétléseket!!!
Azonnal tessék pótolni valami frissel, különben kérjük vissza az emeltdíjas sms árát.
#3 Bratyó 2005. 05. 1. vasárnap 22:57
Ezt már olvastam.Külföldön,S/m"kiképzés" volt a cime.
#2 merlin 2005. 05. 1. vasárnap 18:55
hu de regi a tortenet mar olvastam
#1 Törté-Net 2005. 04. 30. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?