A+ A-

Vetkőzőpóker

Írta: Irish Moss
Fordította: Pavlov (pavlov@primposta.hu)
Az itt leírtakat otthoni kipróbálásra egyáltalán nem javasoljuk, de ha mégis megtennéd, dobj róla egy e-mail-t... :>
2006. október
A szobatársam, Rob, egy kis tervezőcégnek dolgozott. A "kis"-t úgy értem, hogy a főnöke volt a tervező, Rob volt az eladó, s a harmadik alkalmazott a recepciós volt. Mivel a főnök általában munka után járt, Robra hagyta meló nagy részét. Így hát elég sok időt töltött a recepcióssal.
Amikor mesélni kezdett az új recepciósukról, Lisáról, úgy tűnt, szerencséje van, mintha csak flörtöltek volna. Akkor még nem is sejtettem, hogy Lisa alkalmazása nekem is nagy örömöt fog jelenteni. Esténként, amikor Rob hazajött, mindig Lisáról mesélt. De egy nap sokkal érdekesebb híreket hozott. Kiderült, hogy Lisa jó barátnője Dawnnak, a koktélbár pincérnőjének, ahová mindig szerettünk járni. Nem voltam biztos benne, hogy mit tegyek, mert Rob és Lisa olyan szépen közeledtek egymás felé. Nem lett volna jó, ha Dawn felbukkan, és elvonja a figyelmét - ahogy a mondás tartja: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Kiderült, hogy nincs okom aggódni. Sőt, Rob tulajdonképpen engem akart Dawnnal összehozni. Egyik este lementünk négyesben inni, és remekül szórakoztunk. Dawn és én nem jöttünk össze, de Rob és Lisa sem. Inkább végignevettük és viccelődtük az éjszakát, mintha már évek óta ismernénk egymást. Olyan jól szórakoztunk, hogy nem is bántam, hogy nem lett romantikusabb a dolog. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem találtam Dawnt, sőt, Lisát is vonzónak. Sőt, sokat álmodoztam róla, hogy mit tennék valamelyikőjükkel, vagy inkább mindkettőjükkel.
Ahogy telt-múlt az idő, sokszor elmentünk ide-oda, és mindig jól szórakoztunk. Senki sem erőltette a dolgot, de Robbal sokszor beszéltünk róla, hogy jó lenne, ha továbbhaladhatnánk. Egy decemberi szombaton végül megtört a jég.
Lisa és Dawn átjött hozzánk, hogy együtt menjünk el a karácsonyi bevásárlásra. Hideg, szürke nap volt, és pár óra csavargás után visszamentünk a lakásra, hogy felmelegedjünk. Csináltunk egy nagy adag forró csokoládét, üldögéltünk és zenét hallgattunk. Dawn megszólalt:
- Szerintem itt az ideje, hogy kipróbáljunk egy kis mókát.
Rob viccesen a vetkőzőpókert javasolta.
- A gatyátokat is elnyernénk - vette a lapot Dawn.
Ez elég valószínűnek tűnt -- sem én, sem Rob nem voltunk nagy pókerarcok, de ezt ők nem tudták. De azért faarccal folytattuk, kíváncsiak voltunk, hogy meddig mennek el a lányok. Addig-addig viccelődtünk azon, hogy ki ver meg kit, hogy nem volt visszaút. Elővettük a kártyát, elmondtuk a szabályokat, és körülültük az asztalt.
Kiderült, hogy egyikünk sem ért a pókerhez, és nemsokára alig volt rajtunk valami. Robon és rajtam még fenn volt a farmer és az alsónadrág, de Dawn és Lisa már a melltartóját is elveszítette. Nagyon izgató volt látni, ahogy fokozatosan levetik a ruhájukat, és mikor először megláttam Lisa meztelen cickóit, majdnem a gatyámba élveztem. Legalább 95 centis volt, nagy rózsaszín körrel a merev bimbó körül. Ha az asztal üvegből lett volna, láthatták volna a farmerem sliccének feszülő farkamat. De persze akkor úgy tíz perce én is stírölhettem volna a bugyijukat, és már valószínűleg ott lenne egy nedves folt a nadrágomon.
Dawn levette tehát a melltartóját. Kisebb melle volt, mint Lisáé, de alacsonyabb is volt, úgyhogy pont jól nézett ki.
- Na és mi lesz, ha pucérok lesztek? - szivatta őket Rob.
- Rob, te leszel itt leghamarabb pucér - válaszolta komolyan Dawn.
- Ó, szóval akkor mostmár elkezdtek végre játszani?
- Már vesztettél, Pucér Uraság. Nemsokára meglátjuk a péniszecskédet.
A dolgok kezdtek eldurvulni, úgyhogy bedobtam valamit.
- Jól van, ha ennyire biztos vagy a dolgodban... - mondtam. - Mi lenne, ha érdekesebbé tennénk egy kicsit a dolgokat? Ha ti nyertek, Rob és én levesszük a nadrágunkat, de...- és ez volt az érdekes része - ha valamelyikőtök veszít, mindketten leveszitek a bugyit, vagy...
Elhallgattam.
- Vagy mi? - kérdezték egyszerre.
- Vagy fenn is maradhat a bugyitok, és Rob meg én levesszük, annak ellenére, hogy nyertünk. De akkor le kell szopjatok.
- Benne vagyunk - vágta rá Dawn anélkül, hogy Lisával konzultált volna. - Úgyis kikaptok.
Szeretek Dawnnal kártyázni, mert bár jól járatja a száját, egyáltalán nem játszik olyan jól. Lisa szerencséjére most Dawn dobta be a lapjait. Ideje volt dönteni. Én persze mindenemet egy lapra tettem fel.
- Ha elvesztitek a bugyitokat, vége a játéknak - fejtegettem. - De ha leszoptok, még játszhatunk egy kört, és talán azt már ti nyeritek.
Ez jó terv volt, mert ha ez így megy tovább, úgyis elveszítjük a ruhánkat, de legalább egy kis mókát kicsikarhatok belőlük. Ők pedig beleegyeztek. Mint két játékfüggő, akik mindenre képesek, hogy folytathassák a játszmát.
- De ki csinálja kivel? - kérdezte Lisa.
- Majd cserélgetjük - feleltem. Ezt már jól átgondoltam. - Te Robbal kezded. Dawn pedig velem. Pár perc után cserélünk. És ha valaki elélvezett, mindkettőtök segíthet a másiknak.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.41 pont (51 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 listike 2014. 05. 4. vasárnap 07:16
Jó Volt.
#10 A57L 2014. 02. 11. kedd 06:10
Nem rossz.
#9 v-ir-a 2013. 12. 22. vasárnap 13:06
izgató smile
#8 Pavlov 2012. 01. 27. péntek 14:58
1 tera nincsen. A szerzőknél meg lehet keresni a nevemet, és ott megtalálhatod az összes történetem.
#7 sztbali 2012. 01. 25. szerda 19:50
Hány történetet raktál már fel? Lehet hogy az összes kéne nekem. Kb. 1 tera lehet az összes. Ment a 10 pont.
#6 Pavlov 2009. 08. 31. hétfő 22:11
Teljesen igazad van, így visszatekintve már nekem sem tartozik a kedvenceim közé... De azért egynek megteszi, nem?
#5 Lecsó 2009. 08. 30. vasárnap 23:52
Kedves Pavlov!
Én kedvelem az írásaid, de ez a darab egy kicsit olyan szakácskönyvszagú:
-végy két nőt
-két férfit
....

Szerintem nem a legjobb alkotásod.
#4 Pavlov 2007. 07. 27. péntek 22:39
Kedves Olvasók!

Mivel úgy tapasztaltam, hogy a primposta nem nagyon működik egy ideje, létrehoztam egy új e-mail-címet:

pavlov.urasag@gmail.com

Továbbra is örömmel várom leveleiteket, hozzászólásaitokat!
#3 Pavlov 2007. 02. 15. csütörtök 17:35
Nem unom! Adjad csak! Hadd törjek a listák élére!!!!!
#2 rebyc 2006. 10. 28. szombat 06:24
Pavlov, Pavlov, nem unod már a 10 pontokat? :-)
#1 Törté-Net 2006. 10. 21. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?