A+ A-

Két önmegtartóztatás között

Megállt a villamos. Kissé zavaros fejjel szálltam le. Kevesen voltak az utcán, de szombat reggel háromnegyed hét felé ez teljesen megszokott. Megráztam a fejem, hogy ne keltsem a körülöttem lévőkben a begyógyszerezett elmebeteg képzetét, és határozottnak nem nevezhető lépésekkel elindultam a Nyugati bejárata felé. Nem siettem, a táskám egyébként is nehéz volt, a vonat indulásáig pedig még húsz percem van. Jegyek a zsebemben, csak fel kell szállnom. Mármint szállnunk. Felemeltem a tekintetem, hogy körbenézzek. Rögtön észrevettem: egy 170 magas, rövid, barna göndör hajú, formás mellekkel és fenékkel rendelkező lány közeledett felém. Szeretem őt. A nagy barna szemeit, melyek képesek arra, hogy hol egy vadmacska tüzes, kéjtől fűtött pillantását lövelljék felém, hol pedig elmerítsenek egy kristálytiszta tóban, melyben nincs más, csak szelídség és ártatlanság. A kicsi füleit, melyekbe oly' jó beleharapni, a haját, amit élvezet simogatni és a szerelmét, melyet gyönyörűség bírni. O Lívia. A barátnőm. Mosolyogott, és meggyorsította lépteit.
Mikor odaért, szinte a nyakamba ugrott, majdnem felborított, és megcsókolt. Ajkai édesek. Beszívtam az illatát, melyet annyira szerettem.
- Úgy hiányoztál! - mondta, miután szétváltunk.
- Te is nekem - válaszolom mosolyogva, és átölelem. Két hete nem láttuk egymást. - Hogy utaztál?
- Jól. Nagyon sokat aludtam, de Bécstől kezdve már azért nagyon nehéz volt elfoglalnom magam. De látom, te egész éjjel dolgoztál. - Igenlően bólintottam.
- Ki akartam jönni eléd, de délután elszállt a központi szerver, és a főnököm berángatott. Már megint azzal a kibaszott RAID vezérlővel szívtunk, de aztán négyre sikerült újraindítani.
- Nem baj, majd most kialszod magad - vígasztalt. Majd odahajolt a fülemhez, és finoman beleharapott.
- Akarlak - suttogta alig hallhatóan. Jellemző rá ez a hirtelen hangnemváltás. Máskor a mosolyom még szélesebbre húzódott volna, de most túl fáradt voltam a szexhez. Pedig tudtam, hogy neki nagyon fontos dolog az életében. Heti három alkalomnál kevesebbel sohasem érte be. Most két hétig nem voltunk együtt, borzasztóan ki lehet éhezve. Tudom, hogy Németországban nem csalt meg, két év alatt megtanultam bízni benne, és azt is tudom, hogy a következő két hét milyen lesz: a szigorúan vallásos szüleihez megyünk Szegedre, ahol a legtöbb, amit megtenni merészelhetünk, az a kézfogás, és az esti jóéjt puszi, mikor a ház két átellenes végében lévő szobáinkba megyünk lefeküdni.
Az én ottani szobám valóságos lakosztály: egy szoba, saját zuhanyzó és WC. A dolog praktikus oldala az, hogy rám lehet zárni (NEM VICC!!!) az ajtót éjszakára, mikor a szülők lefekszenek. Otthon Lívi is szende szűzleánnyá változik, és alázatosan engedelmeskedik a szülői akarat bármely hóbortjának. Tehát újabb két hét megtartóztatás vár ránk. Feszültség levezetésnek persze még ott a maszturbáció, amivel mindketten élni is szoktunk, de azért az nem az igazi. Mindennek tökéletesen tudatában voltam, mikor azt válaszoltam: - Ne haragudj, de én most képtelen vagyok rá. Sóhajtott egyet, és elhúzódott, de a tekintetéből láttam: megért, és nem haragszik. Felszálltunk a vonatra. Utazás közben szeretjük a kényelmet, így ha csak tehetjük, mindig az InterCity-vel utazunk, első osztályon. A kocsink volt az utolsó a szerelvényen, és közvetlenül a hátulsó kijárat melletti üléseket kaptuk. Nagyon kevesen lézengtek a vonaton, összesen talán tíz utas volt még rajtunk kívül. Alighogy leültünk, Lívi megcsókolt, és kérte, hogy aludjak. Nekem nem kellett kétszer mondani, talán be sem fejezte, már zuhantam is az öntudatlanságba. Kecskemét előtt ébredtem, mikor a hangosbemondón a kalauz vidám hangon bemondta, hogy hamarosan megérkezünk a Hírös Városba. Oldalt pillantottam, Lívi csendben olvasott. Mikor észrevette, hogy őt nézem, mosolyogva hozzám bújt.
- Jobban érzed magad?
- Határozottan. Ez a másfél óra nagyon kellett.
Beértünk Kecskemétre, ahol a tíz utasból öt leszállt. Mikor ismét mozgásba lendültünk, Lívi keze az ágyékomra tévedt. Sejtettem, hogy ez lesz. Ha szexről van szó, nagyon nehezen adja fel. Tudtam, hogy nem mondhatok nemet anélkül, hogy komolyabban megsérteném. Körbenéztem. Mint mondtam, nagyon kevesen voltunk, de alig három sorral előttünk egy idős házaspár ült.
- Tudom, hogy itt benn nem lehet - suttogta Lívi. - Míg aludtál, felmértem a helyzetet. A WC az egyetlen lehetőség.
Ez egy kicsit elborzasztott. Nem tudom, ki hogy van vele, de nagyon undorodom az ilyesmitől, még serdülőkoromban is csak nagyon ritkán használtam a házunk WC-jét, mint maszturbációs helyet. Lívi is tudta ezt, úgyhogy azt is tudta, hogy engem erre nehéz lesz rávenni. Ennek fényében talán meglepő, hogy szinte azonnal igent mondtam. Egyrészt tudtam, hogy ő nagyon szeretne szeretkezni, másrészt pedig nagyon tetszett, amit a kezével művelt a farmeromon keresztül. O is meglepődött, elhúzódott tőlem, és rám nézett.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.38 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 listike 2014. 10. 25. szombat 05:29
Jó.
#6 papi 2013. 10. 28. hétfő 20:54
Nekem tetszik
#5 Kalauz 2007. 01. 12. péntek 11:42
Szép,szép, de legalább utána húztad volna le a használt kotont a vécében!
#4 Chris 2004. 03. 1. hétfő 13:30
Nagyon nyálas.
#3 Chris 2004. 03. 1. hétfő 13:20
Hát téged sem szeretnélek a pasimnak, ha ennyit kell könyörögnöm hogy lefeküdj velem két hét után.
#2 pateszi 2004. 01. 22. csütörtök 13:29
Jól megírt történet, nekem nagyon valóságosnak tűnt. Tetszett.
#1 Törté-Net 2004. 01. 21. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?