Judit könyve 3. rész - A barátnő teliholdkor érkezik

Sok időt töltöttünk együtt Judittal. Nem múlt el úgy hét, hogy vagy ő, vagy mi nem hívtuk volna meg egymást ebédre, vagy vacsorára. Szerettünk együtt lenni.
Sokat meséltünk magunkról és a barátainkról. Az együtt töltött hétvégékről az erdei házban, vagy a közös nyaralásokról. Teljesen nyitottak voltunk vele és ő is velünk.
Ő is sok érdekes történetet mesélt, ami vagy vele esett meg, vagy a több évtizedes szexterápiai tapasztalata volt. Tudott a mi négyesünkről, a sokféle, tabuk nélküli szexről. Nem voltak titkaink egymás előtt, egy kivétellel. A titokzatos barátnőjéről még nem esett szó.
Bíztunk benne, hogy egyszer csak lesz rá alkalom, hogy fény derüljön mindenre.
Miután megtörtént a folyóparti affér, erre is sor került.
– Elmondanád, hogy amikor itt a barátnőd, miért zárkóztok be a házba? – tettem fel a kérdést.
Judit elhallgatott, látszott rajta a vívódás: beszéljen, ne beszéljen?
– Ám legyen! – mondta rövid gondolkodás után. – De ígérjétek meg, hogy soha senkinek nem beszéltek erről, és nem próbáltok kapcsolatba lépni vele, csak ha ő is meg akarna ismerkedni veletek.
– Természetesen megígérjük – mondtuk – De ha úgy gondolod, nem kell mondanod semmit.
– A történet hosszú lesz. Csináljunk néhány szendvicset és bontok még ki bort – mondta, azzal kézen fogott és nekiláttatok a szendvicskészítésnek.
Ettünk, ittunk, majd kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén. Judit megköszörülte a torkát és belekezdett.
– Sok évvel ezelőtt kezdődött. A férjem, nevezzük Péternek, több hetes dél-amerikai terepmunkáról jött haza. A kis csapat tagja volt Gabi is, a barátnőm. Ő is antropológus, azon kívül rengeteg nyelvet tud. Kész nyelvzseni. Jónéhány Amazonas-menti bennszülött törzs nyelvjárását is ismeri, így gyakran hívták expedícióba tolmácsnak. Többször dolgoztak együtt a férjemmel is. A hazatérésük után néhány nappal eljött, hogy átnézzék, pontosítsák a rögzített szövegeket, megírják közösen a kutatómunka összegzését. Mindez időigényes, komoly feladat volt. Több, mint egy hét telt el, mire végeztek. Késő délután volt, én vacsorát főztem, bort bontottunk és az étel elfogyasztása után a kanapéra telepedtünk. Péter pezsgőt bontott az elvégzett munka örömére.