Két szűz - egy nap 3. rész

1.
Augusztus 20-a volt, a tűzijáték fényei már rég elhalványultak a város felett. A főtér lassan kiürült, a standok bezártak, a zene elhallgatott. Csak a lámpák sárgás fénye világította meg a kockaköveket, és mi ketten maradtunk ott, Anita és én. Napok óta éreztem, hogy valami megváltozott közöttünk. Apró jelek: hosszabb pillantások, amikor a csapat együtt volt, egy-egy véletlen érintés, ami tovább tartott a kelleténél, és az a szomorú, mégis kutató tekintet, amitől mindig elszorult a szívem.
Évek óta szerelmes voltam Anitába. Nem csak a testébe – bár azt is imádtam. Hosszú, formás combjai, kerek, feszes feneke, keskeny dereka és azok a közepes, tökéletesen álló mellei, amelyek mindig kihívóan feszültek a ruhája alatt. De elsősorban őt magát. Azt a mély, szomorú szemet, amit soha senki nem tudott igazán felvidítani. Tudtam a történetét. Évekig volt reménytelenül szerelmes egy nős pasiba, aki játszott vele. Sosem dugta meg – túlságosan félt a feleségétől –, de egyszer, egy részeg éjszakán belenyúlt a bugyijába és megujjazta, miközben azt suttogta, mennyire kívánja. Aztán otthagyta. Anita azóta sem tudta igazán feldolgozni. Mocskosnak érezte magát, bűnösnek, ugyanakkor vágyakozónak is.
Most ott álltunk a kihalt téren. A levegő még mindig meleg volt a nyári naptól.
– Táncoljunk – mondtam halkan.
Anita felnézett rám, a szeme meglepődött.
– Nincs zene.
– Nem baj. Majd dúdolunk.
Átöleltem a derekát, ő pedig óvatosan a nyakam köré fonta a karját. Lassan ringatózni kezdtünk. Először csak halkan dúdoltam egy régi, lassú számot, amit még a szüleimtől hallottam. Anita egy pillanat múlva csatlakozott, a hangja halk és remegő volt, de szép. A teste lassan közelebb húzódott hozzám. Éreztem a mellét a mellkasomon, a csípője finoman hozzám simult. A haja vanília – és enyhe izzadságillatú volt.
Hosszú percekig csak így táncoltunk, szótlanul. Aztán Anita halkan megszólalt, a fejét a vállamra hajtva:
– Tudod... napok óta gondolkozom rajtad. Azóta a tavi nap óta, amikor mindenki fröcskölt és nevetett. Mintha valami feloldódna bennem.
Megálltam a mozgással, de nem engedtem el. A kezem finoman simogatta a hátát.
– Mesélj róla. Mi oldódott fel? – kértem gyengéden.
Anita egy pillanatig hallgatott, aztán mély levegőt vett.