A+ A-

Régi barátság 2. rész

Felébredek. Nem tudom mennyi lehet az idő, egy pillanatig azt sem tudom, hogy hol vagyok. A szemem nem akarom kinyitni, szeretek így maradni még pár pillanatig, hátha vissza tudok emlékezni az álmaimra. De most nem, most más jön elő... Tofka. Álom volt, vagy valóság? Nem érzem, hogy itt lenne mellettem, talán csak ábrándoztam? Nem szokásom, de hát lehet, hogy már megint csak flörtöltünk a bulin, és ez váltotta ki belőlem? Nem elképzelhetetlen, hisz mindig olyan kedves, aranyos. Nem kifejezetten jóképű, egy kicsit talán kicsi is, de olyan kedves és figyelmes, mindig meg tud nevettetni.
Nem, ez nem álom volt, határozottan érzem legbelül. Ez az élmény valóságos volt, testem és lelkem is ezt kiáltja. Felkelek hát, hisz tudom, hogy itt kell lennie valahol, tudom, hogy velem volt. Érzem, hogy nincs mellettem, talán reggelit készít nekem.
Kinyitom szemeimet, körülnézek, de nem látom őt, csak egy kis cetlit mellettem. Kezdek félni, hogy egy egyszerű Köszönöm lesz rajta, és mégsem komoly a dolog. Kicsit félek elolvasni, holott tudom, hogy Tofka nem ilyen. Átfutom hát, és megkönnyebbülök, sőt, örömöt okoz ez a pár egyszerű sor:
"El kellett mennem, hiszen este vendégül látlak, és szeretnék méltóan fogadni. Sajnálom, hogy nem lehetek Veled, mikor kinyitod gyönyörű szemeidet, de remélem este lesz alkalmam gyönyörködni bennük. Később hívlak, de úgy tervezz, hogy legkésőbb fél hétre itt vagyok érted! Csók Drága! Tofka"
Sokszor nevezett már Drágának, de eddig teljesen más volt ennek a tartalma, mint most. Átolvasom még egyszer, és megint. Egyszerű, semmi különös, de mégis olyan jól esik, hogy már alig várom, hogy eljöjjön az este.
Kimegyek reggelizni, majd elgondolkozok, hogy mi is lesz ebből. Mit érzek én? Milyen volt az éjszaka? Ő mit érezhet? De hamar rájövök, hogy semmi értelme gondolkodni, a szívem tudja, hogy én hogy érzem magam, az ő érzései meg majd kiderülnek, kitalálni nem tudom őket. Inkább befejezem a reggelit (vagy ebéd? Lassan dél is elmúlik), majd gondolkozni kezdek, hogy mit is vegyek fel vacsorára? Valami kihívót, vagy inkább egyszerűt, nehogy azt gondolja, hogy csak szerelmeskedni akarok vele? Tévedne, mert nem CSAK azt szeretném, de Istenem, nagyon jó volt. Rég volt szexuális kapcsolatom, kicsit hiányzott, de nem csak azért volt jó. Csodás volt, hogy ennyire figyel rám, figyeli testem minden egyes rezdülését. Új élmény volt, más, mint ami eddig volt. Nem tudom, hogy jobb-e, de mindenesetre nagyon izgató volt.
Felnevetek, mikor az éjszakáról eszembe jut az a Mel Gibson film, a "Mit akar a nő" volt a címe talán? Amikor a fantasztikus élmény után a nő bevallja, hogy ennyire még sosem volt "benne" senki, a férfi pedig nem érti elsőre, hogy a gondolataira gondolt a nő. Na valami hasonlót érzek most én is.
Még csak délután 3 van, mikor már nagyjából tudom, hogy mit fogok felvenni. Nemrég hívott Tofka, hogy jól halad, már hatra itt lesz értem, de addig is vegyek egy üveg finom bort, amit én szeretek, mert ő sajnos elfelejtette. Na gondolom, ez rá vall, mindig is ilyen szeleburdi volt! Sebaj, felöltözök és elindulok. De amint kilépek az ajtón jön a meglepetés: a küszöbömön egy kis csokor rózsát találok, mellette egy kártya:
"Remélem szereted a vöröset, borból is azt vettem. Bocsáss meg, hogy megtévesztettelek, de meg akartalak lepni. Tofka"
Na erre mit mondjon az ember? Kedves tőle, de mikor rakhatta ide? Talán még reggel, de akkor biztos elhervadt volna ebben a melegben. De nem, mert nem felejtett el hozni egy kisebb üveget is, vázaként. Hát, mi jöhet még ezek után este?
Lassan, nagyon lassan jön el a hat óra. Már egy fél órája kész vagyok, nem sminkeltem, nem hiszem, hogy nagy szükségem lenne rá, eddig sosem tette szóvá, igaz, eddig máshogy nézett rám. Vagy mégsem? Végül úgy döntöttem, hogy nem leszek túl kihívó, de azért nem leszek teljesen konzervatív sem. Felvettem egy szoknyát, ami kicsit a térdeim felett ér véget és egy blúzt, ami ugyan kellemesen rásimul testemre, mégsem rajzolódik ki minden kristálytisztán. A ruha alá fehér fehérneműt veszek, idétlen lenne a fekete a világos felső alatt, azt hiszem, meg egyébként is szeretem ezt a darabot. Nemrég vettem, még alig volt rajtam, de azt hiszem, hogy kellőképpen szexi. Ha arra kerül a sor, hogy már ezeket látja, akkor jó, ha átváltozok szexi nővé.
Csengetnek, itt is van. Leszaladok a lépcsőkön, lent vár. Se virág, se csoki, csak ő, frissen borotválkozva, szépen kicsípte magát, de nem túl elegáns. Látszik rajta, hogy kicsit izgul és hogy szeretné, hogy jól teljen el ez az este. Átölel, megcsókolja a nyakamat, majd a számat is. Érzem, ahogy vágyakozva csókol, szenvedélyesen, mint aki egész nap erre várt volna. Talán így is van, hiszen én is erre a csókra vágytam reggel óta! Beülünk, közben beszélgetünk erről-arról, elmeséli, hogy a virágot még reggel vitte, csak nem akart korábban felkelteni, meg hogy mennyire sajnálja, hogy reggel el kellett jönnie, de nagy volt a kupi otthon.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.47 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 vakon53 2016. 05. 1. vasárnap 12:31
Jooó, csak Ígytovább!
#4 A57L 2014. 09. 30. kedd 07:56
Nem rossz a vége is.
#3 listike 2013. 07. 30. kedd 15:56
Jó lett volna a folytatás is.
#2 okostóni 2003. 08. 16. szombat 17:06
Gyatra, ráadásul megint rossz kategóriában van.
#1 Törté-Net 2003. 07. 31. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?