A+ A-

Régi barátság 1. rész

Nyár volt, döglesztő meleg, én pedig teljesen erőtlen voltam. Barátnőm 4 hete szakított velem, mert már nem érezte a szenvedélyt... Eleinte nagyon nehéz volt, hiszen 2 évet töltöttünk együtt, úgy volt, hogy hamarosan hozzám költözik az albérletbe. De sajnos odáig már nem jutottunk el. Mostanában inkább a munkámmal foglalkozok, néha eljönnek barátok sörözni egyet, de nincs erőm kimozdulni. Nem csak a fájdalom miatt, hanem a meleg miatt is, hiszen estére elmegy minden erőm: edzés, munka, felületes takarítás, ezek ilyen melegben komoly erőpróbát jelentenek szinte.
A barátaim persze megpróbálnak visszatéríteni az életbe, de most nem hiányzik a csajozás, egyébként sem tudom már hogyan kell... De nincs is kedvem sem, fáradt vagyok. Még a szexre gondolni sincs erőm, az esti Private Blue műsor inkább hasonlít egy brazil szappanoperához, mint egy erotikus vagy netán szexfilmhez, jókat nevetek rajta, de annyi. Valami hiányzik belőle...
Aztán egyik este jön a telefon, hogy évfolyamtársaim összeülnek, söröznek egyet aztán megy egy kis táncolás, kint a szabadban a Petőfi hídnál. Mivel aznap nem volt edzésem és még az időjárás is elviselhető volt, gondoltam egye fene, 10 - kor már kellemes lesz odakint. Úgy alakul, hogy csak fiúk vagyunk, öten, régi jó cimborák, sok közös bulival a hátunk mögött, szóval jó a hangulat. A két sör is megteszi a hatását, nyitottabb vagyok, bár messze nem részeg! Kellemesen ellazulok és jól esik a tánc is, mégha csak fiúk is vagyunk. Rojuk, a számok felét sosem hallottuk, de az ismerősöket teli torokból üvöltjük mi is a tömeggel, szóval jó érzés ott lenni.
Aztán jön az újabb kellemes meglepetés: megjelenik egy újabb csapat az évfolyamtársaimból, élükön Bea. Ő egy nagyon kedves, jó alakú lány, akivel mindig jókat buliztunk: szórakoztatjuk egymást, flörtölünk, bár mindketten régóta tartó jó kapcsolatban voltunk, ő 4 éve, én 2 éve, így maradtunk a flörtnél, sosem volt több, sosem akartunk többet, csak szórakoztunk. Ő volt a bulikon az én "Őrangyalom", hiszen amíg vele foglalkoztam, addig nem más lányoknak csaptam a szelet. Persze ez nem volt jellemző, de a lényeg, hogy vigyázott rám, és talán én is rá egy kicsit, hiszen - ha egyedül lenne - biztos megkörnyékeznék a pasik. Nálam egy pár centivel alacsonyabb, ami ritkaság az én 168 cm - el, karcsú, szép ívekkel ott, ahol arra szükség van... Sosem öltözködik kihívóan, mindig kellemesen szexi, de mégis sugárzik belőle valami bujaság. Szőke rövidre vágott haja mint egy világító korona díszíti kedves arcát, szemei pedig szinte sugároznak a belső erőtől, kiegyensúlyozottságtól. Ma is így van ez, főleg, mikor megpillant csoportunkat.
Beállnak mellénk, így már 2 lány és 7 fiú marháskodik a tömeg közepén. Igyekszem mellé kerülni és megszerezni a nekem kijáró 3 puszit, majd még hármat, mivel rég találkoztunk J
Táncolunk tehát, jó pörgős számok mennek, amiket mindenki szeret, sokszor latinos beütésűek, amelyek a kedvenceim. Ugyan nem tudok táncolni igazából, de most jól érzem magam, teljesen átveszem a ritmust és csak pörgök, ugrálok, nem érdekel senki és semmi. A Beával többször is összedörgölőzünk, ahogy azt mindig is szoktuk, és elkezdődik a játék: a flört! Én szebbnél szebb ajánlatokat teszek neki, amelyeket ő rendszeresen visszautasít, pajkosan. Tánc közben is simulunk (na nem úgy), térdei elé vetem magam, ami mindig is tetszett neki, hiszen egész jól le tudok menni térdbe úgy, hogy közben még tudok táncolni neki. Ekkor a lábai előtt heverek, onnét csodálom őt.
Ragyog az arca, az az arc, amelyet már sokszor láttam így, és amely oly sokat jelent a számomra. Sosem akartam tőle semmit, hiszen végig "foglaltak" voltunk és ezt mindketten tiszteletbe is tartottuk, inkább az "Őrangyalomnak", egy nagyon jó barátomnak tartom őt. Sosem fantáziáltam róla, és talán ettől maradt meg ilyen őszintének ez a kapcsolat közöttünk.
Aztán most is jön a szokásos elutasító válasza, hogy de foglalt vagyok, nem szabad... Na de ez most nem jön be, mást kell kitalálnia J Meg is mondom neki, mire elkomorodik és megkérdezi, hogy mi a helyzet, mi történt. Táncolás közben nem tudunk igazán beszélgetni, ezért inkább kimegyünk a tömegből és letelepszünk egy fa tövében úgy 10 méterre a táncolóktól és az asztaloktól. Beszélgetni kezdünk, elmondok mindent, ami az elmúlt 4 hónapban történt, hogy elmúlt a szenvedély a barátnőmben, hogy azóta leginkább dolgozok, de legfőképpen arról dumálunk, hogy mit érzek, hogy érzem magam. Ekkor derül ki legnagyobb sajnálatomra, hogy ő már 3 hónapja szakított a párjával, a srác beleszeretett másba és - legalább tisztességes módon - szakított vele, hogy a másik lánnyal lehessen. Látszik Beán, hogy megviselte, bár ő is tudja, hogy inkább így, minthogy megcsalták volna. Akkor is fáj, de ezt én is tudom. Mindketten szomorúak vagyunk, hiszen kellemetlen emlékek kerültek elő, de hát ezért vagyunk barátok, hogy kiadhassuk magunkból.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.67 pont (66 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2014. 09. 30. kedd 07:55
Jól kezdődik.
#8 listike 2013. 07. 30. kedd 14:28
Ez csodálatos.
#7 Jeno 2002. 09. 17. kedd 20:49
Fantasztikus egy tortenet,
Letni hogy elnek meg emberek erzelmekkel felvertezve es nem csak a nyers brutalitas dominal !! 10 pont reszemrol !

Jenci
#6 xxe 2002. 09. 17. kedd 08:57
..a történet pontozása világosan mutatja számomra, hogy Élnek még kis hazánkban Érzelemigényes emberek, és ez TETSZIK.
#5 xxe 2002. 09. 17. kedd 08:36
Full extrás, csillagos ötös, élből 10p, NAGYON tetszett!!
#4 Andrew 2002. 09. 16. hétfő 23:54
Nekem is nagyon tetszett ez az igényes történet. Valóban a legjobb amit eddig olvastam. Csak igy tovább!
#3 Su 2002. 09. 16. hétfő 20:15
Ez eddig a legjobb történet amit olvastam. Nagyon szép. Magamra emlékeztet egy nem is olyan régen történt dologgal kapcsolatban... Még sok ilyet írj, kérlek! számomra 20 pont, ha lehetne...
#2 Gab 2002. 09. 16. hétfő 16:44
Igazán jól megírt szép történet. Sok ilyet várok még. Gratula.
#1 Törté-Net 2002. 09. 16. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?