Wendy 6.2

Szavazás átlaga: 8.16 pont (44 szavazat)
Megjelenés: 2024. június 16.
Hossz: 43 908 karakter
Elolvasva: 1 061 alkalommal
Fordítás
Eredeti történet: WENDY
Szerző: TryAnything, Literotica: 2022
Amikor ismét találkozott Trevorral és Granttel vacsorázni a Moulin Rouge-ban, úgy döntött, hogy felveszi a fehér miniszoknyát és egy fehér blúzt, amely alig rejtette el a mellét, nagy mellbimbói pedig kőkeményen kinyomták az anyagot. Miután elfogyasztotta a jumbo garnéla scampit, Caesar salátát, sült ördöghalat és lime sorbetet egy finom 2018-as Rully 1er Cru Grésigny fehér bor kíséretében, készen állt arra, hogy felkísérje őket az emeletre. Néhány órával később bizonytalan lábakon távozott, miután mindkét férfit teljesen lemerítette. A zuhany alatt állt amikor Mary megjelent, levetkőzött és csatlakozott hozzá.
– Istenem, nagyon szeretem a társkereső oldalt – mondta Mary, miközben egymást szappanozták.
– Én is – értett egyet Wendy sóhajtva. – Érdekes, hogyan szűnik meg az összes szexuális feszültség, amikor mindenki tudja, hogy együtt fogunk ágyba feküdni, mielőtt minden véget ér. Úgy tűnik, a beszélgetés is sokkal könnyebben megy.
– Nem vagyok túl jó a beszélgetési részen – nevetett Mary. – Jó, egy ital, de akkor csak faszt akarok. Milyen volt ez alkalommal a két pasiddal?
– Egyszerűen csodálatos – mondta nevetve Wendy. – Mindketten szeretnek hosszan, mélyen csókolózni és szopni a mellbimbóimat, arról nem is beszélve, ahogy nyalni tudják a puncimat.
Befejezték a zuhanyozást, majd megszáradtak és bemásztak Wendy ágyába, ahol Monique talált rájuk egy 69-esben, amikor 30 perccel később megérkezett, és csatlakozott hozzájuk.

Wendy másnap reggel az iratgyűjtőn dolgozott, amikor az üvegfalon keresztül észrevett két egyenruhás rendőrt közeledni a recepciós pulthoz. Amikor megnézte mi történik látta, hogy Monique arca elszíntelenedett.
– Mi történik? – kérdezte Wendy.
– Ők... azt mondják, tegnap este egy sikátorban holtan találták anyámat – válaszolta Monique. Könnyek csorogtak végig az arcán. – Ők... azt akarják, hogy azonosítsam a
h
alf
ol
alf
tt
alf
es
alf
tét
.
– Istenem, Monique! – zihálta Wendy. – Ez borzasztó!
– Nem tudom, mit tegyek – mondta Monique.
– Hadd hívjam fel Irmát és veled megyek – mondta Wendy, és felvette a telefont. – Egy kis türelmet – mondta, amikor letette, gyorsan bement Jonathan irodájába, hogy tájékoztassa őt a történtekről, majd elment Monique-kal és a két tiszttel.
Amikor Irma megérkezett a recepcióra bekopogott Jonathan irodájába majd belépett, hogy tudassa vele: megérkezett és ott lesz a recepción.
– Köszönöm – mondta Jonathan, és elcsuklott a hangja, ahogy ránézett.
– Valami baj van? – kérdezte Irma enyhén kipirult arccal.
– Nem, nem – Jonathan magához tért. – Csak... jól nézel ki.
– Köszönöm – mondta Irma. – A lányok mondták, hogy a vezetői körben ezt a fajta öltözéket részesíti előnyben – Kicsi, sötét mellbimbói keményen nekinyomódtak világoszöld blúza anyagához, a hatalmas melleit nem takarta melltartó. – és a HR szerint nincs dress code.
– Nincs, és nagyra értékelem, hogy ma segítesz nekünk.
– Esetleg megkérdezhetem miért akarja, hogy a munkatársai ilyen kihívóan öltözzenek?
– Nagyra értékelem a nők szépségét – válaszolta Jonathan. – A legjobb inspiráció.
– De házas – mondta Irma. – Láttam a feleségét az ünnepi partin. Hihetetlenül szép. Nem bánja?
– Kérdezzük meg őt – javasolta Jonathan mosolyogva. – Gyere, foglalj helyet – felemelte a telefont és tárcsázott, majd aktiválta a hangszórót és visszatette a kagylót a tartóba.
– Igen drágám? – Vera hangja hallatszott a hangszóróból, amikor Irma helyet foglalt.
Jonathan gyorsan elmesélte, mi történt Monique-kal.
– Ó, ez szörnyű – mondta Vera. – Olyan édes lány. Biztos vagyok benne, nagyon megviselte.
– Wendy vele ment – magyarázta Jonathan. – Szerencsénkre átképeztek valakit, hogy tudjon helyettesíteni a recepción. Talán emlékszel rá: Irma, a könyvelésből.
– Lehetetlen elfelejteni. Olyan gyönyörű a mosolya és azok a csodálatos mellek!
– Most velem szemben ül, téged pedig kihangosítottalak – tájékoztatta Jonathan.
– Ó, istenem! Remélem nem mondtam semmi rosszat.
– Megemlítette a sajátos vonzalmamat azzal kapcsolatban, hogy mennyire élvezem az itteni lányok öltözködését – folytatta Jonathan. – de kíváncsi volt, hogy a feleségem mit érez ezzel kapcsolatban ezért úgy gondoltam, hagyom, hogy tőled hallja.
– Ó, biztosan jól érzi így magát – nevetett fel Vera. – Azok a gyönyörű mellek melltartó nélkül?
– Sokkal több mint látványosak – Irma elpirult.
– Irma, kérlek ne aggódj miattam. Az egyik oka annak, hogy férjül vettem Jonathant, mert tele van vággyal. Ha ő boldogabb a munkahelyén amikor félmeztelenül rohangál a stábja, akkor én is boldog vagyok. Bármelyik vágyáról nem tud gondoskodni az irodában, én nagyon örülök, hogy a címzettje lehetek amikor hazaér, ha másért nem, mint hogy emlékeztessem rá: miért választott engem feleségének.
– Bevallom, elképedve hallom, hogy ezt mondod – mondta Irma.
– Azt mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást – folytatta Vera. – A mi esetünkben Jonathan és én ugyanannak az éremnek a két oldala vagyunk. Megértjük egymást és ami még fontosabb, elfogadjuk egymást olyannak amilyenek vagyunk, sőt ünnepeljük is. Tehát olyan dögösen és kihívóan öltözködhetsz, amennyire csak tudsz. Ez csak feldobhatja a napomat.
– Megteszem – dadogta Irma. – És köszönöm.
– Remélhetőleg egyszer lesz alkalmunk leülni és jobban megismerni egymást – mondta Vera. – Szeretem ismerni azokat az embereket, akikkel az idejét tölti.
– Nagyon szeretném – mondta Irma.
– Még valami, kedvesem? – kérdezte Vera.
– Ez nagyjából lefedte – válaszolta Jonathan.
– Nos, minden tőlem telhetőt megteszek Monique-nak, említsd meg neki amikor meglátod – kérte Vera. – És úgy tűnik jó kezekben vagy Irmával. Találkozunk ha hazaértél.
– Megválaszolták a kérdést? – mosolygott Jonathan amikor a hívás véget ért.
– Igen – válaszolta Irma. – Egészen rendkívüli, nem?
– Majd meglátod, ha találkoztok.
– Vissza kéne mennem a recepcióra. Tehetek érted valamit?
– Jó lenne egy kávé – válaszolta Jonathan.
– Dupla eszpresszó, fekete, cukor nélkül. – Irma felállt. – Monique elmondta, hogy milyen italt preferál.
Jonathan nézte, amint elsétál, rövid miniszoknyája csak a lába és a feneke találkozásának ráncáig ereszkedett, és minden egyes lépésnél feljebb csúszott a nagy fenekére, felfedve kövér, kagylós punciját a combjai között. Sóhajtva megigazította a farkát a nadrágjában.

Wendy ragaszkodott hozzá, hogy Monique vegye ki a nap hátralévő részét miután elhagyták a hullaházat ahol azonosította anyja
h
alf
ol
alf
tt
alf
es
alf
tét
. Megdöbbentette mennyire lesoványodott. Csupa csont és bőr volt. Hazavitte és magához ölelte. Hagyta, hogy kisírja magát miközben bűntudatát és lelkiismeret-furdalását fejezte ki amiért nem volt elég jó lánya, hogy segítsen neki.
– De valójában örülök neki – mondta Monique szipogva és a szemét törölgetve, miközben felült a kanapén Wendy mellett a nappaliban. – Nem fáj többé. Nem szenved. Az élete nem volt más, mint szar.
– Szeretnéd ha segítenék a temetés megszervezésében? – kérdezte Wendy.
– Nem – válaszolta Monique. – Meghalt. Ez csak a teste. Tudom, hogy szörnyen hangzik, de hirtelen szabadnak érzem magam.
– Azt hiszem, megértem – mondta Wendy. – Én... örülök neked, de ugyanakkor olyan szomorú az egész.
– Az élet szar, aztán meghalsz – foglalta össze Monique. – Jól leszek. Köszönöm, hogy velem vagy. Valóban segített. Soha nem volt olyan barátom mint te, vagy Mary.
– Nekem sem – mondta Wendy. – Talán ezért találtunk egymásra mi hárman.
– Nekem így nagyon megfelel – Monique remegett a karjaiban.
– Ebédeljünk? – javasolta Wendy
– Igen, megéheztem.
– Mit szeretnél enni?
– Egészségtelen ételt. De nem csajosat!
– Akkor hol? – kérdezte Wendy.
– Popeye's. Ők a legjobbak gyors ételekben. Párszor próbáltam náluk elhelyezkedni. Jól bánnak az embereikkel, és nem rúgják ki őket olyan gyakran.
Wendy meglepődött, hogy milyen finom a halas szendvicse, míg Monique egy csirkés szendvicset élvezett. Utána céltalanul bolyongtak, Monique elmesélt neki olyan dolgokat amikre emlékezett az anyjáról, amelyek közül nagyon kevés volt pozitív. Valószínűleg katartikus hatása volt mert mire hazaértek Monique szinte újra a régi önmagának számított.
– Köszönöm, de jól vagyok – mondta Monique Marynek, amikor hazaért a munkából, és elmondta, mennyire sajnálja ami történt. – Nem álltunk közel egymáshoz, vagy ilyesmi. Ne feledd, menekülnöm kellett előle, hogy életben maradjak.
– Ennek ellenére tudom milyen érzés – mondta Mary. – Téged nem érdekel, de legbelül egy kis részedet igen.
– Te és Wendy vagytok csak amire szükségem van – Monique szorosan átölelte. – Ti vagytok a családom.
– A három nővér – állapította meg Mary és viszonozta az ölelését.

Amikor Clara pontosan időben megérkezett, mindkét hóna alatt két becsomagolt képkeret volt, az egyik kezében pedig egy kisebb. Az egyik készletet Marynek adta a kisebbikkel együtt, a másikat pedig Monique-nak. Amikor eltűntek a nappaliban hogy kinyissák, Wendy tájékoztatta Clarát a történtekről..
– Milyen szörnyű – Clara a fejét csóválta. – Szegény lány. Talán egy másik este kellett volna jönnöm.
– Nem. Lehet, hogy most éppen erre van szüksége – Wendy karonfogva a nappaliba indulva.
– Ezek egyszerűen nagyszerűek! – mondta Mary, és feltartotta a két képet, hogy Wendy lássa. – Tökéletesen fognak kinézni a tied mellett.
– Nagyon szeretem ezeket, Clara – mondta Monique, és megmutatta Wendynek is.
– Tudtam, hogy ezek a legjobbak, ezért kinyomtattam őket – mondta Clara. – Épp elég hely van nekik a Pollock mindkét oldalán az ágyad fölött.
Wendy úgy érezte, hogy a lábai köze elázik amikor a két fotót nézte. Mindegyik ugyanaz: vagy Mary vagy Monique a hátán, kinyújtott nyelvük hegye a másik fenekébe ragadt, ahogy egy tátongó punciról a nyelvükre csöpögött a sperma. Rodney nagy fekete farka lóg fent, egy csepp ondó a résnél. Mindkét képen látni lehetett a nyitott szemű és szájú tekintetet mindegyikük arcán, ahogy lenéztek, mi történik alattuk.
– Mapplethorpe sehol nincs ezekhez – lehelte, csodálkozva a tökéletes megvilágítástól, a kontrasztoktól és attól, ahogy a témák szinte háromdimenziósan leugrottak a papírról.
– Kösz – mondta Clara szélesen mosolyogva. – Ettől lesz jó a napom, hogy ezt hallom.
– Az éjjeliszekrényedre – mondta Mary, és egy bekeretezett 8x10-est nyújtott át Wendynek Mary arcának és nyelvének képével.

Wendy nagyra értékelte a következő pár napot, ami a változatosság kedvéért teljesen normális volt. Míg Mary és Monique továbbra is esténként randevúztak, ő úgy döntött, hogy otthon marad és pihen, minden este a jakuzziban töltött egy kis időt, vacsorára egy pizza,
s
alf
ör
mellett. Pénteken a munkahelyére érve nevetést hallott Jonathan irodájából, és egyszeri kopogtatás után belépett.
– Nézd, ki ért vissza egy nappal korábban – mondta Jonathan, és Wendynek leesett az álla, amikor látta, hogy Gianni rávigyorgott.
– Gianni! – lihegte, és odasietett, hogy megölelje. – Visszajöttél!
– Úgy tűnik – mondta Gianni nevetve. – Még szebb és kívánatosabb vagy, mint ahogy emlékszem.
– És még mindig ezüst nyelved van – nevetett Wendy.
– Jó reggelt kívánok – mondta Monique, miközben belépett egy tálcával és két kávéval, aztán meglátta Giannit. – Nem vettem észre, hogy van itt még valaki. Kér egy kávét vagy teát? – kérdezte, miközben letette a többiekét Jonathan asztalára.
– A kávé nagyon jó lenne, köszönöm – mondta Gianni mosolyogva. – És te?
– Monique, a recepciós és Wendy's PA-ja. Ki vagy te?
– Ó, szeretem őt – mondta Gianni nevetve.
– Ő az ügyvezető séfünk, Gianni Antinori – mutatta be Wendy.
– Szép – Monique rámosolygott. – Szeretem azokat a srácokat, akik tudnak főzni.
– Örülök, Monique – viszonozta Gianni. – Már alig várom, hogy megismerhessem.
– Ez jól hangzik – mondta Monique mosolyogva. – Mindjárt jövök a kávéjával.
– Elragadó – jegyezte meg Gianni, amikor elment. – Hol találtad őt? Mi történt Shirelle-lel és Maryvel?
Wendy gyorsan tájékoztatta őt a személyi változásokról.
– Milyen volt az út? – kérdezte Wendy.
– A végére kimerítő – válaszolta Gianni. – de nagyon informatív.
– Tessék – mondta Monique, amikor visszatért. – Dupla eszpresszó, fekete, cukor nélkül. – mondta, miközben letette elé az íróasztalra.
– Honnan tudtad, hogy így szeretem? – kérdezte Gianni.
– Ez könnyű – válaszolta Monique miközben megfordult, hogy induljon. – Igazi férfi vagy.
– Azta! – lihegte Gianni, amikor Monique kiment a szobából.
– Majd máskor – nevetett Wendy. – Most már a szobatársam is.
– Alig várom, hogy meglátogassam.
– Mit tudsz nekünk nagy vonalakban elmondani? – érdeklődött Jonathan.
– Nagy vonalakban úgy gondolom, hogy könnyebben és sokkal olcsóbban is megtehetjük, mint azt eredetileg gondoltuk, ha egy kicsit változtatunk a szemléletünkön – válaszolta Gianni. – A legnagyobb kiadást minden étteremnél a borkészlet jelenti majd. Ezen nem lehet segíteni, de ez kockázatmentes költség. A legnehezebb a legtöbb étterem felújítása, hogy kedvezőbb légkört teremtsenek a csillagok odaítélésénél. Mindkettővel mindannyian tisztában vagyunk.
– A Michelin-csillagos éttermek látogatása után rájöttem, hogy nem kell 34-szer újra feltalálnunk a kereket a csillagok nélküli éttermekben – folytatta Gianni. – Már van 7 kerekünk.  
– Azt szeretném elérni, hogy mind a 7 menüt egyesítsem, és minden ingatlan séfjének megengedjem, hogy a kombinált 7 menüből saját menüt készítsenek. Így azonnal Michelin-minőségű ételeket kapunk, amelyeket a csillagok már bizonyítottak. Minden ingatlan éttermének meglesz a maga egyedisége, de lesznek hasonlóságok is. Az emberek ismerős területen érzik magukat, függetlenül attól, hogy melyik étteremben esznek. A többi a személyzet képzése a fine-dining szolgáltatásra. 3-5 éven belül mindegyik étterem jogosult lesz a Michelin-ellenőrzésre.
– Mi a helyzet a konyhákkal? – kérdezte Jonathan.
– Csak néhány szakáccsal kapcsolatban voltak fenntartásaim – válaszolta Gianni. – Valamennyien tehetséges férfiak, akiket tipikusan közepes menük borítanak el, amelyek bármelyik előkelő étteremben megtalálhatók. Semmi sem különböztetné meg őket attól eltekintve, hogy jó étel volt. Azt akarjuk, hogy az emberek azt gondolják, életük legjobb ételét fogyasztották el, valahányszor valamelyik ingatlanunkban étkeznek. Ez a cél. Ha így teszünk, jönnek a Michelin-csillagok.
– A szükséges felújítások elvégzése, a személyzet betanítása, az új menük bevezetése és a konyhák alkalmasságának biztosítása az étlapok elkészítésére körülbelül egy évet vesz igénybe, ami egyben a szükséges alapanyagok beszerzését is jelenti.  
– Mindenki a második évben kezdi megtalálni a saját ritmusát, a harmadik évben pedig már könnyednek kell lennie. Ekkor kezd odafigyelni a világ.
– Mit gondolsz, Wendy? – kérdezte Jonathan.
– Úristen, nem tudok mást az éttermekről, csak azt, hogyan kell bemenni és enni – nevetett Wendy. – De jó ötletnek hangzik. A menüket Michelin-csillagos éttermiként hirdethetnénk. Egyszerűsítené a Michelin által elfogadhatónak talált ételek kidolgozását is. El tudom képzelni, hogy sok ételt kipróbálnak mielőtt egy étterem végre működő menüvel áll elő. Kihagynánk egy nagyon időigényes lépést.
– Pontosan erről van szó – mondta Gianni az íróasztalra csapva. – Ez az ötlet szépsége. Nem kell az igazán kemény munkát elvégeznünk, mert azt már megtettük hét étteremben. Már csak a termék megjelenését kell csiszolnunk. Kozmetikázás.
– Nos, erre béreltünk fel – mondta Jonathan. – Ha úgy gondolod, hogy így legjobb a céljaink megvalósítása, akkor kíváncsian várom az eredményeket. Nincs szükséged az áldásomra, de nagyra értékelem, hogy megosztod gondolataid azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnél tenni.
– Első feladatom, hogy minden ingatlan helyén olyan vállalkozókat találjak, akik képesek megtenni azt, amit kell – mondta Gianni.
– Ebben talán tudok segíteni – ajánlotta fel Wendy. – Megkérem Fredet és Maryt, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ingatlanok mindegyik vezetőjével, és kérjék meg, hogy derítsék ki, kit tartanak a legjobbnak a környékükön ahhoz, amit csinálni akarunk. Megkérem őket, hogy ezt az információt juttassák le hozzád.
– Természetesen még egyszer el kell majd utaznom mind a 34 ingatlanba, hogy találkozzak az építtetőkkel. Ki fogom használni ezeket a lehetőségeket, hogy a konyhákkal együtt dolgozzak az új menük elkészítésében, próbáljunk két legyet ütni egy csapásra. Egy dolgot akartam még kérdezni tőled. Az a két fiatalember, aki kiszolgált minket az étteremben amikor először találkoztunk, Daryl és Chris, szóba állnának velünk? Érdeklődni szeretnék, hogy kiképeznék-e a személyzeteket a fine dining szintű felszolgálásra?
– Biztos vagyok benne, hogy megtennék, de majd kiderítem – ígérte meg Wendy.
– Nem neked dolgoznak?
– Nem. Felbéreltem őket, hogy felszolgálják azt az ételt.
– Megpróbáltál lenyűgözni? – nézett rá Gianni vigyorogva.
– Abszolút! Működött?
– Itt vagyok, nem?
– Talán találkozhatnánk velünk holnap reggel a földszinten – javasolta Wendy.
– Oké – mondta Gianni. – Találkozunk a reggelinél, ha ma este velem vacsorázol.

Mary morgott valamit amiatt, hogy néhány embernek mindig szerencséje van, miközben ő és Monique indulni készültek a randevúkra.
– Bezárom az ajtómat – mondta Wendy, hogy ugrassa.
– Szinte sajnálom a ma esti partneremet – morfondírozott Mary. – mert csak azt tudom, hogy megpróbálom szegényt halálra dugni.

Amikor Wendy és Gianni reggel 8: 00-kor lementek a földszintre, hogy találkozzanak Daryl-lel és Chris-sel reggelizni, nem sokat aludtak. Wendy elmosolyodott, amikor arra gondolt, hogy Gianni milyen gyengéden, de mégis szenvedélyesen közelítette meg a szexet, és úgy fejezte be, mint egy oroszlán a Colosseum-ban, mielőtt vége lett volna. Aztán csak pár percre kellett rátapasztania a száját a puncijára, hogy ismét keményen álljon. Még mindig érezte az utolsó adagot, amit kivarázsolt a farkából, mielőtt lejöttek volna.
Daryl és Chris már ott voltak, és várták őket. Giannit kézfogással, Wendy-t öleléssel üdvözölték. Azonnal leültek, és hagyományos amerikai reggelit rendeltek frissen facsart narancslével, kezdésnek kávét kérve.
– Szeretnétek ti ketten nekem dolgozni? – Gianni, nem vesztegette az időt.
– Mit kell csinálni? – kérdezte Daryl.
– Megtanítani az embereket, hogyan szolgáljanak fel a fine dining szinten.
– Ennyi, csak tanítani?
– Amolyan étkezőmenedzserek lennétek a szolgáltatások terén, amíg a személyzet bármely csoportjával dolgoztok – válaszolta Gianni. – Az összes Clandestine étteremben – magyarázta. – A szolgáltatás minőségét a fine-dining szabványokra fejlesztjük.
– Utazás? – kérdezte Chris.
– Első osztály, szobák és étkezések, függetlenül attól, hogy melyik ingatlanban dolgoztok. Kétlem, hogy egy hónapnál többet kellene tölteni valamelyik ingatlannál, bár megtörténhet. Néhány üdülőhelyi ingatlan kihívást jelent majd.
– Üdülőhelyek?! – kérdezte Daryl.
– Tizennégy – válaszolta Gianni.
– Együtt dolgoznánk? – kérdezte Chris.
– Úgy gondolod, hogy egyedül is képesek vagytok kiképezni egy stábot? – kérdezte Gianni.
– Biztosan – válaszolta Chris.
– Nem probléma – tette hozzá Daryl.
– Érdekel az ötlet? – kérdezte Gianni.
– Igen – válaszolta Chris. – Mi a fizetés?
– Mennyit kerestek most egy évben? – kérdezte Gianni. – Ne féljetek egy kicsit túlzásba vinni – tette hozzá mosolyogva.
– 25 000-30 000 dollár. – válaszolta Daryl. – Ezek többnyire tippek.
– 40 000 dollárt fizetek az induláskor, és amikor befejeztétek a különböző személyzetek betanítását, az irodámban lesz munka, és az egész csoportra kiterjedő szolgáltatásért ti lesztek a felelősek – mondta Gianni.
– Nekem megfelel – Chris habozás nélkül beleegyezett.
– Nekem is – értett egyet Daryl. – Mikor kezdjük?

Wendy ezután megtapasztalhatta azt, amire élete legbékésebb napjaiként tekint vissza, és belemerült abba, hogy mindent megtanuljon, amit nemcsak a luxusszállodai üzletágról, hanem minden egyes ingatlanról, erősségeiről és gyengeségeiről tudni lehetett. Gianni többet volt távol, mint ott, és felügyelte a felújításokat.
Mary egy párhuzamos gyors pályán volt, mint Wendy, de őt Fred irányította és mentorálta. Wendy észrevette, hogy Mary lassan, de biztosan egyre kevésbé mutatta meg a csapongó, komolytalan személyiségét, ehelyett időnként sokkal józanabbá, komolyabbá vált.
És nagyjából hetente randevúzott. Mary és Monique a legtöbb éjszakán továbbra is kujtorogtak, bár még ők is elkezdtek heti egy-két szabadnapot beiktatni.
A nyomtatott hirdetések elkezdtek hatni, és észrevette, hogy a foglalási százalékok szépen emelkednek.  
A társkereső webhely mérete csaknem megduplázódott az online hirdetéseknek köszönhetően, amelyeket a legnépszerűbb felnőtt szórakoztató oldalakon helyezett el, és ezek több mint 80%-a a webhely 'Felnőtt szórakozás' című részét is választotta.
Jonathan heti egy-két szabadnapot kezdett kivenni golfozni és Verával ebédelni. Azon kívül, hogy alkalmanként találkozott valakivel, a felügyeleti feladatait többnyire Wendyre ruházta.

Egy este, amikor Wendy bejelentkezett a társkereső oldalára, észrevett egy üzenetet, amely Billtől várt rá. A legelső randevú alkalmával megkérdezte, nem szeretne-e csatlakozni hozzá egy hétvégére egy jamaicai üdülőhelyen. Nagyon tetszett neki a gondolat, hogy egy hétvégét eltölthet a napon, ezért azt válaszolta, hogy szívesen. Enyhén meglepődött, amikor pénteken munka után felvette egy metálkék Bugatti Veyronnal, és még jobban meglepődött, amikor egy kisebb magánrepülőgéphez hajtott ugyanarra a repülőtérre, ahol Jonathan a Gulfstreamjét tartotta.
– Ez a tied? – kérdezte, miközben kiszállt a kocsiból.
– Igen – válaszolta Bill. – Ez egy Cessna Citation CJ4 – magyarázta. – Csak három és fél órát leszünk a levegőben.
– Te repülsz vele? – kérdezte Wendy idegesen.
– Én – felelte Bill mosolyogva. – Ez megijeszt?
– Tudod, hogyan kell? – kérdezte Wendy.
– Valójában igen – nevetett Bill. – Több ezer óra repülési időm van, és még soha nem zuhantam le.
Wendy gyorsan túltette magát az idegességén, miután felszálltak a levegőbe. Bill egyértelműen nagyon nyugodtan ült a pilótaülésben. Megelégedett azzal, hogy anélkül engedte repülni, hogy bármiféle csevegéssel bajlódna, és a pilótafülkében ülő élményt egy idő után már izgalmasnak találta.
– Ez Jamaica – mondta Bill, és egy szárazföldre mutatott, amely éppen a látókörébe került, a lenyugvó napról jobbra. – A nyugati parton szállunk le egy Negril nevű helyen – magyarázta, miközben rádión felvette a kapcsolatot a toronnyal, hogy koordinálják leszállását.  
– 7 Mile Beach-nek hívják – magyarázta, miközben lenézett az Orange-öböl türkizkék vizét szegélyező fehér homok hosszú félholdjára, üdülőhelyről üdülőhelyre tarkítva, a közepén egy csak részben beépített szakasszal.
– Nem volt ez olyan rossz, igaz? – felé nyújtotta a kezét az aszfaltra vezető lépcsőn.
– Nem. Biztonságban éreztem magam. Köszönöm.
– Fogjunk egy taxit – mondta, miután beléptették őket, és megbeszélte, hogy a gépet leparkolják. – Az üdülőhely mindössze néhány percre van innen.
– Gyakran jársz ide? – kérdezte Wendy, amikor beszálltak egy taxiba, Bill pedig azt kérte, hogy vigyék el a Hedonism II-be, ez a név csiklandozta az agyát.
– Évente néhányszor – válaszolta Bill. – Hallottál már a Hedonizmus II-ről?
– Valamiért azt akarom mondani, hogy igen, de nem emlékszem – válaszolta Wendy. – Valamiért különleges?
– Leghatározottabban – válaszolta Bill nevetve. – Először is, csak felnőttek, tehát gyerekek nélkül. Másodszor, a ruházat nem kötelező, kivéve az étkezési területeket.
– Most kezdem érteni – nevetett Wendy. – Szóval a bikinit, amit hoztam, otthon kellett volna hagynom?
– Kétlem, hogy szeretnéd viselni. Különben is csak az útban lesz, ha ki akarlak használni.
– Lehet, hogy én használlak ki téged – közben megálltak a Hedonism II előtt.
– Számítok rá – Kiszálltak a taxiból, és beléptek a recepcióra.
– Mr. Carson, üdv újra – üdvözölte őket a recepciós. – Megvan a szokásos szobánk a tengerparton, és ahogy kérte, foglalás ma este a Flame-ben 30 perc múlva, holnap este pedig a Pastafariban.
– Nagyszerű – mondta Bill. – Vacsora? – fordult Wendyhez.
– Igen – válaszolta Wendy. – Éhes vagyok.
– Akkor dobjuk be a cuccainkat a szobába, aztán menjünk enni – javasolta, és átvette a kulcsot a recepcióstól.
– Egy „szabad ruházatú” üdülőhelyen úgy tűnik, mindenki fel van öltözve – jegyezte meg Wendy, miközben a szobájukba vezette.
– Vacsoraidő van. – mutatott rá Bill. – Mindenki vacsorázni megy, vagy onnan jön, és az étkező az egyetlen olyan hely, ahol kötelező a ruházat. Vacsora után egy teljesen más történet lesz.
– Ez remek – mondta Wendy, amikor meglátta a szobát, közvetlenül a tengerparton, leülve az ágy végére.
– Közel van a tengerparti bárhoz is – Bill lemosolygott rá, ahogy előtte állt.
– Van elég időnk? – Wendy a cipzárért nyúlt, majd kihúzta a nagy farkát.
– Mindig – mondta Bill. Ajkát a férfi köré fonta és szopni kezdte.
Csak néhány percbe telt, mire Wendy jutalmat kapott az erőfeszítéseiért, amikor a farka belerobbant a szájába, és a nyelvére ömlött a spermája. Bill mindkét keze a fején, miközben kiszívta, és lenyelte az összeset.
– Csak arra vágytam, hogy ezt megtegyem – Wendy felmosolygott rá, megnyalta az ajkát, ő pedig visszahúzta a nadrágját.
– Szeretném viszonozni a szívességet – mondta Bill. – de akkor kétlem, hogy egyáltalán eljutunk a vacsorára.
– Akkor van mire várni – mondta Wendy, és felállt.
Bill levezette a parton, a Beach Grill to Flame mellett, amely egyike annak az öt étteremnek, amelyek a Hedonism II üdülőkomplexum részét képezték.
– Egy üveggel kérek a legjobb
p
alf
ez
alf
sg
alf
őd
alf
ből
– rendelt Bill. – Valamit Harry
b
alf
or
alf
oz
alf
ój
alf
ából
.
– Ez nem lenne az all-inclusive csomag része, uram – közölte vele a szerver.
– Rendben van – mondta Bill.
Wendy körülnézett és sokféle öltözéket látott, a luxustól egészen a hétköznapiig, bár nem volt rövidnadrág vagy póló, ami Bill szerint itt nem megengedett. A felszolgáló egy üveg Dom Perignonnal tért vissza, amit Bill elfogadhatónak talált, majd kinyitotta és kitöltötte anélkül, hogy megkóstoltatta volna. Megvárta, míg koccintanak és megkóstolják a
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
mielőtt felvette volna a vacsorarendelést. Előételnek mindketten a karibi ráktortát választották ananásszal és mustáros aiolival kezdésnek, és babbal kevert zöldeket balzsamecettel. Wendy pirított gombával, spenóttal, provolonnal és bazsalikomos paradicsommal készült pizzát választott, Bill pedig lángon grillezett rántott sertés szűzpecsenyét kért guava mártással és kókuszos polentával. Mindketten Grand Marnier sajttortában állapodtak meg desszertként.
Vacsora végeztével lassan visszaballagtak a tengerpartra a szobájuk felé.
– Bill! – zihálta Wendy, amikor egy meztelen párral találkoztak, akik a tengerparton elhelyezett nyugágyak egyikén közösültek.
– Ez teszi különlegessé a Hedonism II-t – magyarázta Bill. Megállt megnézni őket.
– Az emberek nyilvánosan szexelnek? – kérdezte Wendy.
– Igen – válaszolta Bill.
– Azta! – Wendy képtelen volt levenni a szemét a párról, akik úgy tűnt, nem vették észre a jelenlétüket.
– Szexeltél már közönség előtt? – kérdezte Bill.
– Igen – válaszolta Wendy.
– Élvezted?
– Izgalmas volt tudni, hogy az emberek figyelnek rám.
– Miért nem megyünk úszni, aztán csatlakozunk hozzájuk? – javasolta Bill.
– Pontosan úgy? – kérdezte Wendy.
– Pontosan úgy – Bill már gombolta az ingét.
Wendy csak egy pillanatig habozott, gyorsan levetkőzött, és a ruháikat az egyik heverőre tette mielőtt bement volna a hűvös vízbe a fejünk fölött lángoló csillagokkal tarkított Tejút alatt.
– Ez csodálatos – mondta, amikor Bill hátulról átölelte a karjával és kezei megtalálták a nagy, kemény melleit, miközben maga mögé nyúlt a farkáért, és felemelte.
– Tartozom neked egy jó puncinyalással – egyik kezével lecsúszott a melléről a puncijára, az ujja pedig az ajkai közé csúszott és lágyan simogatta a nagy csiklóját.
– Ennél többet várok – Wendy a kőkemény farkára font kezével kivezette őt a vízből.
Visszafeküdt az egyik heverőre, Bill pedig felemelte és széthúzta a lábát, száját a nő szétnyíló puncijához hajtotta, és a nyelvével lándzsázta. Wendy érezte a tenger és az éjszaka virágzó jázmin illatát. A lágy szellő átlebbent a csillagfényben megcsillanó kis hullámokon.
– Ez olyan csodálatos – mondta, amikor a férfi felkelt, belé süllyesztve a farkát. A dereka köré fonta a lábát és a csók közben megízlelte magát ahogy a férfi dugni kezdte.
Amikor Bill felemelkedett felette és tovább dugta, Wendy látta, hogy sok másik heverő is el van foglalva, és sokan őket nézik a parton. Amikor végül kihúzta a farkát a puncijából, és az arcához lépett, hogy a lány szophassa, izgalmat érzett. A lába közét elöntötte a nedv a körülöttük lévő emberek láttán, akik megjegyzéseket tettek, miközben lenyelte a férfi magját... kipirult a taps hallatán néhány embertől, amikor végre hagyta, hogy Bill kimerült farka kiessen a szájából.
– Menjünk, hagyjuk a ruháinkat a szobában – javasolta Bill és felsegítette a lányt. – Reggelig nem lesz szükségünk rájuk.
– Ez elképesztő – jegyezte meg Wendy amikor felfelé haladtak a parton a szobájuk felé, és lelassítottak, hogy nézzék a különféle emberek akcióját.
– Szereted? – kérdezte Bill.
– Igen. Ez olyan szürreális.
– Most már érted, miért szeretek ide járni – mondta Bill, amikor a szobájukhoz értek, és ledobták a ruháikat az ágyra.
– Szoktál egyedül is jönni? – érdeklődött Wendy, miközben kimentek a szobából.
– Csak pároknak szabad. Egyedülállóknak tilos.
– Milyen érdekes.
– Igyunk egyet –   hívta Bill. – Szeretném, ha találkoznál valakivel.
Elvezette a közeli bárhoz, amely a medence és a tenger között volt felállítva, ahol egy lenyűgöző fekete nő állt a pult mögött, egy szorosan kivágott afroval, fehér bikini felsőjének apró darabkái alig takarták el a nagy, sötét mellbimbóit, az alja pedig csak egy keskeny anyagcsík, ami nem fedte be egészen a punciját.
– Helló, Bill – üdvözölte mosolyogva. – Nem tudtál távol maradni?
– Nem bírtam nélküled, Diva. Ő itt Jenny.
– Gyönyörű – nézett rá Diva mosolyogva. – Jó ízlésed van.
– Ahogy te is – viszonozta Wendy mosolyogva.
– Mit szólnál egy pár varázs-margaritához? – kérdezte Bill. Mindketten egy zsámolyra ültek.
– Mindjárt jön – mondta Diva.
– Milyen a társaság? – kérdezte Bill, miközben összekeverte az italokat
– Túl sok alacsony rangú, hangos csoport – felelte Diva vállat vonva. – Mi újság? Évről évre ugyanazok a csoportok. Ragaszkodnak egymáshoz, ami szerintem furcsa. Nem arról van szó, hogy nem dugják egymást egész évben, bárhol is vannak az otthonaik. Azt hinné az ember, hogy valami újat szeretnének a változatosság kedvéért. Arany margarita's, rendelés szerint – mondta, és eléjük helyezte a sókeretes poharakat.
– Ó, ez nagyon finom – mondta Wendy, miután megkóstolta az övét.
– Roca Patrón Silver tequilával és Grand Marnier-vel készítem – magyarázta Diva mosolyogva a bók hallatán. – Örülök, hogy élvezed.
– A legjobb margarita amit valaha kóstoltam – mondta Bill mosolyogva.
– Ezúttal meddig leszel itt? – kérdezte Diva.
– Vasárnap este vissza kell repülnünk – válaszolta Bill. – szóval csak a hétvége. Van rá esély, hogy megtisztelj minket a társaságoddal az egyik este, amikor kilépsz a munkából?
– Lehetséges, de te mit gondolsz erről? – nézett Wendy-re.
– Nem bánom – válaszolta Wendy.
– Nem bánod, hogy megosztod velem? – kérdezte Diva.
– Csak barátok vagyunk – válaszolta Wendy.
– Szereted a nőket? – kérdezte Diva.
– Igen – pirult el Wendy.
– Akkor jó mókának tűnik – egyezett bele Diva. – 1: 00-kor végzek. A szokásos szobádban vagy?
– Igen.
– Mi lenne, ha ott találkoznánk? – javasolta Diva.
– Alig várom – válaszolta Bill.
– Felmész a pancsolóba? – kérdezte Diva.
– Ez a terv – válaszolta Bill.
– Akkor próbálj meg megtakarítani nekem valamit – kérte nevetve Diva. – nem mintha valaha is problémád lett volna.
– Mi az a pancsoló? – kérdezte Wendy.
– Ez alapvetően egy orgia – világosította fel Diva. – Emberek, akik kiélik a fantáziájukat. A férjek a feleségeiket nézik ahogy a dugnak, a feleségek pedig a férjeiket. Valószínűleg ez itt a legnépszerűbb.
– Oda megyünk? – kérdezte Wendy.
– Hacsak nem ellenkezel – válaszolta Bill.
– Ez szórakoztatónak hangzik – mondta Wendy.
– Akkor menjünk szórakozni egy kicsit – Bill felhajtotta a margaritáját, és lecsúszott a székről.
– Köszönöm a csodálatos italt – Wendy is felállt.
– Örömmel – villantotta rá a mosolyát Diva. – Már várom, hogy találkozzunk.
– Én is – értett egyet Wendy, és érezte, hogy az ötletre a punciját elönti a nedvesség.
A bárból kilépve a medence mellett sétáltak. Wendy látta, hogy a medencénél is van egy bár, ahová az emberek fel tudtak úszni, de most bezárták, és csak páran használták a medencét. A medence túloldalán volt egy barlangszerű építmény, amiben néhány embert látott, a túlsó végén pedig a gázlómedence. Benne és körülötte pár tucat ember valamilyen szexben vett részt. A víz csak körülbelül 90 cm mély lehetett, így a medencében álló férfiak könnyen megdughatták a párkányon ülő nőket.
– Ez nagyszerű – lehelte Wendy tágra nyílt szemekkel, sajgóan kemény mellbimbókkal. A már lucskosra ázott pinája szinte viszketett a várt izgalomtól.
– Csatlakozunk a mulatsághoz? – kérdezte Bill.
– Igen – Wendy arca felragyogott az izgalomtól.
– Hol szeretnél lenni, a vízben vagy az oldalán?
– Oldalán – választott Wendy. – Mindenkit látni akarok.
Bill beugrott a vízbe, Wendy pedig talált egy helyet, ahol leülhet két másik nő közé, az egyik sokkal idősebb, a másik közelebb volt a korához, és akik az egyik sezlon matrac alátétjén ültek. Bill odajött hozzá, a lábai közé állt, amit a dereka köré hajlított, és megcsókolta, kezei a melleivel voltak elfoglalva.
– Ó, ez nagyon izgatónak néz ki – mondta a jobbján a fiatalabb nő, amikor meglátta, hogy Bill belecsúsztatja a farkát.
– Mmm, az – helyeselt Wendy. Bill elkezdte dugni, és odahajolt, hogy megszopogassa a merev mellbimbóit.
Miközben Bill dugta, két férfi közeledett a két oldalán ülő nőkhöz, a bal oldalán lévő idősebb nő a kezére dőlt. Az egyik férfi dugni kezdte, míg a fiatalabb nő megcsókolta a másik férfit, és lenyúlt. A farkát a lába közé vezette, nagyot sóhajtva amikor a kemény fasz belesüllyedt.
– Szeretnél üzletelni? – kérdezte néhány perc múlva Billt a férfi, aki a jobbján lévő nőt dugta.
– Ez a hölgy döntése – Bill Wendy-re mosolygott.
– Nem bánom – mondta Wendy kipirulva, szíve a mellkasában dobogott, miközben a két férfi helyet cserélt.
– Istenem, szeretem az ilyen nagy faszt – lihegte a jobbján lévő nő, amikor Bill megtöltötte a punciját az övével és dugni kezdte.
– Csodálatos a puncid – Wendy-t ütemesen baszta a partnere, és a melleit kényeztette a kezeivel
Wendy úgy érezte, mintha egy testen kívüli élményben lenne része, amíg az idegen férfi dugta. Körülnézett, elkapja Bill tekintetét, aki mosolyogva kényeztette a mellette lévő nőt. Amikor a férfi, aki tőle balra közösült, figyelmeztetett, hogy spriccelni fog, a partnere felült és odahajolt, a szájába vette a farkát, az utolsó cseppig kiszopta, azután visszaült, és megnyalta az ajkát. Aztán a vele foglalkozó férfi bejelentette, hogy ő is elkészült.
– Nem bánnád, ha én kérném? – kérdezte a bal oldali nő.
– Nem, a tiéd – válaszolta Wendy, és csodálkozva bámulta, ahogy a férfi kihúzta a farkát a puncijából, majd megfordult és felajánlotta a másik nőnek a magját.
Elcsukló hangot hallott tőle jobbra, és megfordult. Bill farka már a nő szájában rángatózott. Mosolygott rá, ahogy kilőtt, kezébe fogta a fejét, és csak akkor engedte el, amikor a lány tisztára szopta.  
A következő néhány órában különböző férfiak és nők nyalták a punciját és szinte folyamatosan baszták. Időről időre elvesztette Bill nyomát, de mindig észrevette, amint kinyal vagy megdug egy másik nőt, aki a medence körül ült.
– Jól érzed magad? – kérdezte, amikor hirtelen megjelent előtte egy újabb férfi után, akit kiszopott, amikor készen állt sperma-áldásra.
– Igen – válaszolta Wendy csillogó szemekkel. – Ez annyira őrült, de egyben nagyon szórakoztató is.
– Reméltem, hogy ez tetszeni fog neked – mondta Bill, és odahajolt, hogy megnyalja a punciját.
– Találkoznunk kellene Divával – szólalt meg pár perc múlva. – Hacsak nem akarsz itt maradni és folytatni. Ez így megy, amíg fel nem kel a nap.
– Nem, menjünk, találkozzunk Divával.

Amikor visszasétált a medence mellett a szobájukba, Wendy nem emlékezett rá, hogy valaha is jobban érezte volna magát egész életében. A felszabadultság könnyű érzése volt, egész teste elektromos, szexuális energiával telítődött. Olyan volt, mintha valaki átbillentett volna egy kapcsolót, és elsöprő, kielégíthetetlen késztetést érzett a szex iránt, annak ellenére, hogy éppen 8 vagy 10 különböző férfi dugta meg. A szobájuk ajtaja felé közeledtek, amikor Diva megjelent az árnyékból.
– Jól szórakoztál? – kérdezte, amikor beléptek a szobába.
– Igen. Teljesen őrült volt, de remek szórakozás. Soha nem basztam még ennyire különböző emberekkel.
– Meglepne, hányszor hallottam ezt – nevetett Diva. – Idejönnek, elvesztik gátlásaikat, elfelejtik minden beprogramozott tabujukat, és visszatérnek legalapvetőbb természetükhöz, szexuális lényükhöz. Biztos vagyok benne, hogy a Hedo' élmény sok ember életét megváltoztatja.
– Nem bánod, ha csak kettesben nézek pár percig, ugye? – kérdezte Bill, miközben Diva lehúzta magával az ágyra Wendyt, a bikini pedig eltűnt.
Diva Wendyre gördült és megcsókolta. Kezei megtalálták a melleit és gyúrták őket, ujjai megcsípték és meghúzták kemény, kiálló mellbimbóit.
Aztán megfordult Wendy tetején, és Wendy azon kapta magát, hogy nyelve Diva duzzadt külső ajkai között lándzsázik a ragacsos, pézsmás, folyékony közepébe, még akkor is, amikor érezte, hogy Diva szája a saját puncijára tapad.  
Pár perc múlva érezte, hogy Bill a feje fölé térdel, majd a nagy farka átcsúszott a homlokán és elmerült Diva pinájában. Wendy hagyta, hogy a farka átcsússzon a nyelvén, miközben megdugta Divát. A száját a farka és a punci találkozási pontjára tapasztotta, és megízlelte a finom nedveket, amelyek a farka körül szivárogtak. Aztán megérezte a geci összetéveszthetetlen ízét, és rájött, hogy Bill Díva pinájába élvez. Kicsúsztatta a még mindig kilövellő farkát, és lenyomta Wendy nyitott szájába. Összezárta ajkait a nyél körül, leszívta, a magja beborította a nyelvét, és betöltötte a száját. Amikor végzett, a száját Díva puncijára tapasztotta, és az őt megtöltő
k
alf
ok
alf
alf
lb
alf
ól
is lakmározott.

Wendy reggel sirályok hangjára ébredt, és arra az érzésre, ahogy Bill farka hátulról belenyomódik, ahogy kanalazta. Díva sehol. Amikor figyelmeztette, hogy mindjárt elélvez, Wendy elhúzódott, majd felmászott rá egy 69-ben. Elnyelte a farkát a reggeli sperma
k
alf
ok
alf
alf
lj
alf
áért
, közben Bill a csatakosra dugott puncija bőséges nedveivel öblítette át a száját.
– Mit szólnál egy gyors úszáshoz, aztán reggelihez? – javasolta.
– Menjünk, éhes vagyok.
– Ez a hely ezt fogja tenni veled – Felkeltek, és kimentek a szobájukból, át a homokon át az Orange-öböl hűs vizébe.
– Mehetek így reggelizni? – nézett végig Wendy az egyik miniszoknyáján és a bikinifelsőjén, ami alig takarta a nagy mellbimbóit.
– Jöhetsz – válaszolta Bill. – Megfelelően lefedted a szükséges területeket.
A reggelit a főépület nagy étkezőjében szolgálták fel, ahonnan néhány kisebb medencére és a tengerre volt kilátás, talán a legnagyobb büfé, amit Wendy valaha látott. Különösen örült a gyümölcsválasztéknak, és könnybe lábadt a szája a díszes desszertasztalok láttán, amelyeket élénk színű finomságok borítottak.
– Mit szeretnél ma csinálni? – kérdezte Bill, miközben ették az omlettjüket.
– Van valami
p
alf
ia
alf
c
, ahol megnézhetem a helyi termékeket és dolgokat? – kérdezte Wendy.
– Valójában ma
p
alf
ia
alf
c
van körülbelül 2: 00 óráig a városban – válaszolta Bill. – Minden szombaton. Szeretnél menni?
– Ó, igen, ha nem bánnád.
– Nem bánom – egyezett bele Bill. – Több éve nem voltam ott, úgyhogy jó lesz újra látni.
– Át kell öltöznöm?
– Nem, ha nem bánod a sok füttyszót és révedező pillantást. Akár ajánlatot is kaphatsz.
– Biztos vagyok benne, hogy az egóm nem bánja.
A bejáratnál beszálltak az egyik várakozó taxiba, és végighajtottak a 7 Mile Beach mentén Negril felé.
– Oh milyen szégyen – mondta Wendy, amikor meglátta a lezárt ingatlant, ahol egy félig kész szálloda állt, amit nyilvánvalóan már jó ideje otthagytak. – Mi történt? Olyan tökéletes hely.
– Elfogyott a pénz – mondta a taxis. – Így áll már több mint hat éve.
Wendy szerette a
p
alf
ia
alf
co
alf
t
, több vidám színű szoknyát és blúzt vásárolt, Mary-re és Monique-ra is gondolva, valamint egy pár szandált. Vettek nyárson grillezett garnélarákot és tintahalat, és leöblítették egy üveg Red Stripe
s
alf
ör
alf
re
alf
l
.
– Ez csodálatos volt – mondta, miközben taxival visszamentek az üdülőhelyre. – Köszönöm.
– Örömömre szolgált – mondta Bill. – Csodálatos társaság vagy. Sokkal több van benned, mint egy gyönyörű nő, aki szereti a szexet.
– Amiből már nagyon várom a továbbiakat – nevetett Wendy. – A vásárlás mindig felkavar.
Ledobták a csomagjait és a ruháikat a szobában, majd lerohantak, és belemerültek a tengerbe, Wendy pedig nevetve hancúrozott a hűvös vízben.
– Most azt akarom, hogy becézgess kicsit, aztán dugj meg – mondta, és a vízből egy fotelba vezette amire lefeküdt. Térdét a mellkasához emelte, és szélesre tárta. Lélegzetét visszafojtva nézte, ahogy Bill letérdelt elé, és felhúzta a nyelvét a punciján, mielőtt az ajka beszippantaná a nagy csiklóját. A teste édes görcsbe rándult az orgazmustól, ahogy nyalni kezdte.
– Nem tudom kifejezni, milyen jól érezni a farkamra feszülő puncid – mondta, amikor elkezdte dugni.
– Ez azért van, mert a cicám is szereti, ahogy a farkadat érzi – Wendy és felmosolygott rá.
– És a segged? – kérdezte Bill.
– A seggembe akarsz dugni, itt, ahol mindenki láthat?
– A kérdés az, hogy te akarod-e? – válaszolta Bill.
– Igen, nagyon – Wendy megfordult és a kezére-térdére emelkedett, amikor Bill kihúzta a farkát a puncijából. Leengedte az arcát és a mellkasát a sezlon matracára, és hátranyúlt maga mögé, hogy széttárja a seggét. Felnyögött, amikor érezte, hogy farka feje nekinyomódott a rózsabimbónak, majd belecsúszott.  
– Ó, ez az – nyögte, amikor érezte, hogy a farka betölti a fenekét, majd elkezdte dugni.
– Keményebben! Baszd meg még jobban – biztatta Bill-t.
Wendy a víz felé fordult, és nem látta a mögötte álló embercsoportot, akik elragadtatva nézték, ahogy Bill a seggébe nyomul. Csak azután döbbent rá, hogy ott vannak, és néhányan tapsolnak, mások megjegyzéseket tesznek, miután megérezte, hogy beleélvez a seggébe. Az arca lángolt ahogy berohant a vízbe, mögötte Bill, hogy megtisztítsa magát, és enyhe csípést érzett a sós víztől a mostanra már érzékennyé vált rózsabimbóján.
Több órát töltöttek el a tengerben játszadozva és a tengerparton kurválkodva. Később átmentek a mangrovékkal részben árnyékolt heverőkbe, hogy ne égjenek le, mielőtt felmentek a bárba, ahol Diva dolgozott, és széles mosollyal az arcán fogadta őket.
– Szia, Diva – mondta Wendy, és a bárpult fölé hajolt, hogy megcsókolja. – Imádtam veled lenni tegnap este, és hiányoztál, amikor ma reggel felébredtem.
– Olyan finom puncid van, mint amilyet én még soha nem kóstoltam – mondta Diva mosolyogva. – Valójában féltékeny voltam Bill-re, akinek farka van. Szeretném tudni, milyen érzés egy puncit megbaszni.
– Kibaszottul jó érzés – mondta Bill nevetve. – Mindketten őrülten jó fasz-kényeztetők vagytok. Nem szívesen választanék köztetek.
– Kedves srác, nem? – kérdezte Diva nevetve.
– Igen, tényleg az – értett egyet Wendy. – Mit szólnál még egy ilyen gyilkos margaritához?
– Legyen kettő – tette hozzá Bill.
– Ma este újra bejössz a szobánkba? – kérdezte Wendy. – Holnap indulnunk kell, és nagyon szeretnélek újra kinyalni.
– Ott leszek – ígérte meg Diva.

Wendy úgy érezte mintha a föld felett sétálna, amikor másnap késő délután felszállt Bill repülőgépére, hogy hazafelé tartson. Azon töprengett, vajon lesz-e még valaha ugyanaz a nő.
– Köszönöm ezt a csodálatos hétvégét – mondta, amikor a férfi végül megállt a Bugatti Veyronjával a Destinations-nél.
– Remélem, nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy látjuk egymást – búcsúzott Bill.
– Én is remélem – értett egyet Wendy, és adott neki egy gyors puszit, mielőtt megfordult, hogy belépjen az épületbe.
Hálás volt, hogy Mary és Monique is távol voltak. „Nagy valószínűséggel randevúznak” –   gondolta, miközben egy kellemes, hosszú fürdővel kényeztette magát az oroszlánlábas fürdőkádjában, és örömében felsóhajtott, amikor megérezte, milyen sima a bőre. Utána bemászott ágyba és szinte azonnal elaludt.

Folyt. Köv.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 8.16 pont (44 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
n
nissan
2024. június 19. 19:58
#6
Nagyon jó történet várom a folytatást
1
veteran
2024. június 17. 09:12
#5
Tetszett, de a szex lehetne pontosabb.
1
Andreas6
2024. június 16. 20:16
#4
Nekem is nagyon tetszett.
1
sportyman (alttpg)
2024. június 16. 10:36
#3
Nagyon jó történet. Változatlanul magas a színvonal. A szex leírások néha lehetnének részletesebbek is, némi lelki háttérrel.
2
didide
2024. június 16. 03:10
#2
Pont mint az előzmények. Magával ragadó.
1
T
Törté-Net
2024. június 16. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1