1976. március 15.-én kezdődött 1. rész

Szavazás átlaga: 7.99 pont (77 szavazat)
Megjelenés: 2023. október 12.
Hossz: 9 455 karakter
Elolvasva: 1 046 alkalommal
Középiskolás vidéki lány vagyok, aki albérletben lakik Budapesten. Sokat hallottam már a március 15. – én lezajlott tüntetésekről, és ma éppen március idusán vagyunk. Elhatároztam, hogy ott kell lennem a Petőfi szobornál.

Amikor kisgyerek voltam, és megkérdezték mi szeretnék lenni, ha nagy leszek az egyik válaszom az volt, hogy partizán. Imádtam azokat a kalandos történeteket, amik a lázadó emberekről szóltak, aki eltűntek a hatalom látóköréből és titkos csoportokba szerveződve lázadtak, konspiráltak, küzdöttek.

Tizenhat éves vagyok, még , ha elkapnának, akkor megúszhatnám egy figyelmeztetéssel, bár a barátnőm szerint ki is csaphatnak a középiskolából, az összes középiskolából az országban, de nem tudtak megijeszteni. Úgy éreztem ott kell lennem.

Fogalmam sem volt, hogy hány órakor kezdődik egy ilyen tüntetés, ezért már reggel kimentem a térre és ott bóklásztam. Körülnéztem és csak siető embereket láttam, semmi izgalmas nem történt, még a szobor körüli parkban a padokon sem ült le senki. Szerencsére sütött a nap, ezért egy idő után lementem a rakpartra és leültem a lépcsőre, ahonnan az erős sodrású Dunát néztem. Szinte beleszédültem a látványba, és éhes is voltam, mert még nem is reggeliztem. Visszasétáltam a Felszabadulás térre és a sarkon a kis élelmiszerüzletben vettem két kiflit és két mese sajtot.

Visszafelé a rakpartra, át a téren mentem, de most sem történt semmi érdemleges. Ez a lázadás már nem is volt annyira érdekes, mert itt nem fog semmi sem történni.

Később eszembe jutott, hogy azt is hallottam, hogy a Batthyány örökmécsesnél is szokott lenni tüntetés, el is indultam arrafelé. Itt még csendesebb volt minden, még járókelők sem voltak, mintha kihalt volna a környék. Visszafordultam, és csalódottan álltam meg a szobor előtt, ahol kisméretű papírból készült nemzeti színű zászlók voltak leszúrva a virágágyásokba. Elővettem a kokárdámat, amit saját kezemmel varrtam, nagy volt és feltűnő, igazi forradalmárhoz méltó. Feltűztem a mellkasomra és körülnéztem, de senki sem értékelte az én forradalmiságomat. Csalódottan ültem le egy padra. Aztán hirtelen, mintha valami varázsütésre történt volna, minden irányból emberek jöttek a térre és álltak meg a szobor körül.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 5 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.99 pont (77 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
plmyaq
2023. október 28. 00:05
#14
Jó kis sztori
2
Fluxus
2023. október 26. 07:08
#13

Nagyon jó történet.

2
Gabi 60
2023. október 15. 11:21
#11
A hideg is kirázott, a történet "hátterétől"! Akkor én is ott voltam!
 
2
j
joe013
2023. október 14. 14:17
#10
jól megírt történet, várom a folytatást....
1
kaliban
2023. október 12. 10:09
#7
Nekem is nagyon tetszett! Várom a folytatást!
1
Lolamacko
2023. október 12. 05:54
#5
A történet 1976-ban játszódik. Lehet, hogy ezt nem említettem. Bocsi! 
2
veteran
2023. október 12. 05:02
#4
Remek.10 pont.
2
Álmoska5
2023. október 12. 00:51
#3
Kedve Lolamackó!
Stílusod mára vérkeringésembe itatott!  Nagyon kár hogy nem egy napon kerültünk fel. Majd még arra várni kell. Nagyon élvezem a hőseidet. Ezért vagy egy különleges személy, mert a partnereidet "anonim" állapotba tartod elejétől a végégig!
Ennyire Egyszerű!
10.-P.
"Álmoska5"
-1
Tiltakozó77
2023. október 12. 00:41
#2
Egyszerű, de nagyszerű!  10.p.
1
T
Törté-Net
2023. október 12. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1