Gondoskodás 2. rész

Néhány nappal azután, hogy Barbi kézzelfogható módon bizonyította gondoskodási szándékának komolyságát, már egész ügyesen boldogultam balkezesként. Szépen tudtam enni, már csak mérsékelten disznóztam össze magam, miközben kanalaztam a levesemet, meg úgy általában kezdtem egészen belejönni ebbe az életformába. A suliban persze zrikáltak a csoporttársaim, hogy Félkarú Óriás, meg egyik agyas elnevezett Long John Silvernek, persze nem zavarta, hogy nem a lábam van fából, hanem a kezemen van gipsz, de neki vicces volt, hát ráhagytam. Barbival egymás közt nem hoztuk szóba a teraszon történteket, de szükség sem volt rá. Anyáéknak meg természetesen egy szót sem szóltunk, és arra is ügyeltünk, hogy még véletlenül se áruljuk el magunkat. Persze ha csak magunk voltunk, időnként hozzám simult, ha csak elsuhant mellettem a házban, akkor a tenyerét a tenyerembe simította egy pillanatra, és bevezetésre került az esti búcsúpuszi, és a reggeli üdvözlő puszi is. Egyszer-kétszer nem az arcomra sikeredett a puszi, hanem a számra, ami rendkívüli élmény volt. Időnként csak odajött hozzám, és átölelt, ha a tévét néztem épp a kanapén, akkor csak úgy hátulról átkarolt, és egy cuppanós puszit adott a pofalemezemre, és be kell valljam, ezek a kedveskedések hihetetlen módon jólestek.

Szerda délután volt, szép napsütéses idő. Aznap nem kellett bemennem a fősulira, így délelőtt otthon tanultam, de ebéd után kifeküdtem a teraszra a kedvenc napozószékembe. El is nyomott a buzgóság. Arra ébredtem, hogy nyílik az erkélyajtó. Barbi lépett ki, abban az öltözékben, ahogy a gimiből hazaért. Egy térd fölött végződő farmerszoknya, egy fehér selyeming, ami nem volt végig begombolva, és az ing alatt egy melltartó, ami időnként kivillant, ahogy Barbi izgett-mozgott. Szőke haja a vállát verte, sminkje persze kifogástalan. 17 éves létére már úgy sminkelte magát, mintha profi szépészhez járna. Lehajolt hozzám, és megcsókolt.

– Szia tesó. Milyen napod volt? Hiányoztam?

– Szia Barbi, klassz napom volt, de hogy látlak, még klasszabb lett.

Ezzel kiérdemeltem egy újabb csókot, ez most kicsit hosszabb ideig tartott. Kezdett melegem lenni. Szokás szerint csak póló, rövidnadrág és alsógatya volt rajtam. Barbi finoman végigsimította az arcomat, és leült a székem szélére. Két keze közé fogta az egészséges bal kezemet, és lassan, érzéssel simogatni kezdte. Közben édesen mosolyogva nézett a szemembe. Kíváncsi lettem, mit forgat a fejecskéjében.