Táborban

Gyerekkoromban nyaranta sok gyerektábort végigéltem, gyakran 2-3-t is egy nyáron. Szerettem, jó buli volt. Általános iskolás, azon belül is alsó tagozatos voltam, amikor a nyáron egy angol nyelvű táborba irattak a szüleim. Igazából nem is lehetne tábornak nevezni, mert egy szomszédos – még kisebb város – központjában laktunk, egy kollégiumi épületben. A gyereket többsége szintén 13-14 év körüli volt, de volt néhány idősebb, 15-16 éves is. A szobákban 4-esével aludtunk. Hogy, hogy nem, az idősebbeket nem egy szobába rakták, hanem elosztották. Mi is "kaptunk" egyet. A srácon látszott, hogy idősebb: szőrös volt a hónalja, egy kicsit a köldöke alatti rész is. Egyébként elég csöndes volt, esténként csak befeküdt az ágyába, és meg sem szólalt.
Nos, mivel én gyakorlott voltam ilyesmiben, nem okozott gondott, hogy a fiúknak 1 közös zuhanyzója van. De a többieknek ez ismeretlen élmény volt. Ma is emlékszem, milyen hülyén (és meztelenül) álltak a zuhanyzóban, és várták, hogy szabad legyen egy rózsa. A rózsák magán a zuhanyzón belül egy kisebb, kb. 10 négyzetméteres, ajtóval zárható kicsempézett helyiségben voltak. Mivel egy idő után már nem élveztem, hogy 15-20 meztelen sráccal kell udvarias-beszélgetnem, miközben várunk egy szabad zuhanyra (meg aztán szégyenlős is voltam), így kitapasztaltam, hogy mikor nincs "csúcsidő", és én rendszeresen akkor mentem letusolni.
Egyik este rövidgatyára vetkőzötten a megszokott rutinnal mentem be a zuhanyzóba, ahol nem is volt senki. Ám a kisebb, zuhanyzós helyiségben igen: a csendes srác a szobánkból. Mivel én vmi programról jöttem, nem is tudtam, hogy ő épp zuhanyozik. Legszívesebben visszafordultam volna (mondom, szégyenlős voltam), de hát ugye az lett volna csak igazán a feltűnő. Így igyekeztem azt eljátszani, mintha ott sem lenne. Köszöntünk, majd félrefordultam, hogy ne lásson se előről, se hátulról, és levettem a rövidgatyámat. Miközben kicsit szerencsétlenkedtem, odapillantottam a lába közé, és... ott is maradt a tekintetem. Sosem láttam még idősebb fiú farkát, és ezt igazán megérte megnézni.