SZEPT.
23.
2004
- Új történetek
- Brazília (hetero)
- Egy kis apartmanban szállunk meg a tenger mellett, de nem sok időt töltünk a házban. Egy este hazafelé menet a tengerparton, zenét hallunk a házak felől. Lassú, ritmusos rumbát. A holdvilágnál elkezdünk táncolni a homokban mezítláb. Ölelkezve, forogva táncolunk, teljesen átadva magunkat a zenének. Mikor háttal magamhoz ölellek, te hátra fordulsz, lehajolok és megcsókollak. Lassan megfordulsz egész testeddel, és csókolózunk. Csak a zenét halljuk, és csak egymást érezzük. Lerogyunk a puha homokra, és csókolózva lesimogatjuk egymásról a ruhákat...
- Először a tengernél 1. rész (hetero)
- Még emlékszem a napra. A napra, és arra a reggelre, amikor is elindult a család az első tengeri vakáció felé. Nem rajongtam a buszokért, de magamban elkönyveltem, hogy legalább kényelmesen végigülhetjük az utazást kerülők, térképböngészés és az ezekkel járó egyéb kellemetlenségek nélkül. Az út viszonylag eseménytelenül telt, ha leszámítjuk azt a három órás kényszermegállót a Makedón határon. Egy csaj a buszról hasonlított egy körözött személyre, ezért "állítólag" meg kellett várni, amíg tisztázzák a személyazonosságát...
- Igen! (hetero)
- Amikor Éva befordult az utcába, és meglátta a felfordulást, maradék türelme is szertefoszlott. Jobb oldalon, épp ahol ők is laktak, a hepehupás aszfaltcsík mellett friss földhányás húzódott, egyenetlen, rút hátával elcsúfítva az utcára kifutó udvarok sima zöldjét, és elzárva a házakhoz vezető bejáratot. - Anyúúúú! - húzta a szót hátul magas hangján Lili. - Viki nem ad nekem a rágójábóóól. - Te is kaptál. Csak te lenyelted, te kis hülye - vágott vissza a nővére...