Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Mint korábban már írtam, nem rémlik, hogy oda tettem volna a "romantikus" cimkét. Mivel szerintem sem az, és nem is annak szántam. Az előző megjelent írásomat (Mindent odaadó szerelem) romantikusnak szántam, szerintem az is volt, és ment is hozzá a megfelelő cimke. Tehát vagy a szerkesztő(k) tették hozzá a cimkét... vagy én nyomtam hozzá, de akkor viszont véletlenül.
Rám szóltak, hogy ne mindig csak kötözködjek, hát írom a pozitívumot is. A történet stílusa tetszik, ha maga a történet középszerűnek is tűnik a szememben. Emiatt "Csak azért sem sikerült elbaszni a péntekemet! " Köszi, hogy közzé tetted.
Akárki is tette ki ennél a romantikus címkét nekem erről az jutott eszembe, hogy az illetőnek fura fogalma lehet a romantikáról. Áruba bocsátott nők csak égő gyertya mellett lennének romantikusok. Inkább még úgy sem. Talán csak annyira, mint amennyire egy leláncolt, véresre korbácsolt férfi. A sztori magva hetero/családi. Egy családi kapcsolat lehet érzelgős, de romantikus? Tegnap olvastam egy könyvet. A történet a 870-es években játszódik, ahol egy norvég hadúr ígéretet tesz az ellenségnek, hogy nem támadja meg őket, amire aztán elfelejt emlékezni. Természetesen az amnéziája csak akkor jön elő, amikor sikeresen elaltatta az ellenség éberségét. Az ígéretéhez tartozott az is, hogy az ellenség hercegnőjét feleségül kéri a saját fiának – aki az egyezségnél és a harcoknál nem volt jelen. Ebbe mindkét fél beleegyezett. A feledékenysége folytán mégis leigázott hercegnőt rabszolgaként tartják fogva, aki az első találkozása során beleszeret a neki ígért férjbe. A fogva tartott emberek vonzódását fogva tartói iránt Stockholm-szindrómaként tartják nyilván, azonban a fenti esetben ez nagyjából annyira lenne igaz a hercegnő esetére, mint amennyire ez a sztori romantikus.
Az egy dolog, hogy bele van kezdve a nagynéni/nagybácsiba. Az utazásba. A megcsalásba. Az irodába. A szobalányba. És másokra is vannak ötleteim. De hogy melyik és mikor készül el... fogalmam sincs.
A cimkéket nézve, szinte mind megvolt, amit bejelöltél, csak azt a romantikust nem érzem. Az utóbbi 3 történetednél szerepelt a romantikus cimke. Ennél a történetnél nem annyira éreztem romantikusnak a sztorit.
Önhatalmúlag nem tettük hozzá a címkét, de természetesen ettől függetlenül most eltávolítottuk. 🙂
Üdvözlettel:
Törté-Net Szerkesztőség
Köszi, hogy közzé tetted.
A sztori magva hetero/családi. Egy családi kapcsolat lehet érzelgős, de romantikus?
Tegnap olvastam egy könyvet. A történet a 870-es években játszódik, ahol egy norvég hadúr ígéretet tesz az ellenségnek, hogy nem támadja meg őket, amire aztán elfelejt emlékezni. Természetesen az amnéziája csak akkor jön elő, amikor sikeresen elaltatta az ellenség éberségét. Az ígéretéhez tartozott az is, hogy az ellenség hercegnőjét feleségül kéri a saját fiának – aki az egyezségnél és a harcoknál nem volt jelen. Ebbe mindkét fél beleegyezett. A feledékenysége folytán mégis leigázott hercegnőt rabszolgaként tartják fogva, aki az első találkozása során beleszeret a neki ígért férjbe. A fogva tartott emberek vonzódását fogva tartói iránt Stockholm-szindrómaként tartják nyilván, azonban a fenti esetben ez nagyjából annyira lenne igaz a hercegnő esetére, mint amennyire ez a sztori romantikus.