Az otthonban 2.rész

A váratlanságával és szenvedélyességével elbódító szituáció teremtette meg tehát a naplóírás ötletét. Persze folyamatosan ott motoszkált bennem a kérdés, hogy Éva nővérnek mi örömet tudna ez szerezni, de egyelőre elhessegettem a gondolatot. Majd úgyis megtudom tőle. Az emlékek felidézése, történetté formálása pedig a magam számára is igazán fontos, kellemes időtöltésnek ígérkezett az otthon napi rutinjában. Az eset után persze napokig nem tértem magamhoz, szinte évtizedeket fiatalodtam. Reggelente úgy állt a farkam, mint ifjú koromban, és Éva nővér pinájának emlékére jól kivertem magamnak. Noha az interneten tömkelegével találhatóak pornóoldalak, nem tudtak érdekelni mások baszásai. Ám Éva nővér elképesztő hatást tett rám: volt, hogy naponta háromszor is kézbe vettem a szerszámom, és rendes adag gecit lőttem ki minden esetben. No de hogyan tovább? – gondolkodtam. Éva nővér természetesen megadta az elérhetőségét, maradjunk annyiban, hogy azon az internetes felületen csevegni, fájlokat küldözgetni eléggé egyszerű volt. Azt azonban eldöntöttem magamban rögtön az elején, hogy megvárom az ő jelentkezését. Ha a költözés, az új munkahelye kitörli emlékezetéből a kalandunkat és az ígéretemet, akkor megmarad az emlék, úgy is jó nekem. A naplóírás semmiképp sem lesz haszontalan.
Azt már a legelején elhatároztam, hogy megpróbálom időrendben felidézni a velem megesett élményeket. Van bőven időm – töprengtem-, minden részletet alaposan meg tudok rágni, hogy mi is történt valójában. Nem mintha annyira extrém lenne, szerintem átlagos dolgok estek meg velem az életben – ezért is kételkedtem Éva nővér érdeklődésében. De aztán nekiálltam.
Hogy még intenzívebb legyen a nosztalgia, aznap egyszer sem vertem ki a faszom. Leültem a laptop elé, kitöltöttem egy pohár , és igyekeztem felidézni a közel 60 éve történteket.
„Napló 1.
Falusi gyerek vagyok, de már itt az elején leszögezem, hogy nem óhajtok szociográfiát írni, a falusi mindennapokat aki ismeri, ismeri, aki nem, az nézzen máshol utána. Annyi azért hozzátartozik a körülményekhez, hogy átlagos paraszcsalád voltunk földdel, állatokkal, és mi, gyerekek is dolgoztunk rendesen. A falu népe eléggé összetartó közösség volt, ki-ki segített a másikán. A szexualitás ott volt a levegőben, huncut tréfák, sikamlós megjegyzések révén, míg mi, gyerekek mint valamiféle misztikus titkot igyekeztünk mindent megfejteni.