Elítéled az anyát? 2. rész

– Szió Kriszti, ráérsz most csevegni?
– Szia, igen persze. Miért vagy ilyen csapzott? – nézett rám a kamerán keresztül.
– Most tusoltam le az imént és gyorsan felkaptam magamra a köntöst, és rohantam föl skype-ra. Még hajat se szárítottam – hadartam el.
– Történt valami?
– Hogy történt valami? Az nem kifejezés Krisztikém. Fiam fürdésnél önkielégített!
– Hoppá! Ez tök klassz! Hogy volt? Részleteket akarok hallani – mosolygott.
– Háát nem egészen úgy alakult amire számítottam.
– Miért? Nem állt fel neki? Hamar elélvezett? – nevetett.
– A merevedésével nem volt problémája. Keményen felállt a pénisze. Az elélvezéssel volt a gond, hogy nem tudott elélvezni – sóhajtottam. – Magától.
– Hogy, hogy? Nem azt mondtad, hogy van már spermája? – kérdezte meglepődve.
– Igen van. De a kezével nem bírta kiverni. Fájt a csuklója közben – pirultam el.
– Ó! Szegénykém – felelte szomorúan. Eszti mond azt kérlek, hogy kiverted Andrisnak.
– Kivertem – vörösödtem el még jobban Kriszti előtt.
– Jól tetted. Én is kivertem volna a helyedben – nyugtatott meg.
– Csak olyan szarul érzem magamat emiatt, mintha bűnös dolgot követtem volna el. Érted?
– Szerintem pedig pont, hogy helyesen cselekedtél. Fiad egyedül nem tud maszturbálni, de te ott voltál neki segíteni. Akkor kellene szarul érezned magad, ha nem kezelted volna le a felizgulását, mert akkor megfosztottad volna a gyönyörszerzéstől – beszélt hozzám komoly hangvétellel.
– Köszönöm, hogy megértesz – mondtam elérzékenyült hangon.
– Hogyne értenélek már meg. A legjobb barátnőm vagy. Az istenit! – kezével szívet formált és felém mutatta.
– És milyen volt kiverni a farkát? – kérdezte aranyosan.
– Jó. Igazából élveztem, hogy újra egy hímvessző van a kezeim között, még ha a fiammé is.
– Na, akkor nem is volt olyan szörnyű. Még kiderül így volt a legjobb, mert mindketten élveztétek – nevetett rám. – Sok spermája jött?
– Jött pár adaggal. Még a pólómra is jutott – vigyorogtam rá.
– Az szép – vigyorgott vissza. – Mázlista vagy. Én is úgy kiverném Tominak vagy ha láthatnám maszti közben.
– Biztos lesz neked is rá alkalmad.
– Akkor most már mindig neked kell kiverned Andrisnak. Tőled függ mikor élvezik el – kuncogott és mutatta a kezével a mozdulatot.
– Valóban. De igyekszem, amikor ő szeretné és nem én.
– Persze, persze.
– Eszti mennem kell mert holnap korán kellek. Puszi. Szióka.