A+ A-

Klubbos sztorik 3. fejezet - Lilla

- Bocs, bébi, a franc se gondolta, hogy eddig tart majd ez a szar. Nem akartalak cserbenhagyni.
A cipőm orrával kopogok a földön, miközben dühösen hallgatom Bence szabadkozását. Ez most komoly? Mindig együtt megyünk a klubba, itt szokott felvenni a Lágymányosinál a parkolóban, erre most tényleg megcsinálja velem, hogy az utolsó percben mondja le... Hiába, az, hogy egy pasi jó az ágyban, nem biztosíték arra, hogy nem egy marha nagy seggfej.
- És szerinted én most mit csináljak? - kérdezem felháborodva, miközben a HÉV-megállóhoz sétálok. A kérdés csupán költői, mert természetesen nagyon jól tudom, mit fogok csinálni: azért is kimegyek a klubba egyedül, hadd bassza a csőrét a gondolat, hogy amíg ő a csajával ül valami halál unalmas céges vacsorán, engem éppen ketten vagy hárman dugnak, esetleg egy lánnyal merülünk bele egymás felfedezésébe. Ott pukkadjon meg, ha ilyen hülye! Mentegetőzik még egy-két percig, aztán letesszük, és felpattanok az éppen érkező HÉV-re.
Ezt. Nem. Hiszem. El. Félórával később döbbenten állok a klub folyosóján, ahol a programtáblán a következő felirat piroslik: „Ma este 20:00-tól fergeteges masztibuli DJ Kinggel!”. Fantasztikus. Szóval nem elég, hogy Bence magamra hagy, de még annak se nézett rendesen utána, milyen program lesz ma. A masztibuli ugyanis nem lelkesít túlságosan: általában inkább pasik vannak, mint nők, pucér csajok tekeregnek a színpadon, és igaz, hogy ilyenkor is fel lehet vonulni az emeletre, ha akarsz, de kisebb az esélye. Jobb lenne, ha egyenesen visszafordulnék, csakhogy ehhez sincs kedvem: kint farkasordító hideg van, és a HÉV-ek ilyenkor már csak harmincpercenként járnak, szóval gyorsan átvedlek az öltözőben, aztán megadóan beballagok a társalgóba. Ha más nem, dumálok egyet valakivel, bár az ismerősök, például Vanda sem szoktak lejönni ilyenkor, ezért jó eséllyel egyedül dörzsölgetem majd a pöckömet, ha egyáltalán.
A bárpultnál Zalán meglepetten mosolyog rám, aztán kérdés nélkül elkezdi készíteni a Long Island Iced Tea-t. Bírom, hogy ennyire családias ez a hely, pedig nem járnak ide kevesen, vagy csak engem jegyzett volna meg ennyire ez a fiú? Vanda pár hete mesélte, hogy ő régebben egyszer már dugott vele, de eléggé megszívta, mert Zalán olyan kedves volt és gyengéd, Vanda meg olyan magányos, hogy egy kicsit beleesett. Azóta helyreálltak köztük a dolgok, bár Vanda még egyszer nem kockáztatná meg, hogy lefeküdjön vele. Én viszont... a srác éppen háttal állva lapátolja a jeget a koktélomba, úgyhogy lehetőségem nyílik megállapítani, milyen harapni való segge van. Vajon legális lekapni a pultost a tíz körméről egy masztibulin?
- Egy Long Island a hölgynek! - teszi elém Zalán a poharat, aztán a pultra könyököl, amitől ingerlően megfeszülnek az izmok a karján. - Mit keresel itt? Ilyenkor nem szoktál lejönni.
- A partnerem kicseszett velem - az ajkaim közé veszem a szívószálat, és mélyen a szemébe nézek, miközben kortyolok. Már éppen meg akarom kérdezni, nincs-e kedve beugrani Bence helyett, amikor gyorsan bocsánatot kér, és a mellettem álló vendéghez fordul. Csak reflexből pillantok én is oda, de aztán
csaknem félrenyelem a piát: a szürke alsós férfi!
Azóta nem láttam, hogy a szeme előtt éltem át életem talán legdurvább orgazmusát. Az egész testem elönti a bizsergés, ha csak eszembe jut... Fogalmam sincs, miért csináltam, hiszen úgy tűnt, szarik rám, mégis, ahogy aznap este fogva tartottuk egymás tekintetét, valahogy belém bújt a kisördög, és muszáj volt magamhoz nyúlnom. Egy másodpercre sem vette le rólam a pillantását, és még csak nem is a puncimon dolgozó ujjaimat figyelte, hanem az arcomat, amitől teljesen kikészültem. Amikor robbantam, alig tudtam visszatartani a sikoltást, de nem akartam, hogy Bencéék észrevegyenek valamit, nem akartam, hogy megtörjön a varázs. Olyan volt, mintha szeretkeztünk volna, vagy még több, mert azóta nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy valami nagyon fontosat árultam el neki aznap este anélkül, hogy akartam volna. Most pedig újra itt van. Vajon ő is olyan nyálcsorgató, mint a masztibuli állandó résztvevői? Megint eszembe jutnak Vanda szavai, és enyhe fájdalom nyilall a gyomromba, mintha megszúrtak volna. Miért érzem ezt? Semmi közöm ehhez a férfihoz.
A pasi azzal a nyugalommal álldogál mellettem, ami mindig körüllengi, basszus, fasza lehet úgy élni, hogy az ember sose húzza fel magát. Nem dobol az ujjaival türelmetlenül, pedig Zalán már vagy öt perce hátrament a raktárba skót whiskyt keresni, még csak a pultot sem támasztja, mint én, csak áll, egyenesen, mint a cövek, és várakozik. Végigborzongok a gondolatra, mi rejtőzhet e mögött a végtelen türelem mögött, és óvatosan oldalra fordítom a fejem.
Éppen akkor, amikor ő is.
Mintha villám csapott volna belém, megrezzenek, és gyorsan elkapom a tekintetem. A poharam vészesen meginog, csörren egyet a bárpulton, de szerencsére nem borul el, az elég égő lett volna.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.15 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 joe013 2018. 03. 30. péntek 16:20
Tűrhető!
#4 cscsu50 2018. 03. 29. csütörtök 08:37
olvasható
#3 sunyilo 2018. 03. 28. szerda 21:55
Elolvastam. Jó volt.
#2 A57L 2018. 03. 28. szerda 04:16
Tűrhető történet.
#1 Törté-Net 2018. 03. 28. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?