A+ A-

Ha újra látlak...

Az egész tegnap kezdődött. Egész nyáron erre vártunk, hogy végre eljöjjön a közös nyaralás, és alig hittük el, hogy itt lehetünk, amikor leszálltunk a vonatról. Szeged - olvastam a táblát, s megint eluralkodott lelkemen az a nyugalom, és boldogság, amit mindig éreztem ebben a városban. Nellivel és Fannival összemosolyogtunk, majd fogtuk a mázsás cuccainkat, és a szállás felé vettük az irányt. Közben vidáman csevegtünk arról, hogy milyen szuper napok állnak előttünk.
A szállás elfoglalása simán ment, hisz a tulaj már ismert minket, minden évben az Ő lakását béreltük ki. Barátságos mosolyt villantott ránk, kellemes nyaralást kívánt, majd magunkra hagyott minket a három szobás lakásban. Egy gyors átöltözés után elmentünk bevásárolni az egyik hipermarketbe és közben az este részleteit tárgyaltuk. Csabi, egy régi barátunk házibulit rendezett, s mivel tudta, hogy ma érkezünk, hát minket is meghívott. Kedves gesztus volt tőle, hisz csak évente egyszer találkoztunk. Fanni szokás szerint kikötötte, hogy sem inni sem ismerkedni nem akar - s habár Nelli és Én nagyon jól tudtuk, hogy ő lesz az első, aki majd megismerkedik valakivel - egy szót sem szóltunk csak csendesen elmosolyodtunk. Elgondolkoztam, vajon én szeretnék e ismerkedni, vagy még friss a seb a szívemen. Az agyam azt mondta, hogy lépjek tovább… de ez nem volt könnyű. Zsoltival több, mint két évet voltunk együtt, s mikor a nyár elején szakított velem, úgy gondoltam, hogy vége mindennek. Nelli mintha csak a gondolataimban olvasott volna, hozzám fordult és így szólt:
- Kata, te hogy gondolod? Készen állsz, hogy végre teljesen tovább lépj?
- Nem tudom… Sokszor úgy érzem, igen, de aztán mindig eszembe jut Ő...
- Óóó kicsikém - mondta Fanni. - Ez természetes, de egy kis flört nem árthat!
Halkan felnevettem, hisz barátnőim tudták, hogy nem erősségem a flörtölés. Azért eljátszottam a gondolattal, hogy tényleg ideje tovább lépni. Úgy döntöttem, nem rágódom tovább, majd meglátjuk, mit hoz az este.
Néhány órával később csinos ruhákban és tökéletes sminkben, de ami a legfontosabb jókedvűen indultunk a buliba. Csabi Újszegeden lakott, így kb. 15-20 percet sétálnunk kellett, de nem bántuk. Mikor odaértünk, láttuk, hogy már javában tart a buli. Becsöngettünk, és pár másodperc múlva már hallottuk is, hogy jönnek. Csabi nyitott ajtót, és hatalmas mosollyal köszöntött minket.
- Csajok, végre! Örülök, hogy eljöttetek, több mint egy éve nem láttalak titeket. Gyertek be!
Nelli hatalmas vigyort küldött felé köszönésként, majd átölelte, és két puszit nyomott az arcára. Fannival úgy láttuk, meglesznek ketten is, úgyhogy elindultunk lepakolni az italokat, és valami frissítőt keresni.
A buli javában folyt, fogyott rendesen a pia. Találkoztam még néhány emberrel, akit Csabi révén ismertünk meg, és dumáltunk is pár szót, de valahogy mégis furcsán éreztem magam. Fanni - ahogy az várható volt - elbűvölte a srácok többségét, és most egy magas, raszta sráccal táncolt, Nelli pedig Csabival beszélgetett, és jól látszott, hogy nem vágynak nagyobb társaságra. Na jó gondoltam, elég ebből, nincs értelme a múlton merengeni! Gyorsan felhajtottam az italom maradékát, éreztem, ahogy a vodka szinte végig perzseli a nyelőcsövem, majd sétálni indultam a kertben. A medence nagyon hívogató volt, legszívesebben ledobáltam volna a ruháimat, és nyakig merültem volna a langyos vízben, de beláttam, hogy ez talán mégsem olyan jó ötlet, így beértem a víz látványával.
Kicsit közelebb léptem a medence széléhez, ám a következő pillanatban meg is bántam a dolgot, mert valaki mögém állt, és egy halk sziát suttogott a fülembe, én azonban a rémülettől majdnem a vízbe zuhantam. Kalapáló szívvel néztem hátra, ám a látványtól csak nem megint beleestem a medencébe. Lassan fogtam csak fel, hogy ki áll előttem, és azt hiszem jó pár perc eltelt, mire meg tudtam szólalni. Akkor is csak ennyit nyögtem ki:
- Hát te meg hogy kerülsz ide?
- Csabi a csoporttársam az egyetemen, Ő hívott meg. Az előbb alig mertem hinni a szememnek, mikor megláttalak bent ácsorogni. Hiszen évek óta nem találkoztunk.
- Valóban nem…
Olyan volt, mintha nem is én válaszoltam volna, hangomon még mindig érződött a meglepetség. Az elöttem álló srác évekig nagyon jó barátom és szomszédom volt, de néhány évvel ezelőtt meghalt az apukája, ők pedig elköltöztek Budapestről, és ezek után nem láttuk egymást. Néhányszor még leveleztünk ám lassan ez is megszakadt közöttünk. Ennek ellenére örültem, hogy láthatom Őt. Magas volt, az izmai jól látszottak fekete pólóján át, sötét haját zselével formázta tökéletesre, mosolya azonban a régi mosoly volt. Most vettem csak észre, hogy a kezében két ital van. Az egyiket felém nyújtotta, majd miután elvettem, megfogta a kezem és a hintaágy felé húzott, hogy ott folytassuk a beszélgetést. Nagyon jól esett vele beszélgetni, örültem, hogy belül ugyanaz a kedves srác maradt, aki volt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.5 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 cscsu50 2017. 08. 31. csütörtök 17:22
közepes
#8 sunyilo 2017. 08. 29. kedd 21:54
Magyar nyelv és irodalom óra máshol legyen megtartva, a történet egyszerű, de jó.
#7 BalGa 2017. 08. 29. kedd 09:03
Ő... ööö... szóval az Ő(1.szám 3. személy)-ről.
Leginkább ő-nek írjuk. Na jó, legyen kivétel, ha ő a NAGY Ő! (bonyolult? smile
De:
"a tulaj már ismert minket, minden évben az Ő lakását béreltük ki"
Hmm... (lehet, hogy a tulaj a NAGY Ő?)
"...de aztán mindig eszembe jut Ő..."
Mint kiderült, ő már nem az...
"Csabi a csoporttársam az egyetemen, Ő hívott meg"
Iván hímnemű. Csabi szintén. De ha az egyik a másiknak Ő, akkor a kategória lenne rossz. Nem hetero, hanem HOMO...

Zavarja az olvasás élvezetét, ha egy mondatot kétszer kell elolvasnom, hogy egyszer megértsem, mit is akartak írni. Alapban gyorsan olvasok, és a szemem automatikusan visszaugrik a sorban, ha hibás.
Tartva szokásomat – nem személyeskedés, mert ez minden írásra vonatkozik amit közzé tesznek, és értékelhető –, ahány hiba, annyi mínusz pont a 'Megfogalmazás:'-hoz... (csak Ő-ből van 9, és akad egyéb is...) = 0 pont – helyett 1 (mert a 0 pont nem adható, és nem is vennéd észre).
#6 listike 2017. 08. 29. kedd 08:43
Nagy marhaság.
#5 veteran 2017. 08. 29. kedd 08:40
Ilyenkor lelépni? Na-ne.
#4 Andreas6 2017. 08. 29. kedd 07:27
És mi a fenének léptél le, ha ilyen jó volt?
#3 vakon54 2017. 08. 29. kedd 02:04
Kisszyke megérne egy folytatást.
#2 A57L 2017. 08. 29. kedd 01:58
Ez kevés.
#1 Törté-Net 2017. 08. 29. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?