A+ A-

Életem legcsodásabb éjszakája

Tavasz volt. Nappal különösen meleg, szinte forró napsütés, este hűvösbe hajló langyos éjszakák borzolták a szerelmesek egymásba fonódó lelkeit.
A verandán ültem és vártam – rá. A percek órákká nőttek, mégsem voltam nyugtalan. Tudtam, hogy eljön, és azt is tudtam, hogy olyan lesz, amilyennek megismertem: kedves, humoros, érzelmes, olyan férfi, akinek van véleménye mindenről, és emellett ismeri az érzelmek és a női lélek szövevényes világát is. Kíváncsi voltam hogy néz ki élőben. Annyi mindent tudott már rólam, annyi édes, fájó, bűnös dolgot, büszkeséget, vágyat, örömöt, célt. Annyi titok tört már meg a monitor előtt. Éjszakák, melyek nappalokká lettek a hónapok óta csak egy képet láttam magam előtt és egy kedves hangot hallottam a telefonban, de most tavasz van.. .és végre láthatom. Csendesen, finoman érkezett. Egy könnyű csókot lehelt az arcomra, majd lehuppant a hintaágyra. Kissé tétován kereste a helyét a lakásban fürkésző tekintete végigsuhant az arcomon. Kérdőn nézett rám, mintha csak megerősítést várt volna, de ezt nem adtam meg neki, még nem. A borosüveg dugója mint hangtalanul csusszant ki az üvegből, és a gyertyafénnyel átszőtt vörösség csillogott vissza a szeméből. Lénye szavak nélkül is üdítően hatott rám. Éreztem a higgadt erőt, mely élénk érdeklődéssel font körbe. A megmosolyogtató elszólások és a véget nem érő történetek kavalkádja színekbe öltöztette a sápadt gyertyafényt. Ahogy lassan bekúszott a hideg a veranda deszkái közé, úgy kerültünk mi is egyre közelebb egymáshoz. Végül hozzá bújtam s ő átölelt. Tovább beszélgettünk, s jóleső érzés volt, hogy semmit sem siettet. Tudtam csak egy szavamba kerülne s hazamenne, hogy holnap ismét eljöjjön s itt üljünk a verandán, édes semmiségekről beszélgetve. De ahogy a bőre a bőrömhöz ért, tudtam, nem szabad elengednem…
Kékes-zöld szemeiben kíváncsi fény lobbant, ahogy a blues zene kissé lüktető, andalító ritmusa közénk fonódott. A csókja olyan magától értetődően simult szét az ajkamon, mintha mindig is oda tartozott volna. Soha nem éreztem férfi csókját még ennyire gyengédnek, és vágykorbácsolónak egyszerre. Akartam! Tudtam, hogy jó eséllyel először és utoljára látom, de akartam. Ha csak egy szép emlék lesz, akkor is szükségem volt rá. Éreztem, hogy úgy, ahogy ő szeret engem, soha senki nem szeretett és nem is fog ezután.
Ujjait kedvesen végigsimította az államon, lágyan a nyakamba csókolt. A levegő lüktetése áthatolt a bőrömön, és a szívem felvette a ritmusát. A testem ellazult, és a karjaiba olvadtam, tudtam,hogy ma éjjel úgy fogom odaadni neki, ahogyan senki másnak. Magába szívta a hajam illatát, ölbe vett és a selymes fényű hálószobába vitt. Hozzám bújva tett le az ágyra,végigcirógatta a testemet magához húzott, és úgy zárt a karjaiba ahogyan még senki. Megremegett körülöttem a levegő, és pillanatok alatt lángolt a bőröm, és lágy hullámként végighurcolta ezt a forróságot a vérem az egész testemen. Szenvedély, vágy és határtalan gyengédség volt az ölelésében. Nem gondoltam volna sosem,hogy férfi így tud ölelni, hogy egy érintés ilyen émelyítő tud lenni. Szédültem… megbabonázott ahogy hozzám ért. Ez egész lénye hipnotikus erővel hatott rám remegett a lábam, és fülledt forróság ölelt körül. Az előbbi könnyedség sehol sem volt már – a gyönyör utáni eszelős vágyakozás lépett a helyébe, egy megbabonázott, lefegyverezett, elmém nemtörődömsége, mely csak a pillanatnak él, megdöbbentett… Az eszem felmondta a szolgálatot és a testem vette át az uralmat.
Szorított, és lágyan csókolt. Hosszú percekig, az ajakamat, majd a nyakamat, és a fülemet.... puhán, finoman. Ettől teljesen beindultam. Éreztem a férfias erőt ami belőle sugárzott. Az ösztöneim megsúgták, hogy olyan utakon fog vezetni a gyönyör felé, melyekről nem is álmodtam, és olyan érzéseket fog bennem felkelteni, melyekről nem is gondoltam, hogy léteznek. Így inkább megéreztem mint tudtam, hogy rábízhatom magam. Finoman mozgatni kezdtem a csípőmet a lábaink összefonódtak. Hanyatt fektettem és elkezdtem csókolni, a nyakát, a fülét, a tarkóját simogattam, elkezdtem lassan gombolni az ingét, és mélyen belefúrtam a fejem az ing nyílásán a mellkasa szőréhez... és éreztem ahogy egyre gyorsabban forr a vérem. A testem lángolt, és nagyon kívántam.. mindent ami Ő volt... Lassan, apránként megszűnt a külvilág. Kizártam mindent a múltból a jövőből de még a jelenből is. Kíváncsi, sokatmondó, de mindent tudó mosollyal felelt a mozdulataimra. Nem tudom, hogy valaha, valaki ennyi idő alatt így fel tudott- e húzni. Látszott, hogy neki is tetszik a dolog, mert azt mondta, hogy ha ezt tovább csinálom, akkor nem lesz a beígért masszázsból semmi. Így hát visszafogtam magam – hosszú még az éjszaka, tényleg nem szabad semmit elkapkodni. Hanyatt fektetett, és a lábam közé ült. Behunytam a szemem, és nagyot sóhajtottam. Jóleső megnyugvással oldódott fel bennem minden félelem. Az elmúlt évek görcsös teljesítménykényszere és minden más mintha a sóhajjal együtt egy lágy fuvallatban semmivé lett volna.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.03 pont (29 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 A57L 2017. 07. 15. szombat 03:50
Szépen megírt írás,de mit keres itt.
#5 veteran 2017. 06. 26. hétfő 14:21
Nekem bejött.
#4 sunyilo 2017. 06. 24. szombat 09:18
Andreas6 kivételesen egyetértek: jó, csak túlzások vannak benne, amit le kell nyesegetni. Egyébiránt jó.
#3 vakon54 2017. 06. 23. péntek 08:15
Nagyon de nagyon szépírás. 10 pont.
#2 Andreas6 2017. 06. 23. péntek 06:48
Nagyon költői akartál lenni, és átestél a ló másik oldalára: dagályos lett és émelyítő (ezt a szót is belevetted egy helyen, teljesen értelmetlenül...). Legközelebb fogd egy kicsit vissza magad, lesz ez még jobb is!
#1 Törté-Net 2017. 06. 23. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?