Hazafelé
Megjelenés: 2016. október 17.
            Hossz: 5 336 karakter
            Elolvasva: 1 245 alkalommal
        
            Részlet a frissen megjelent Irodai pillangók 1. c. kötetből
        
    
        Kifelé haladtunk a városból az autópályán. Bonnie vezette a Porsche-jét. A rádióban az “I Will Possess Your Heart” ment a Death Cab for Cutie-tól. 
– Szép autó – mondtam.
– A nagybátyámé – felelte Bonnie. – Én ilyet nem tudnék megengedni magamnak.
Felhangosította a zenét, és ő is énekelte:
 
“You gotta spend some time, Love.
You gotta spend some time with me.
And I know that you'll find, love
I will possess your heart. ”
 
Figyeltem, ahogy énekel. Annyira be voltam indulva, hogy legszívesebben azonnal leszopattam volna magam vele, de mivel ő vezetett, erre nem volt esély. A lámpák fényei egymás után maradtak el mögöttünk.
Egyszercsak rendőrségi fények villantak meg a tükörben.
– A francba – mondta Bonnie. – Erről teljesen megfeledkeztem.
– Miről? Valami baj van?
– Nyugi, intézem. Csak nyisd ki a térképtartót. Add ide a rúzsomat.
– A rúzsodat? – kérdeztem vissza. – Nem kell a forgalmi?
– Az maradhat! – mondta, és ellenőrizte a sminkjét a visszapillantó tükörben. – Ezt bízd csak rám! És semmi hirtelen mozdulat!
Lehúzódott a fák közé egy másodrendű útra. Lelassított, és egyik kezével feljebb húzta magán a szoknyáját, teljesen szabaddá téve a combjait. Még a bugyija is kilátszott. A rendőrautó szorosan mögöttünk követett minket. Bonnie úgy fél mérföld után leállította a motort, és rámnézett:
– Én hadd beszéljek.
A járőr kiszállt a kocsijából, és Bonnie ablakához lépett. Bonnie kinyitotta az ablakot.
– Jó estét, hölgyem – mondta a zsaru unott hangon, rágót csócsálva. Nem vette le a napszemüvegét, ami ilyen késő este elég furcsának tűnt. Nagyon magas, széles vállú fekete férfi volt, enyhe borostával.
– Láthatnám a papírjait?
Bonnie átnyújtotta az igazolványainkait. A zsaru figyelmesen áttanulmányozta, aztán visszaadta őket.
– Attól tartok, legalább három közlekedési szabályt megszegett – mondta. – Sajnos feljelentést kell tennem.
– Ugyan már – mondta Bonnie a legmézesmázosabb hangján. – Nem tudnánk ezt valahogy elrendezni?
– Mivel a szabálysértés már megtörtént – igazított a derékszíján a zsaru –, sajnos elég komoly bajba került, kisasszony.
– Szépen kérem – könyörgött Bonnie. – Bármit megteszek...
– Valóban? Bármit?
Ennyi elég volt.
    
        – Szép autó – mondtam.
– A nagybátyámé – felelte Bonnie. – Én ilyet nem tudnék megengedni magamnak.
Felhangosította a zenét, és ő is énekelte:
“You gotta spend some time, Love.
You gotta spend some time with me.
And I know that you'll find, love
I will possess your heart. ”
Figyeltem, ahogy énekel. Annyira be voltam indulva, hogy legszívesebben azonnal leszopattam volna magam vele, de mivel ő vezetett, erre nem volt esély. A lámpák fényei egymás után maradtak el mögöttünk.
Egyszercsak rendőrségi fények villantak meg a tükörben.
– A francba – mondta Bonnie. – Erről teljesen megfeledkeztem.
– Miről? Valami baj van?
– Nyugi, intézem. Csak nyisd ki a térképtartót. Add ide a rúzsomat.
– A rúzsodat? – kérdeztem vissza. – Nem kell a forgalmi?
– Az maradhat! – mondta, és ellenőrizte a sminkjét a visszapillantó tükörben. – Ezt bízd csak rám! És semmi hirtelen mozdulat!
Lehúzódott a fák közé egy másodrendű útra. Lelassított, és egyik kezével feljebb húzta magán a szoknyáját, teljesen szabaddá téve a combjait. Még a bugyija is kilátszott. A rendőrautó szorosan mögöttünk követett minket. Bonnie úgy fél mérföld után leállította a motort, és rámnézett:
– Én hadd beszéljek.
A járőr kiszállt a kocsijából, és Bonnie ablakához lépett. Bonnie kinyitotta az ablakot.
– Jó estét, hölgyem – mondta a zsaru unott hangon, rágót csócsálva. Nem vette le a napszemüvegét, ami ilyen késő este elég furcsának tűnt. Nagyon magas, széles vállú fekete férfi volt, enyhe borostával.
– Láthatnám a papírjait?
Bonnie átnyújtotta az igazolványainkait. A zsaru figyelmesen áttanulmányozta, aztán visszaadta őket.
– Attól tartok, legalább három közlekedési szabályt megszegett – mondta. – Sajnos feljelentést kell tennem.
– Ugyan már – mondta Bonnie a legmézesmázosabb hangján. – Nem tudnánk ezt valahogy elrendezni?
– Mivel a szabálysértés már megtörtént – igazított a derékszíján a zsaru –, sajnos elég komoly bajba került, kisasszony.
– Szépen kérem – könyörgött Bonnie. – Bármit megteszek...
– Valóban? Bármit?
Ennyi elég volt.
                Ez csak a történet kezdete, még 3 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
        Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
            Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
P
        
                
        Pavlov
                    
                2025. január 2. 09:23
                    #15 
            Sokan vannak így 😀
            1
                
            v
                
        vasas62
                2024. november 13. 21:55
                    #14 
            Szereti a feketét.
            1
                
            P
        
                
                
        Pavlov
                    
                2016. november 1. 15:50
                    #13 
            Értem én...
            1
                
            g
        
                
                
        genius33
                    
                2016. október 30. 05:46
                    #12 
            Hm 🙂 😀
            1
                
            P
        
                
                
        Pavlov
                    
                2016. október 29. 14:58
                    #11 
            Folytatás a könyvben 🙂
            1
                
            c
        
                
                
        cscsu50
                    
                2016. október 25. 15:56
                    #10 
            folytatás?
            1
                
            P
        
                
                
        Pavlov
                    
                2016. október 18. 04:06
                    #9 
            Kedvcsináló részlet volt - itt az egész: https://www.smashwords.com/books/view/669295
            1
                
            s
        
                
                
        sunyilo
                    
                2016. október 17. 19:13
                    #8 
            Érdemes tovább fordítani, mert jó lett.
            1
                
            v
        
                
                
        vakon54
                    
                2016. október 17. 15:12
                    #7 
            Kár hogy csak egy részlete az írásnak!
            1
                
            s
                
        sipospista
                2016. október 17. 13:11
                    #6 
            Jok.de rovid..sorry megy a pont
            1
                
            d
        
                
                
        deajk2008
                    
                2016. október 17. 08:35
                    #5 
            nagyon gyorsan lett írva, így csak 6p tudtam adni
            1
                
            A
        
                
                
        Andreas6
                    
                2016. október 17. 08:09
                    #4 
            Számomra kissé összekapottnak tűnik.
            1
                
            zsuzsika
                2016. október 17. 07:42
                    #3 
            Nem rossz,de tényleg kár,hogy részlet.Folytatás lesz?
            1
                
            a
                
        A57L
                2016. október 17. 05:28
                    #2 
            Kár,hogy csak részlet.
            1
                
            T
                
        Törté-Net
                2016. október 17. 00:00
                    #1 
            Mi a véleményed a történetről?
            1