A+ A-

Noémi - Az évforduló

Fordítás
Írta: Katia N. Ruiz
A boldog pár a második évfordulóját ünnepelte.
– Ideges vagyok – hallatszott a pánikoló hang a telefonban.
– Ó, édesem! Arra egyáltalán nincs szükség – jött a gyors válasz.
– De mi van, ha nem fog tetszeni neki?
– Terri! Az a nő mindent imád, amit te csinálsz – válaszolta a barátja kedvesen.
– Remélem – sóhajtott Terri. – De akkor is ideges vagyok.
Michaela felnevetett.
– Szeret téged, drágám. Tégy bármit, az különleges lesz neki! – Elhallgatott, de a másik nem válaszolt. Látta a szemei előtt, ahogy Terri a körmét rágja. – Minden rendben az öltözékeddel?
– Öltözék? Ez aligha nevezhető öltözéknek – nézett Terri a tükörbe, megkockáztatva, hogy maradék akaraterejét is elveszíti.
Michaela felnevetett, és megcsóválta a fejét.
– És mi van az ajándékkal?
Terri nyelt egy nagyot.
– Szerintem utálni fogja.
– Nem fogja utálni! Bízz bennem! Victoriától jött az ötlet. Ő már eléggé ismeri.
– Megkérdezted róla Victoriát? A fenébe is! – vetette magát Terri az ágyra. Érezte, ahogy az arca vörössé válik.
– Ne aggódj! Minden rendben lesz. Most pedig koncentrálj a te drága kis kedvesedre! Mindjárt otthon lesz.
Terri érezte, hogy kezd megnyugodni.
– Köszönöm, hogy vigyáztok Imogene-re – mosolyodott el.
– Egy valódi kisangyal. A legjobb kis lurkó, akit valaha is láttam. Jó, hogy Noemí nem rontotta el – válaszolta Michaela a mellette szunyókáló kisgyerekre pillantva.
– De csak azért, mert nem hagytam neki – nevetett Terri. A következő pillanatban hirtelen felült. – Azt hiszem, a kocsit hallottam. Mennem kell.
Azzal letette a telefont, mielőtt kivárta volna a választ. A szíve hevesen dobogott, az idegesség pedig visszatért. Felkapott egy selyem köntöst, és megkötötte az övét a derekán, majd kiment az előszobába, és várakozva a falnak döntötte a vállát.
***
Noemí ledobta a kabátját, és még egyszer beleszagolt a kezében szorongatott rózsacsokorba, és a csokis dobozra pillantott. Mosolyogva lépett be a lakásba, és csodálkozva tekintett körbe a néma ürességben.
– Terri? – kiáltotta. „Talán nincs itthon?”
– Erre! – hallatszott a hang a folyosó felől.
Noemí arcán ismét mosoly terült szét, ahogy a hang irányába indult. Egy pillanatra a lélegzete is elakadt, amikor megpillantotta a lányt, a térdig érő vörös selyemruha alól elővillanó karcsú combjaival. Gyorsan a háta mögé kapta a kezeit, csak most jutva eszébe saját ajándékai.
Terri a Noemí háta mögül kilógó rózsára és csokira nézett, majd mosolyogva a nő csillogó szemébe nézett. „Csak várd ki, amíg meglátod, mi van alatta!” – somolygott.
– Azt nekem hoztad? – kérdezte csábosan.
– He? Ó, igen – válaszolta Noemí kissé kótyagosan, végigpillantva a tökéletes testen, amely csak arra várt, hogy hozzá érjen. Az arcán átvillanó izgalom láttán Terrinek kacagnia kellett. Az idegessége egy pillanat alatt elszállt. Csak egy pillantást kellett vetnie Noemí kékesfehér szemeibe. Előre lépett, és becsúsztatta a kezét Noemí gallérja alá, és végigsimította a puha bőrt. Noemí légzése egyre hevesebb lett.
– Gyere utánam! – mondta, a nő pedig engedelmesen követte a hálószobába.
Noemí küzdött a késztetéssel, hogy csak elhajítsa a csokrot és az édességes dobozt, és szerelmére vesse magát. Érezte, ahogy a vágy feszíti belülről. Tudta, már attól elélvezne, ha csak megérinti a lányt. Terri jelenléte mindig ezt tette vele. Elég volt csak egy szó, vagy egy pillantás rá. Akár egy egyszerű farmernadrág is, ami pont megfelelően illett rá, vagy egy helyes melltartó, vagy akár csak ha kibontja a haját, mint most. Érezte, ahogy a vágy égeti belülről, ahogy elképzelte, mit visel Terri a köntös alatt.
Terri hallotta a nehézkes zihálást Noemí légzésében, ami mosolyt csalt az arcára. „Ezt én tettem vele” – somolygott magában, miközben Noemí a ruhásszekrényhez lépett az ajándékaival.
– Gyere ide! – suttogta. Már ő is majd felrobbant a vágytól.
Noemí odalépett hozzá, és átkarolta alacsony szerelme derekát. Eleinte csak lassan csókolóztak, de hamar elvesztették a kontrolt, és vadul falták egymás ajkait. Noemí érezte, ahogy Terri mellei az övéihez préselődnek.
Aztán a lány visszahúzódott, és zihálva elkezdte kigombolni Noemí ingét. Megfogta a nő kezét, ahogy az a köntöse felé nyúlt.
– Hagyd csak rám! – suttogta, kibontva az övét. A köntös lehullott, Terri pedig figyelte a hatást a nő arcán, ahogy az végigméri vörös alsóneműjét.
Noemí még sosem látta ilyen érzékinek a lányt. Beharapta az alsó ajkát, ahogy végigmérte az izgató melltartót és a falatnyi bugyit. Aztán a hosszú lábakra tévedt a szeme, arra gondolva, mennyi munka volt abban, hogy ilyen izmosakká és feszesekké váljanak. A napi edzésekkel esti szeretkezéseik is egyre hevesebbek lettek, Terri kitartása pedig a duplájára nőtt. Elég volt csak a gondolat is, és Noemí szíve máris hevesebben vert.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.04 pont (25 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 cscsu50 2016. 07. 13. szerda 12:40
Gyengécske
#4 veteran 2016. 07. 5. kedd 07:50
Nem tetszett.
#3 feherfabia 2016. 07. 5. kedd 05:56
Olvastam már jobbat is!
#2 A57L 2016. 07. 5. kedd 04:32
Ez nem jött be.
#1 Törté-Net 2016. 07. 5. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?