A+ A-

Csodálatos őszi éjszaka

Hűvös októberi este volt. Amolyan igazi őszi nap. Ahogy kinéztem az ablakon, az utcai lámpák fényében szállingózni láttam a sárgás-barna faleveleket, melyek lágyan hullottak a járdára és szinte teljesen beborították azt. Sokan siettek oda lent, talán haza a családhoz, szerető férjükhöz, kedvesükhöz. Én soha nem siettem így haza. Nem volt miért. Ma is, mint már hosszú ideje, az üres lakás várt itthon. Gyorsan összeütöttem egy finom tésztát, majd megfürödtem. Aztán egy bögre tea társaságában nézelődtem az ablakon át. Apró cseppek kezdtek kopogni az üvegen, én pedig elképzeltem, hogy Ő hátulról átkarol és finoman végigsimítja a karom. Mielőtt teljesen belemerülhettem volna a gondolataimba ajtókopogásra lettem figyelmes. A bögrét letettem az asztalra, mely a szoba közepén állt két fotellel és egy kanapéval körbevéve. Az ajtó felé indulva elgondolkodtam, hogy vajon ki lehet ez, nem várok senkit, amúgy is már hét óra felé járhatott, ilyenkor már nem jön hozzám senki.Mikor ajtót nyitottam nem hittem a szememnek. Ő állt ott. Félhomály volt,de barna szemeinek csillogását ezer közül is felismerem. Zavartan álltam és csak bámultam rá, nem értettem semmit. Régóta ismeretem őt és az első pillanattól kezdve tudtam, hogy szeretem és kell nekem. Ennek ellenére soha nem volt köztünk semmi, évekig csak néztem őt és titokban imádtam, nem tudtam hogy közeledjek felé.
Túlságosan szürke kisegér voltam hozzá. Ő egy igazi férfi volt. Határozott, kedves, figyelmes és minden olyan tulajdonság meg volt benne, amit egy nő kívánhat egy férfitől. Izmos teste és gyönyörű barna szemei az első perctől kezdve rabul ejtettek. Amíg azt próbáltam megfejteni, hogy mégis hogy került ide és miért pont most és hogyan, ő csak nézett rám kérdően, de eltelt pár másodperc-ami szinte perceknek tűnt- mire ki tudtam nyögni egy "sziát" és beljebb invitáltam.
Bekísértem a szobába és hellyel kínáltam, majd megkérdeztem, hogy kér-e egy teát, gondoltam jól esne neki, mivel elég zordra fordult az időjárás az elmúlt fél órában. A teát elfogadta, és amíg kimentem a konyhába nem tudtam másra gondolni, mint hogy az a férfi, akit évek óta imádok most ott ül bent az én nappalimban, az én kanapémon. Kérdések ezrei kavarogtak a fejemben,és alig vártam,hogy mindent megtudjak, de mivel nem akartam megvárakoztatni elindultam a teával.
Ő még mindig ott ült a kanapén, de közbe levette a bőrdzsekijét (mindig ilyet hordott), de szürke pulóverén keresztül is jól látszottak kidolgozott felsőtestének körvonalai. Átnyújtottam neki a teát, ő pedig megköszönte. Leültem vele szembe és mielőtt bármit is kérdezhettem volna belekezdett a mondókájába. Ő is zavarban volt, és ahogy szorongatta a bögrét akkor láttam rajta, hogy mennyire bizonytalan, hogy mégis hogy reagálok arra, amit mond. Elmesélte, hogy én is tetszek neki már nagyon régóta, de nem tudta hogy közeledjen hozzám, még akkor sem, ha látta rajtam, hogy részemről mi a helyzet, nem volt biztos benne, hogy egy olyan nő, mint én bármit is akarna egy olyan pasitól, mint ő.
A megismerkedésünk sem volt hétköznapi, ugyanis ő egy szórakozóhely biztonsági embereként dolgozik, így mindig tudtam hol találhatom meg, hogy csak egy kis időre (mert az a pár óra éjszakánként hamar elrepült) láthassam. Egy szombat éjszaka történt, hogy a barátnőimmel lementünk arra a szórakozóhelyre. Ők tudták, hogy miért oda kell járnunk, de csak sóhajtava legyintettek és annyit mondtak, hogy: úgy sincs értelme, ő csak a cicababákra bukik. Én pedig nem voltam az. Belső tulajdonságaim alapján sokan értékes embernek tartottak,de külsőleg nem volt rajtam semmi extra. Barna hosszú hajam általában copfba hordtam, de kékes-zöld szemem sokan különlegesnek mondták. Testalkatom átlagos volt, de ehhez kissé nagyobb mellek járultak. Szóval azon a szombat éjszakán egy illuminált férfi többször zaklatott és ezt ő is észrevette. Odajött és megkérdezte,hogy van-e valami baj. Én elmondtam neki, hogy a pasi nem érti, hogy nem kívánok vele beszélgetni. A következő próbálkozásánál odajött és közölte, hogy vele vagyok és hogy nem kívánatos társaság és szívódjon fel. Ezt imádtam benne, hogy ennyire határozott a fellépése. Szóval így történt a megismerkedésünk. Persze utána is mindig oda jártunk szórakozni a lányokkal, és többször beszélgettünk is, de ennél több nem történt. És most itt ültem vele szembe és hallgattam, ahogy beszél. Most egyáltalán nem volt annyira határozott, nem volt az a típus, aki könnyen kinyilvánítja az érzelmeit, most pedig azt kellett tennie.
De ahogy teltek a percek egyre jobban feloldódott és közvetlenebb lett. Elmondta, hogy elege van azokból a nőcskékből, akik az éjszakában körülveszik, nem ez kell már neki. Egy komoly kapcsolatra vágyik egy olyan nővel, mint én. Vagyis nem csak egy olyan nővel,hanem velem. Nem tudtam mit mondani, annyira meg voltam lepődve,de ugyanakkor legszívesebben sikítottam volna örömömben.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.33 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 listike 2015. 12. 6. vasárnap 08:33
Kedves, aranyos történet.
#4 zsuzsika 2015. 02. 5. csütörtök 17:44
Szép történet.
#3 papi 2014. 01. 30. csütörtök 05:08
Egész jó
#2 v-ir-a 2011. 02. 10. csütörtök 22:02
kellemes olvasmány smile
#1 Törté-Net 2007. 06. 29. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?