A+ A-

Börtönszex - Összezsugorodott univerzum 5. rész

"Mike lassabban szívta a mellbimbóm, és tétován simogatott a nagy barna kezeivel.
A szőke alaposan nyalt, le-fel és körbe a lyuk körül, bravúrosan mozgatta a nyelvét akár egy zsonglőr, egészen a hátsómba temetkezett, az ujjai a csípőmre markoltak.
*
A prosztataizgatás és a vizelős képek, amik az agyamban keveregtek, megtették a hatásukat. Nem úgy terveztem, de váratlanul és megrázóan elélveztem, magasra spriccelve, homorított testtel. A nyögésem szaggatott volt, és azt hittem darabjaimra hullok szét. Olyan voltam utána, mint akit kiütöttek. Teljes volt a K. O."
***
¬¬Amint Jess lepakolt és kelletlenül ránk nézett, a cella szikrázott attól a feszültségtől, ami betöltötte a levegőt. Megszépültek a koszos falak, elillant a vizeletszagú valóság.
- Hááát...itt vagyok - nézett körbe a fiú.
- Látom - léptem hozzá egészen közel. Megremegett, amikor a szemébe néztem. Nem bírtam ki, muszáj volt megcsókolnom, hogy pontosan tudja hol a helye. Mellettem, a börtön világában teremtett kapcsolatok kuszaságában, én akartam lenni a csomópont, ami a kielégülést, talán az egyetlen igazi örömet adja odabent. Ő pedig nekem az új, a kívánnivaló, egy kis fény, ami akaratlan ezüstjével cseppen rám. Már akkor elkezdte, amikor először megérintettem, csak pár fényfoltot adott, mégis a szívemig ért.
Az elektromosság, amit a vágyunk okozott, beburkolt egészen, legszívesebben letéptem volna róla a ruhát ott azonnal.
Megfordultam egy pillanatra.
Roberték úgy bámultak minket, hogy még a szájuk is tátva maradt. Visszahúztak a rabruháikban a valóságba, de én felejteni akartam. Nem érezni a nyomasztó, és őrületbe kergető bezártságot, azt hogy kevesebb vagyok, mint akik odakint élik az életüket.
Gondoltam, én már annyi mindenbe belekóstoltam odabent, hogy adunk egy kis műsort a fiúknak, hadd legyen, egy emlékezetes estéjük.
Gátlások?
Nem, azok már leszakadtak rólam, mint azok a gyenge szirmok a virág fejéről, amit a nyári az eső magával sodor, hogy csak a legéletrevalóbbak maradjanak meg.
Hogy szép volt Leto ribanca, az nem kifejezés. Az a pici dac, ami csillogott a szemében, kihívóbb volt mindennél.
- Nem bánod - kérdeztem tőle, miközben elkezdtem gombolni a felsőjét - hogyha Roberték végig nézik?
- Nem - válaszolta rekedten... - Nem tudtam, hogy ennyire perverz vagy! Leto is dugott a barátai előtt, és sok mindenre rákényszerített. Vert is, kikötözött a rozsdás csőhöz, a szíjával szántott végig a testemen. Előfordult, hogy az őrökkel körbeálltak, és mind rám vizeltek, kivétel nélkül és...
- Pszt, ne beszélj most erről! Nem akarom hallani! Én nem vagyok a Leto, majd meglátod!
- Pedig engem már semmi nem tud megtörni! Hallod? - ekkor láttam először sebezhetőnek őt, az ujjaim megálljanak egy pillanatra.
- Ez komoly Deron? Nézhetjük? - kérdezte a nagy testű, kopaszra borotvált, sötét bőrű férfi, aki sokkal kedvesebb lélek volt, mint ahogy a kinézetéről gondolná az ember.
- Élvezzétek! - Nem tudom mi ütött belém, kényszeresen perverz akartam lenni, tetézni a dolog piszkosságát, lesüllyedni olyan szintre, ami sosem volt az én közegem.
A tudat, hogy bámulni fognak minket, Jess finom teste, és az hogy végre ágyba is dönthetem, ha még csak egy priccs is, az egekig vitte bennem az adrenalint és a vágyat. Mint amikor túlterhelődik a gőzkazán, majd szétfeszített az energia.
- Ahh, ez jó - nyögte izgatottan és vérforralóan a fiú, amikor sorban a gombokat érintettem, a nyelvem pedig a szabaddá vált bőrt kóstolta, végül a földre ejtve a felsőjét. A vállába haraptam elsőre, majd a nyaka alatt ízleltem meg a bőrét. Megszívtam, lilára érő foltokat égettem bele, uralni akartam, és minden porcikáját magaménak tudni. Onnantól kezdve egészen elfelejtettem, hol vagyok...
Jó érzéssel töltött el, a karcsú testet birtokolni, a felhevült szívverést hallani, egészen törékeny és finom volt a fiú mindenhez képest, ami ott körbevett minket. Odaadóan préselődött hozzám, csimpaszkodott a karjaimba, néha pedig oda-oda pislantott Robertékre is kíváncsian. A kezem le-felsiklott, egy hirtelen pillanatban pedig rászorítottam a tenyerem a péniszére, a ruhaanyag alatt is érezhetem keménységét és forróságát. Még Roberték is felnyögtek miatta!
- Te kis börtönribanc! Mit szeretnél, akarod, hogy beszálljanak a fiúk is? Most az egyszer kívánságműsor van!
Jess pislantott, a vörös különös árnyalatai uralták el az arcbőrét.
Kíváncsi lettem milyen hatást váltunk ki a cellatársainkból, ezért oldalra fordultunk, hogy néha én is láthassam a reakciót. Rájuk mosolyogtam - Gyertek közelebb, megérinthetitek Jesst!
Lihegett Robert és Mike is, érezhetővé vált, mennyire felizgattam őket a felkínált lehetőséggel, zavartam néztek, nem hitték, hogy amolyan gruppenre hivatalosak.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.72 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 Aelm 2014. 05. 25. vasárnap 22:37
Köszönöm, örülök, hogy tetszik nektek.
#12 ukmukfukk 2014. 05. 25. vasárnap 18:16
Elolvasom a folytatást.
#11 Sierra 2014. 04. 2. szerda 23:27
Kiváló, gördülékeny stílus, tetszik.
#10 stallionhunk 2014. 03. 10. hétfő 21:06
Jó lenne megfilmesíteni!
#9 Aelm 2013. 08. 21. szerda 22:29
Köszönöm.
Így alakul.
http://seamiller.blogspot.hu/2013/08/olvasd-szabadon-bortonsze- x.html
#8 v-ir-a 2013. 07. 6. szombat 11:32
10 pont
#7 matthew 2013. 07. 4. csütörtök 02:00
Sokkal jobb, mint az előző kettő. Nagyon jól írsz.
#6 papi 2013. 07. 3. szerda 20:06
Nem rossz
#5 gaborthefirst 2013. 07. 2. kedd 22:18
Az, nagyon jó! 10 pont. Kíváncsian várom hogyan alakul Darkkal. Köszönöm Sea! Szia!
#4 drinti 2013. 07. 2. kedd 09:05
Nagyon jó.
#3 veteran 2013. 07. 2. kedd 08:32
Egyre gyengébb.
#2 genius33 2013. 07. 2. kedd 05:11
Nekem annyira nem jött be ez a rész.
#1 Törté-Net 2013. 07. 2. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?