A+ A-

Egy élvezetes szombat reggel

Nem voltak túl sokan az edzőteremben. Szombat reggel volt, így a legtöbben még javában nyomták az ágyat, hogy kipihenjék az előző esti buli fáradalmait.
Én viszont nem. Bár egy jó bulit sosem vetettem meg és megesett, hogy hajnalig táncoltam valamelyik városi szórakozóhelyen, hogy aztán sajgó lábakkal tipegjek haza a magas sarkúmban az első busszal.
De még ilyenkor sem szerettem sokáig aludni. Nem tudom miért, de azt szoktam meg, hogy szinte a felkelő nappal pattanok ki az ágyból, akármilyen későn is érkeztem haza előző este. Persze ez alól kivételt jelentett, ha az ablakomon besütő nap fényében egy izmos testhez bújhattam hozzá, mert olyankor akár délig is képes lettem volna csak henyélni és kezeimmel újra és újra felfedezni a szeretett test minden egyes porcikáját.
De akkor épp nem volt senkim, így hát magam előtt sem lehetett mentségem, hogy miért maradjak az ágyban.
Bár a gondolatra, hogy edzeni kell mennem, sokszor inkább mindezek ellenére is inkább a fejemre húztam a takarót, hogy eltakarjam a beszűrődő fényt és aludtam tovább...
Bár a "kell" itt erős kifejezés. Kelleni nem kellett, de akármennyire utáltam, időnként eljutottam arra a pontra, hogy elhatároztam magam, első adandó alkalommal elmegyek kondizni. Utána viszont, amikor sor került volna rá, mindig elgyengültem.
A menni, vagy nem menni mérleg egyik oldalán állt, hogy edzés közben mindig csak arra tudtam gondolni, hogy mikor telik már le a magam által kiszabott idő, amitől a percek csigalassúsággal tűntek vánszorogni, a feszülő izmok pedig egyre jobban sajogtak. Az már csak a ráadás volt, hogy hazaérve mindig sajgott minden egyes porcikám.
A másik serpenyőben viszont ott volt a külső és az egészség, amire mindig is nagyon sokat adtam. Nem voltam kövér. Sőt, szinte mindenki szerint tökéletes alakom volt. A munkahelyemen többször is megfordultak utánam a pasik és... no igen, néha egy-két lány is végiggusztált. Sosem volt semmi bajom a leszbikusokkal, de valahogy nem tudtam magam elképzelni egy másik nővel. Ennek ellenére azonban jól esett, hogy éreztem, ahogy a tekintetük végigfut a testemen.
Ilyenkor elképzeltem, hogy mit látnak maguk előtt. Egy középmagas, sportos testalkatú, hosszú lábakkal megáldott, vállig érő szőke hajú, mindig mosolygó huszonegy éves lányt. Ettől pedig elöntött a büszkeség.
Viszont szinte már mániákusan féltem attól, hogy elvesztem ezt a külsőt, ezért még annak árán is rákényszerítettem magam a helyes étkezésre és a kondizásra, hogy gyakran áhítoztam inkább egy jó vastag hamburger után és minden egyes alkalommal, amikor sajgó testtel vetettem magam az ágyba, megfogadtam, hogy soha többé nem teszem ki magam újra ennek.
Most viszont boldog voltam, hogy az állandó fogadkozások ellenére mégis rá tudtam venni magam erre a kis kiruccanásra. Most még boldog voltam. Azzal pedig nem törődtem, hogy mi lesz később.
Bedugtam a fülembe az iPodom fülhallgatóját, elindítottam a kedvenc zenémet és leültem az edzőterem végébe a tükör elé egy comberősítőre.
Igyekeztem nem az órát figyelni. Nem számoltam, hogy hányszor nyomtam már szét a combjaimat és emeltem fel a súlyokat. Inkább a zenére koncentráltam és figyeltem magam a tükörben, megint csak arra gondolva, hogy milyennek láthatnak a többiek. Fekete cicanadrágom ráfeszült a lábaimra, tökéletes folytatásaként a szűk felsőmnek, ami tökéletesen kihangsúlyozta az alakomat. Ahogy a tükörbe néztem, arra gondoltam, hogy a munkahelyemen legközelebb is ezt fogják látni a csodálóim és ettől már megérte. Már nem is gondoltam a fájdalomra.
Egyszer csak egy másik lány ült le a velem szemben lévő géphez. Csak a szemem sarkából néztem rá. Nem sokat foglalkoztam vele. Nagyjából velem egyidős lehetett, vagy talán pár évvel fiatalabb. Lófarokba fogott, hosszú tejfel szőke haj, formás alak. Feszes futónadrágot, márkás sportcipőt és testhez simuló rózsaszín felsőt viselt. Úgy egy perc alatt elhelyezkedett és hozzá is látott a munkához én pedig már nem is foglalkoztam vele, hanem megint csak a fülemben dübörgő zenére figyeltem és magamat néztem a tükörben.
Nem telt el túl sok idő, amikor hirtelen megéreztem magamon a tekintetét. Hátamon végig futott a hideglelés és annak ellenére, hogy már alaposan leizzadtam a munkától, éreztem, hogy remegni kezdek.
Ezt azonban nem akartam kimutatni. Eleinte úgy döntöttem, inkább azt is eltitkolom, hogy észrevettem. Talán nem is engem néz. Talán van mögöttem valaki. Egy helyes pasi, vagy valami.
De ez csak ábránd volt. Tudtam, hogy csak engem nézhet. Amikor leültem, csak egy negyven körüli házaspár szobabiciklizett a szemközti sarokban, egy a húszas évei vége felé járó srác nyűtte a futópadot a falnál és egy harmincas nő emelgette a súlyokat.
Nyilván nem a házaspár érdekelte őt, a harmincas nőről sem feltételeztem, hogy felkeltette a figyelmét, a srác pedig a háta mögött dolgoztatta az izmait, úgyhogy őt nem bámulhatta.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.94 pont (67 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2016. 03. 22. kedd 10:00
Tetszett.
#6 listike 2014. 12. 14. vasárnap 19:08
Jó.
#5 tiborg 2014. 11. 11. kedd 03:46
Hetero legeny vagyok,homo sztory hidegen hagy, de egy ilyen eletteli leszbi sztory nekem jobban mejon, mint egy kozepes hetero leiras!!! Te kislany remelem by vagy es tapasztalatbol igen jol irsz.
#4 A57L 2013. 10. 23. szerda 04:24
Nem rossz.
#3 v-ir-a 2011. 09. 19. hétfő 18:39
bikmakk! én személy szerint nagyon szeretem olvasni a homo történeteket,
#2 bikmakk 2011. 09. 19. hétfő 14:24
Nagyon szép történet! Gratcsi!10!!!

A LÁNYOKAT kérdezem!
Az tény, hogy a srácoknak szoktak tetszeni a leszbi történetek.De, kérdem a lányokat.
Nekik szoktak tetszeni a homo történetek?
Mielőbbi válaszokat kérek! Köszi.
#1 Törté-Net 2011. 08. 26. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?