A+ A-

Hétfő reggel, avagy újra beépítve 5. rész - Csütörtök-Péntek

William Whitestone
Az átmulatott, vagy inkább: átdugott este után későn keltek fel a kastély lakói és vendégei. Madeleine és Tim elfogadta az ebédmeghívást, így elmúlt két óra is, mire elindulhattak hazafelé.
- Nagyon várlak! - hívta fel Timet Elisa. - Mikor érkezel meg?
- Az első utam hozzád vezet. Négykor mindenképp a karjaimban akarlak tartani.
Tim a rövid beszélgetést követően bambán meredt maga elé. Most értette meg, hogy a szeretetet és az igaz szerelmet nem pótolhatja a testi vágy, a kalandszellem és az újdonságok kipróbálásának puszta kielégítése.
- Mi a baj? - vette rajta észre a bánatot Madie.
- Rettenetesen mardos Elisa jelenlétének hiánya. Az elmúlt napokban megkaptam mindent, amit csak a képzeletem és a fantáziám elbírt, de valami minduntalan hiányzott ... Most fogtam fel, hogy mi volt ez: a szerető gyengédség.
Madeleine Tim vállaira tette a kezét.
- Így van ez, igen. Az ösztönös szex nem helyettesítheti az érzéki szerelmeskedést. Mindkettő nyújt valamit, de a teljesség mindössze az utóbbiban van meg.
- Te voltál már szerelmes?
- Huhú, nem is tudom megszámolni, hányszor!
- Úgy akartam kérdezni, lefeküdtél-e már valaha valakivel szerelemből.
Madie tétován elhallgatott.
- Igen - felelte sokára. - Veled.
Timnek fennakadtak a szemei.
- Velem?! - értetlenkedett.
- Mindig irigye voltam Elisának miattad - folytatta Madeleine. - Én bolond pedig nem tudlak benneteket elfelejteni. Már megfordult komolyan a fejemben, hogy nem beteges-e ez.
Tim végre elmosolyodott.
- Nem az. Vannak rajtad kívül ezzel még egynéhányan - mondta, majd hirtelen felpattant. - Mennünk kell -jelentette ki.
- Az érzelgőség nem férfihoz méltó! - szólt utána Madie, de Tim ezt már nem hallotta.
Sietve köszöntek el. Susan, Roger, Mark és Victor integetve búcsúzkodtak, természetesen a mihamarabbi viszontlátás reményében. Tim most nem engedte ki kezéből a kormánykereket, így tíz perc elteltével az országúton roboghattak. Kathy a saját autójában követte őket.
Amikor egyenes szakaszra értek, Tim elővette a maroktelefonját, s feltárcsázta Karkov századost.
- Lehet egy kérdésem? - érdeklődött, miután megtárgyalták az elmúlt nap történéseit. - Lenyomozták Vivien Brown hitelkártyáit? ... Mindet? Nagyszerű! ... Igen, legkésőbb holnap beugrom érte. Azt hiszem, forró nyomot fogtam ... Inkább személyesen. Helló!
Madeleine kíváncsian nézett Timre.
- Tudod ki a gyilkos? - hitetlenkedett.
- Csak sejtem.
- Ki az?
- Nem árulhatom el.
Madie a térdére csapott.
- Na ne, nekem nem kell a süket duma! Szóval, ki az?
Tim makacs maradt.
- Nem árulhatom el. Nem azért, mert nem bízok benned, hanem azért, mert nincs bizonyítékom. Kathy nem hajlandó tanúvallomást tenni, mert akkor kiderülne, miket csinál éjszakánként vagy a szabadidejében. Tehát nekem kell rábírnom a tettest, hogy mindent bevalljon. Ez nem éppen könnyű feladat, s rámehet a karrierem, ha bakot lövök.
Madeleine látszólag beletörődött a helyzetébe.
- Azt pedig a világért se kívánnám - dünnyögte mérgesen. - Mert, ha nincs állásod, nem tudod kifizetni a tartozásodat.
- A tartozásomat?!
- Már elfelejtetted? Jössz nekem kéthavi fizetéseddel! - Madie végre újra nyeregben érezte magát, a jókedve is visszatért. - Vagy tudod mit? Hajlandó vagyok alkut kötni.
Timnek nem igazán volt ínyére lemondani két hónapi keresetéről, ezért érdekelte az ajánlat.
- Hallgatlak - mondta.
- Olyan rég nem találkoztam Elisával, pedig hajdanán jóval többet jelentett számomra egyszerű barátnőnél. Eltekintenék az adósságodtól abban az esetben, ha egy fél órára magunkra hagynál bennünket. Annyi mindent szeretnék vele megosztani! ...
Tim tudta ezt. Végeredményben mindig is lelkiismeret-furdalás gyötörte, amiért ő miatta kellett nekik egymástól elválniuk. Eljött az ideje a törlesztésnek.
- Természetesen - bólintott.
Az út hátralevő részében szótlanok maradtak, mindketten belefeledkeztek saját gondolataikba, s a rádió közömbös zenéjébe. A város határánál Kathy elfordult mögülük, Tim meg a forgalom elkerülése végett kis kerülővel ugyan, de haza kormányozta az autót. Amikor leparkolt a lakása előtt, odafordult Madiehez:
- Nyugodtan menjél csak fel, Elisa otthon van. Én nem akarlak benneteket zavarni, ezért itt maradok. Fél óra múlva azonban én is felmegyek. Jó lesz így?
A válasz Madeleine arcára volt írva.
- Jó - felelte, s kiszállt a gépkocsiból.
Három hónap. Három hónap telt el azóta, hogy Elisa elköltözött ide, töprengett Madie. Pokolian soknak tűnt ez az idő, mintha évek teltek volna el. Sosem szokott izgulni, a gyomrában most mégis ökölnyi gombócot érzett. S, mintha nyelni is nehezebb lenne ...
Megállt a bejárati ajtónál, a szíve a torkában dobogott. Határozottan induló, de tétovaságba fulladó mozdulattal kopogott be. És akkor az ajtó mögül előbukkant Ő.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.53 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 Andreas6 2017. 06. 25. vasárnap 15:30
Tiborggal ellentétben nekem tökéletesen megfelelt a szex és a cselekmény aránya. Tökéletesen jó volt!
#6 A57L 2013. 11. 24. vasárnap 04:33
Nem rossz.
#5 listike 2013. 05. 8. szerda 12:42
Nagyon tetszett.
#4 tiborg 2012. 03. 21. szerda 00:20
A teljes tortenet O.K.<de a fejezetek onmagukban gyengusok.
Tobb sex kikerekitette, onallositotta volna!! (a fejezeteket!!!)
#3 hafeco 2012. 02. 19. vasárnap 22:54
Az összes eddigi iromány nagyszerű volt. Ilyen rendőrös bűnözős dugós történetek jöhetnek. Lenne rá vevő bőven smile
#2 Haj Hab 2012. 01. 13. péntek 13:55
Nekem tetszett a teljes sorozat. Ha van még, akkor várjuk a többit is smile
#1 Törté-Net 2011. 04. 5. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?