A Klub

A most következő történet nemrég esett meg velem, de még mindig kiráz a hideg ha rá gondolok. Ez a pár nap elemeiben forgatta fel az életemet, és a szexuális gondolkodásomat. Én egy sokak szerint szép nő vagyok, rendszeresen sportolok és a természet is igen kegyes volt hozzám. Telt keblekkel ajándékozott meg, melyeket imádnak a férfiak, feszítik a ruha dekoltázsát, nem lógnak és pont bele illenek egy ember tenyerébe. Hosszú szőke hajam van és kék szemem. Gondolom most sokaknak beindult a fantáziája, de nem vagyok eladósorban. Már lassan egy évtizede barátommal Márkkal élek együtt. Kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, Márk mindent megad nekem amit csak lehet és a tenyerén hordoz.
Nemrég kezdtem el dolgozni egy jó nevű budai ügyvédirodában, mint frissen diplomázott jogász. Rajtam kívül 3 – an dolgoztak itt, a főnököm Péter és a felesége Zsófi, valamint a szintén kezdő, de már azért jóval rutinosabb Gizi. Hamar összeszoktunk, a munkaidő gyorsan telt és az együtt töltött percek is kellemes hangulatban múltak egyre gyorsabban. Nehezen oldódok fel társagásban, azonban ez az oldott légkör hamar magával ragadott és szépen én is ellazultam. Gizivel nagyon jó barátnők lettünk, a munka mellett is összejártunk. Sokszor került sor csajos bulikra, ruhatárfejlesztésre, vagy csak egy jót fecsegtünk. Sokat meséltem neki Márkkal való kapcsolatomról, mennyire kedves aranyos, valószínű nemsokára összeházasodunk, és még mindig lángol a szerelem, szenvedélyesen szeretkezünk, de szívesen megyünk el együtt bárhová és persze nyoma sincs féltékenykedésnek. Mint kiderült Gizi nálam sokkal szabadan értelmezi a szerelmet, ez leginkább az által valósult meg, hogy nem volt barátja, pedig lassan már egy éve ismertem. Elsőre furcsa is volt, de hamar megszoktam.
Nemsoká Márk feleségül vett. Az életünk azonban nem ugyanúgy folyt tovább. Kedvesem egyre gyakrabban járt el iszogatni a barátaival és valahogy mintha az érzelmek is kezdtek volna kihűlni. És bár a hűségében biztos voltam már én se vártam azzal a régi hévvel haza. Sose veszekedtünk és az előbb említett apróságoktól eltekintve éltük eddigi életünket. Talán ő észre sem vette ezeket a változásokat. Én viszont egyre gyakrabban emlegettem fel Gizinek, hogy már nem vagyok annyira biztos benne mit akarok.