Hétvége

Zsuzsa a ház előtt várt már, amikor befutottam eléjük a kocsival. Integetett, aztán felkapta lába mellől a sporttáskát és bedobta mögém a hátsó ülésre, hogy aztán körülfutva megkerülje a kocsit és ő is bezuttyanjon mellém. Pillanatok alatt akartunk egymásnak mindent elmondani az indulással és a hétvégével kapcsolatban, aztán mégis én kezdtem.
– Még a városban be akarok ugrani egy – két dologért az ABC – be, mert kinn a tónál ilyenkor már nem lehet semmi kaját kapni. Aztán ha a fiúk megjönnek este, az lesz az első, hogy kiborítsák a hűtőszekrényt.
– Tudom, mert nálunk is mindig ez van. Hol a kaja, hol a ? Aztán ameddig nincs tele a hasuk olyan mogorvák, hogy rossz rájuk nézni – adott igazat Zsuzsa és közben a cigarettáját kotorta elő valahonnan hátulról.
– Mit beszéltetek meg Tónival, mikor tud indulni?
– Ha megcsinálta a délutáni rendelést, azonnal. És azt ígérte, mielőtt indul felhívja Lajost is és felveszi útközben. Nem kell mindenkinek külön kocsival jönni.
– Frankó! Remélem nem tévednek el kifelé jövet.
– Nem hiszem – mondta Zsuzsa. Tóni jól ismeri az utat hozzátok.
– Na, nem arra gondoltam, kedvesem. Sok itt a kurva a Nyéki – tó mellett, nehogy ezek csábítsák el a fiúinkat.
– Te gondolod, hogy képes lenne Lajoska egy ilyen kalandra? – álmélkodott kissé sápítozva Zsuzsa.
– Ezt komolyan kérdezted, vagy hülyítesz? – fordultam felé, mert látni akartam az arcát, miközben válaszol. De ahogy elnéztem ez a Zsuzsa vagy nagy színész, vagy nagyon naiv, mert úgy tűnt, fel sem tételezi a férjéről, hogy félre dug. Pedig hát Tóninak volt aztán lehetősége a kórházban, annyi ott a csinos és mindenre kapható nővérke, amennyit csak elképzelni lehet. Na, de legyen meg az öröme, ha neki így tetszi.
Közben megérkeztünk az ABC parkolójába és találtam is egy viszonylag árnyékos helyet, mert a nap igen csak tűzött és a kocsi rövid idő alatt úgy felforrósodik, hogy aztán szenvedhet az ember, míg elviselhetőre hűl menet közben. Bevásárló kocsi is volt kinn bőven, így csak a pénzt kellett bele dobni, hogy indulhassunk a körre.
Benn az üzletben kellemes volt a hűvös és az első pillanatban még meg is borzongatott a hirtelen hőmérséklet változás. Zsuzsa is fázósan megdörzsölte a karját amint mellettem lépdelt.
– Ezek itt kifagyasztanak bennünket – jegyeztem meg. Zsuzsa is rögtön rákontrázott.
– Az előbb még úszott a puncim az izzadságban, most meg mindjárt bederesedik.