A+ A-

Múzeumok éjszakája 2. rész

Sziasztok, Regi vagyok, talán még emlékeztek a Múzeumok éjszakájára. Bár Anna megosztotta veletek a mámoros éjszaka folytatását, azonban azóta jó pár hónap múlt el, nem tétlenül...
Akárhányszor találkoztunk kimondva kimondatlanul tudtuk, mi is az a huncut kis mosoly a szánk sarkában, sok minden történt és mi még sem tudtunk soha haragudni egymásra és a titkunk is a miénk maradt. Áskálódások és egymásnak ugrasztások hada indult meg egy munkahelyi viszály miatt, mi sem maradtunk ki, senki nem tudta a titkunk így próbáltak egymásnak ugrasztani minket. Hónapokig nem találkoztunk, mivel én nem dolgozhattam, de azért néha telefonon beszéltünk. Semelyikünk nem kérdezet rá, mi a helyzet, hogy tovább. Aztán újra munkába álltam, nap, mint nap találkoztunk, de semmi különös nem történt míg az egyik reggel kollégáinkkal nem törődve közölte a konyhában felém hajolva: "Veled álmodtam!". Szóhoz sem tudtam jutni, csak a sajtos melegszendvicset ejtettem el kétszer. Azt hittem megzavarodom. Nem tudtam mit tegyek, de éreztem, hogy most rajtam a sor és miután az első lépést ő tette meg, nekem most vagy reagálnom kell erre, vagy... de ezt hagyjuk is. Tudtam, hogy akarom a folytatást. Valahogy úgy alakult a délelőttünk, hogy kizárólag pár ember maradt bent a munkahelyünkön. Az ő irodájukban azonban csak ő egyedül. Véletlenül arra volt dolgom és úgy, mintha nem is tartanám fontosnak, rákérdeztem, hogy mit is álmodtál. Szelíden elpirult és lágy hangján magyarázkodni kezdett.
- Nyugi. Csak kérdeztem, kíváncsi vagyok!
- Ööö, inkább leírom. - mondta, de már sajnáltam olyan elcsukló volt a hangja.
- Jó, de siess, már nagyon kíváncsi vagyok. - Huncutul kacsintottam és kisétáltam az irodából.
Mire visszaértem az irodámban már megérkezett az e-mailje. Természetesen pajkos körül írással, hogy semmire nem emlékszik pontosan, de jó volt. A válaszomat nem küldtem el egyből, inkább felidéztem a már megtörténteket. Éreztem, hogy nem bírok tovább magammal, muszáj magamhoz nyúlni. Lassan lehunytam a szemem és már éreztem az illatát, az érintését, az ágyéka melegségét. Minden erőmet összeszedve, kurtán azt válaszoltam: "Folytatás?", szinte azonnal jött a válasz: "Mikor, hol?" - "ITT és MOST".
Az irodáink közös folyosóján található egy kis tárgyaló, itt találkoztunk. Álltunk és csak csodáltuk egymást, lassan felemelte a kezét és megsimogatott, válaszra várva, én már a kis előjátékom miatt nem voltam képes arra, hogy ilyen lassú tempóban haladjunk. Magamhoz húztam, de olyan erővel, hogy szinte felszisszent fájdalmában. Kérdés nélkül csókolni kezdtem, majd az ajkai közé furakodva nyelvemmel, minden egyes kis zugát feltérképeztem.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.63 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 A57L 2014. 04. 20. vasárnap 08:35
Ez már nem tetszett.
#1 Törté-Net 2008. 05. 21. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?