A+ A-

Annibetisz fáraónő és szeretője 2. rész

A test édes szenvedései
Agaton, ölén az imádott nővel, végre elbotorkált a szobáig. Csak a fullasztó forróságot érzékelte maga körül, no meg Annibetisz remegését. Testük már a kielégülésért fohászkodott, pedig alig melegedtek bele az izgatóan könyörtelen szerelmi játékba. A férfi persze mindent eltervezett előre. Amíg lehet, amíg csak bírja, s nem őrül bele, nyújtani fogja a saját és kedvese élvezetét! Annibetisz lélegzete majd' elállt. Érezte az ágyékában dúló forróságot, az elviselhetetlenül édes vágyat, amibe szinte beleroppant. Agaton lázasan lüktető férfiassága igyekezett minél mélyebben elveszni benne. A nő zihálva, kétségbeesetten kapaszkodott a férfi vállába. Sűrű szempilláin könnycseppek ültek. A gyönyör könnycseppjei! Elhagyta az ereje. Azt sem bánta volna, ha Agaton ott teszi a magáévá. Csak érezhesse ölének vad szeretését, féktelen tüzét...
A férfi a hideg falhoz nyomta a fénylő, felhevült női testet. Majd követelőzve rábukott Annibetisz bronzbarna, kerekded idomaira. Újra bejárta nyelvével az alma formájú melleket. Fogaival bele-belemart a kemény bimbócskákba, szívta őket, s leszopogatta róluk a kósza vízcseppeket. A fiatal nő torkából apró, kéjes sikolyok törtek fel.
A bajnok újra nekifeszült teljes egészével a védtelen asszonynak. Egyik kezével őt tartotta, a másikkal eltolta a csúsztatható ajtót. A szobában tett vele néhány lépést, de az ágynál a paplanok közé zuhantak. Ezalatt nem szakadtak el egymástól. A testük, a vágyuk, az érzéseik eggyé olvadtak. A vörös fátyolszerű baldachin eltakarta őket.
Agaton könnyedén maga alá gyűrte Annibetiszt, s gyengéden ránehezedett. A nő szeretője hátát simogatta. Körmeit lágyan belemélyesztette a férfi bőrébe, s napbarnított vállától egészen a derekáig kis barázdákat húzott. Agaton megremegett fölötte. A fáraónő kezei megállapodtak a férfi izmos fenekén, s igyekezett őt ágyékához szorítani. Ezzel lassú mozgásra ösztönözte a hőst. Amaz belekapaszkodott Annibetisz vállába, s mialatt mohón csókolta, ütemesen ringani kezdett nedves forróságában. A nő amennyire tudta, szétnyitotta lábait. Felsőteste ívszerűen megfeszült. Agaton egyre erősödő lökései a végletekig felizgatták. Nyögései sikolyokká szabadultak. Minden egyes döfés kéjhullámként szaladt végig benne. Csiklója megduzzadt, s a férfi síkos hímtagja úgy birtokolta Annibetiszt, mint egy játékszert. Agaton csak úgy habzsolta az uralkodónőt.
Tompa üvöltések hagyták el Agaton száját. Alteste sajgott a vágytól. De még így sem hagyta, hogy elveszítse a fejét. Tudta, hogy kedvese is közel került a kielégüléshez, és nem akarta még beletaszítani az orgazmus bódító örvényébe. Apránként fogta vissza magát. Lassabban hatolt a nőbe, már nem teljes erejéből. Ettől Annibetisz zihálása valamelyest alábbhagyott. Fekete szembogarai csillogtak a gyertyák fényében. Felnézett szerelmesére.
- Miért? Miért hagytad abba...? - S kárpótlásul, és hogy felcsigázza Agatont, ujjai saját testére vándoroltak. Kis köröket írt le vágycseppektől fénylő nőiességén. A férfi egy pillanatig elnézte az izgató jelenetet, majd mosolyogva a fáraónő mellé heveredett.
- Mert a mai éjszakánkra még mást is tartogatok - azzal követte a nő példáját és kitapintotta a szeméremajkak mögött rejlő meleg nyílást.
- Mit? - Kérdezte Annibetisz újból elködösülő tekintettel. Válaszul Agaton elengedte és az egyik párna alá nyúlt. Két fekete selyemkötelet tartott a kezében. A nő felragyogott. Sejtette, mit akar a hős. A férfi szó nélkül, sietve a karjaira kötötte mindkettőt, s azután a fából faragott ágyrácshoz. Annibetisznek csak a lábai maradtak szabadon. Agaton leszállt az ágyról, és az éjjeliszekrényhez ment. Onnét olajos üveget, és különféle tárgyakat vett ki. Visszatérve felnyitotta az aranyszínű, átlátszó olajjal teli üvegcsét, s tartalmának egy részét a nő mellkasára csöpögtette.
- Aloe vera olaj, a kedvenced - mondta.
- Így van - bólintott mámorosan a fiatalasszony.
A férfi tenyerével eloszlatta a sikamlós nedűt kedvese dekoltázsán, bájain, hasán, s úgy intézte, hogy a kis háromszögre is jusson elegendő. Ezután négy darab, diónyi fagolyót vett kézbe. Azokkal kezdte masszírozni a kemény melleket. Tapasztaltan forgatta az apró segédeszközöket a barna mellbimbók körül. Annibetisz szemei lecsukódtak, és beleharapott ajkába. A férfi körkörös mozdulatokkal izgatta a szép kebleket. Annibetisz megmarkolta a köteleket, de nem tudott szabadulni. Hangosan szedte a levegőt, mialatt az olajos fagolyók újra és újra végiggördültek melleinek legérzékenyebb pontjain. Agaton közelebb hajolt hozzá, s lüktető fallosza súrolta a nő felforrósodott bőrét. A fáraónő oldalra vetette a fejét, és megemelte csípőjét.
Ám hiába várta, hogy Agaton megkegyelmezzen neki. Nem hatolt belé. Helyette belemártotta az olajba az egyik fagolyót, az uralkodónő csiklójához irányította és karikákat írt le rajta. Addig kényeztette így, míg a langyos virágolaj selymétől és a golyó érintésétől szíve hölgye könyörgésre nem fakadt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.64 pont (14 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 vakon53 2016. 03. 27. vasárnap 12:08
Nem rossz.
#3 zsuzsika 2016. 02. 23. kedd 08:53
Jó volt.
#2 papi 2013. 10. 23. szerda 08:12
Nem rossz
#1 Törté-Net 2008. 02. 6. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?