A+ A-

A herceg 2. rész

Ám még nem az következett, amire vártak. A kérges férfikezek nem bőrükbe nyomták a vasak bélyegét csak testük felett elhaladván szőrzeteiktől szabadították meg őket. Ijedt kiáltásaik nem tudták elnyomni szőrzetük perzselésének, az imént elengedett húgy maradványai sercegését, amiknek szaga már belengte az amúgy is fáklyák fojtó füstjétől terhes levegőt.
Midőn a lassan hűlő vasak ismét a izzó szénre kerültek örült szikrák kavargó felhőit repítve a kormos födém felé már mindkét nő pörén tárulkozott bíráik és kínzóik kíváncsi tekintete elé.
Szemöldökük hónalji és ágyéki szőrei immár csak szürke porként takarták őket mit a két férfi az alanti szalmákra söpört. Nem kímélték tompornyílásuk és az anya lábának szőrét sem.
Az anya bőszen sikoltozott, rángatózott béklyóiban. Valószínűleg a vasak kissé megpirították szokatlanul vastag és kitüremkedő szeméremnyelveit is.
Elmerengtem...
Mikor először ismertem meg a női test titkait, egy véletlen folytán.
A kúria konyháján lábatlankodtam, épp az ebédkészítés titkait lesvén, mikor éreztem hólyagom feszülését. Gyorsan a konyha melletti latrinába indultam.
Ahogy kinyitottam az ócska deszkaajtót, Örzse né-t a szakácsnőnket pillantottam meg, ahogy a luk fölött kucorogva könnyít magán. Megmerevedtem a szokatlan látványtól, míg a visszacsapódó ajtó be nem lódított a latrinába. Vaskos lábai széttárva köztük terjedelmes öle mélyén a prém közti vöröslő vágatból sisteregve sprickolt elő aranysárga vize, megcsillanva a lemenő nap lőréseken beáradó fényében. Szemmel láthatólag azon igyekezvén, hogy az előtte tátongó lyukat telibetalálja. Igyekezete nem sok sikerrel járt, mert a rése két oldalán, a barnásvörös fodrokon megtört lendületű cseppek gyors ütemben csörgedeztek maga alá. A zajra felkapta fejét mitől a sugár végképp eltért a helyes iránytól.
Áá ... Az ifiúr! Mit tátja itt a száját nem látott még pisilő asszonynépet. - mondta.
Valóban a patakparton sokszor láttuk, ahogy a mosó trécselő lányok, asszonynépek csak úgy pár lépésre eltávolodva, leguggolván szoknyájukat fölgyűrve, könnyítenek magukon, néha még a beszédet sem szakítva meg. Ám így ily közelről és szemtől-szembe még sosem volt bent részem.
Nosza... mire vár vagy csak friss levegőt színi gyütt ide! - zsörtölődött gúnyosan, van itt még hely ölég.- mutatott a többi üresen ásító lukra, miközen én még mindig a közben renyhülő sugarú, majd csöpögősre váltó haragos vörös cunát bámultam.
Fölhorgadtam, mint mindig, ha pőre asszonynépet láttam.
No látom ez így most nem fog sikeredni. - lesett a gatyakorcot feszegető keménységemre.
Gyüjjék mán, nem eszem meg. Láttam én már ennél különb férfiéket is. Majd én segíttek a baján. - rántott magához kuporodott helyzetén mit sem változtatva.
Egy mozdulattal rántotta le a gatyát és tűrte föl hosszú ingemet. Elvörösödő arccal méregette mereven álló micsodám majd megragadván, egy lassú mozdulattal teljesen lehúzta a fejéről a bőrt. Ezt eddig még sosem csináltam. Húzgáltam már én is sokat magamnak a bokrok közt, a fürdőző lányokat lesve.
Már vagy két esztendeje hogy elöször csurrant magom a bokrok zöld leveleire de mindig csak félig mertem lehúzni, mert tovább aztán már feszített, bajos volt. Ö ezzel mit sem törődve egyből lerántotta majd szoknyája szélivel megtörölgetvén az egészet, tövig a szájába vette. Egy pillanatra belenyilallt a fájás majd csihodván igen fura kellemes érzés töltött el. Sokkal jobb, mint mikor magam húzogattam. Éreztem, ahogy forró nyála körbefollya majd lágy puha gyors nyelvcirógatásait. Mikor kiengedén forró katlanjából csodálva meredtem vesszőmre. Lilásvörös feje nagyobb volt, mint vala és a bőr nyálasan csattogott föl s alá Örzse né szorgos keze nyomán.
Láttam ő is méregeti, taksálja majd ismét bekapja - mind aki végleg el akará nyelni - és hangos szörcsögéssel cuppogással szopta, míg egyik kezével a faromba markolva tövig rántott magához. Újra a forró lávafolyam majd két-háromszor megszítta érezvén, hogy most már nagyon lüktet. Megcsurrant magvam a szájában mit szuszogva, nyeldekelve tüntetett el. Egész addig csócsálta, szívogatta, míg újra kisfiús bögyörőként került elő a szájából.
No ifiúr most mán könnyebben lát dolgához, de lenne itt még egy kis elintéznivaló.
Látott mán cunát közelről - kérdezte és csak most vettem csak észre, hogy másik kezével dörzsölgeti az ölét.
Nem mertem válaszolni csak némán nyeltem. Felegyenesedett és közben szoknyán keresztül megtörölte ölét. Majd fél fejjel magasodott fölém, hatalmas dinnyényi mellei arcomhoz szorultak. Gyakorlottan buggyantotta ki ingéből, majd két kézzel markolván felém nyújtá azokat.
Na fiatal úr - szíjja , harapja mintha karonülő volna.- lihegte.
Fehér bőrét kék erek hálozták, setétbíbor rücskös csecs koronázta dombját. Sebtében rábuktam, nyalogattam szijjogattam mint elébb tőle tanulám.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.5 pont (14 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 01. 5. vasárnap 03:06
Egész jó.
#2 papi 2013. 08. 11. vasárnap 19:03
Ez már jobb.
#1 Törté-Net 2007. 12. 21. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?