A+ A-

Sophie naplója

Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
1914. Április 24.
Hófehér, földig érő selyem hálóingben vártam rá. Az ablakhoz akartam menni, de a gyertyafény pontosan kirajzolta volna alakomat az üvegen, hát inkább az ágy szélére ültem. Különben is, odalentről még mindig hallatszott a cigányok hegedűjének cincogása. Nem tehetek róla, de a zongorát és Chopint jobban kedvelem. Szerencsére már a hallgatóknál tartottak, csak időnként ordított fel egy - egy borízű hang, hogy "Gyönge vijolának...", de társa nem akadt, így hamarosan érthetetlen, rekedt mormogásba fulladt. A kis benyílóból a porcelán mosdótálba öntött víz csobogása hallatszik, hálószobánk mellett nincs fürdőszoba. István az, a férjem, néhány órája, az uram, néhány perc múlva. Parancsolóm? Reggel anyám kiküldte az öltöztető lányokat:
- Kislányom! Később már nem tudunk beszélni egymással. Este olyasmi fog történni veled, amit most még nem tudsz elképzelni. Ne félj, bízd magad a férjedre! Tapasztalt, gyengéd ember, biztos óvatos lesz. Tudod, nekünk asszonyoknak ez kötelességünk, ha nem is esik mindig jól. S ha reggel látom majd, hogy megtört szemedben a fény, tudni fogom, hogy megtörtént.
Könnycsepp gördült le az arcán, megcsókolt, és fejemre tette a mirtuszkoszorút. Drága Mama! Ültem az ágy szélén, és vártam, hogy "megtörjön szememben a fény". Nem mintha nem tudtam volna, mi fog történni. Hányszor eljátszottuk már az intézetben. megpróbáltuk lefordítani a verseket, a vastag flanel hálóing vörösre dörzsölte mellbimbóinkat, amíg "szürcsöltük egymás ajkának nektárját". Minden verset eljátszottunk, a többiek pedig kipirultan állták körül az ágyat, és sajnálták, hogy épp nem rájuk esett a sorshúzás. A legjobban persze mindig az, akinek az ajtóban kellett őrt állania. Grete egyszer rajzokat hozott hazulról. A bőröndje bélésébe rejtette őket. Azt mondta, a könyvet nem merte ellopni, hát vékony selyempapírra másolta a képeket. Pont a Gretenek kellett ilyeneket találnia az apja fiókjában, akinek mindig négyese volt szabadkézi rajzból. Jószerivel csak a kezeket - lábakat lehetett felismerni rajtuk, s néhány rajzon biztos, hogy nem csak ketten voltak. A nyári szünet előtt eljátszottuk a legnépesebb jelenetet. Összetoltunk két ágyat, ledobtuk a hálóingeket, és hat lány hancúrozott nagy - nagy igyekezettel. Grete öle került az arcom fölé, csiklandozott a pamacsa, hogy tüsszentenem kellett. Aztán valaki Gretere hemperedett, öle rászorult az arcomra, majd megfulladtam. G. sóhajtozni kezdett, és csípőjét mozgatva hozzám dörzsölte magát. Az orrom elmerült a kelyhében, és én beszívtam az illatát, jó volt. Ajkamon éreztem nedvességét, csípős ízét. Azon a nyáron fogadalmat tettünk, hogy mindenki felkutatja otthon a titkos fiókokat, eldugott könyvszekrényeket. Szegény E. - t meg is pofozták, azt hazudta hirtelenjében, hogy pénzt keresett krémesre. Krémesre!? Én meg találtam egy öreg pisztolyt, és némi dohánymaradékot. De volt, aki zsákmánnyal tért vissza az intézetbe, egész kis könyvtárat létesítettünk. Szóval nem voltam én olyan ártatlan, amikor ott ültem a hosszú hálóingemben. A benyílóban csobogott a víz, és vártam, hogy megtörténjen. Hogy megtörténjen végre, mert elhatároztam, hogy nem félek, de a félelmen túl a várakozás... A várakozás, mert tudom, hogy ez nem olyan szerelem, mert olyan emésztő szerelem csak a versekben van. Tudom, hogy ez nem olyan, mert a férjem negyedszázaddal idősebb nálam, és ezt a negyedszázadot is különböző kaszárnyákban töltötte, meg rosszhírű házakban, gondolom, hisz nem volt még nős. De én olvastam arról a bécsi orvosról, arról a Sigmund Freudról, és a műveiről, és tudom, hogy ezen minden fiatal lány átesik. Mint a bárányhimlőn, de nem úgy, mint a torokgyíkon, mert ebbe nem lehet belehalni.
- Kedvesem, maga sír? Ne féljen, Ön olyan fiatal még, semmi olyasmi nem fog történni, amit nem szeretne. - mellettem állt házikabátban. Mióta állt mellettem?
- De történjen, történjen már, nem sírok. - próbáltam összeszedni magam. Gyengéden betakart, nyakamig húzva a paplant, annak azért örültem, hogy elfújta a gyertyákat, és a jótékony sötétségben csúszott be mellém az ágyba. Így is éreztem, más, más, mint a lányok. A lehelete fogpor illatú, de a bajusza dohányszagú. Elfordítom a fejemet. Nem, nem erőszakos, a nyakamat, csupasz vállamat csiklandozza vele. A fülem, ez most a nyelve volt, a nyakam, a vállgödröm. Lejjebb megy? Nem, megállapodik, apró csókokkal hinti tele. Mégis! Ez most a keze, a hálóingem alját keresi. Jó, hát ez is hozzátartozik, megemelem a fenekem, hogy segítsek neki. A hasamig hajtja fel, alul csupasz vagyok. Nem durva, de a keze nagy és érdes, nem tud vele simogatni, nyomogat, mint egy játék babát. Játék baba vagyok, azt csinál velem, amit akar. A térdem közé nyúl, megpróbálja szétnyitni. Önkéntelenül szorítom össze combjaimat, fogságba ejtve kezét. Ez jó, ezt csináltam már magamnak is. Tornáztatom a combjaimat, aztán jön majd a jól ismert forróság, egyre feljebb, feljebb, aztán egészen bent. De nem hagyja, nem ismeri ezt a játékot.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.81 pont (123 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2013. 11. 13. szerda 04:43
Jó írás.
#8 papi 2013. 11. 7. csütörtök 07:59
Tetszik
#7 Bikmakkocska 2012. 11. 20. kedd 22:29
Nagyon igényes történet, Príma a stílusa, jól idézi meg az első vh időszakát.10!
#6 SilentG 2012. 03. 12. hétfő 18:29
A valaha volt legjobb erotikus történet!
#5 cicus 2003. 12. 15. hétfő 15:30
Isteni! Igényes remekül kidolgozott!
Gratulálok!
#4 Senkifia 2003. 03. 7. péntek 11:58
hat...reg nem olvastam ennyire jol felepitett, megalapozott tortenetet. na persze a lokalp[atriotizmus is kiutkozik belolem, mert ha jol latom, Kolozsvaron tortenik a dolog:)
#3 newbie #111 2002. 05. 9. csütörtök 18:00
ISTENIII!
#2 Atesz 2002. 02. 6. szerda 19:54
Kúrvára hosszú
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?