Szeretlek

Szavazás átlaga: 5.05 pont (20 szavazat)
Megjelenés: 2006. szeptember 12.
Hossz: 5 685 karakter
Elolvasva: 1 156 alkalommal
Fordítás
"... Furcsa napokat élek.

A tény, hogy egy hete az egyik tanárom "által" elveszítettem valamit – s ez a valami a szüzességem, ami már a múlté –, kicsit ijesztő. Most itt ülök a szobámban, és próbálom megtanulni a verselemzést, ami ráadásul egy szerelmesvershez kapcsolódik, de mindig Mr. Jones jut eszembe, és az a csodálatos érzés, amit Ő adott. Közben az irodalom könyvet bámulom, és a verset, amit nyomdai betűkkel nyomtak bele ebbe az összekötözött papírhalmazba, de valaha egy férfikéz írt gyönyörű papírra... Egyszerűen képtelen voltam koncentrálni.

Ekkor hirtelen a telefon. Mivel nem voltak otthon a szüleim, nekem kellett felvenni, habár volt egy olyan érzésem, hogy nem szabadna. Most nem. Hatszor is kicsöngött, mire felvettem:
– Halló!?
– Szia Picim – szólt a vonal másik végén.
– Ki az?
– Én vagyok az, Jones tanárúr. Otthon vannak a szüleid?
– Nincsenek – mondtam remegő hangon.
– Beszélnünk kell!
– Nem lehet.
– Dehogyisnem.
Minden részem remegett, tudtam, hogy ki kell találnom valamit, nehogy mégnagyobb bajba kerüljek.
– Nem... Nem... Nem lehet, verselemzést kell írnom holnapra...
– Majd megoldjuk. Két perc és a lakásotoknál leszek – s letette a telefont.
– A fenébe! – leheltem idegesen.
Lehuppantam a nappaliba, a kanapéra. Eszembe jutott, mikor a múltkor letepert... Akkor már biztos voltam benne, hogy nem fogom beengedni az ajtón, de nem én! Akkor sem, ha... De már kopogtatott is. Kiléptem a folyosóra. Egyre erősebben dörömbölt, és én a legrosszabb szokásom szerint újból bepánikoltam... Döntöttem! Odarohantam az ajtóhoz, gyorsan kikulcsoltam, és kinyitottam, Mr. Jones ott állt mögötte.
– Szia – lépett be, s azzal a lendülettel lesmárolt.
Bezártam magunk mögött az ajtót, aztán tovább csókolt...

Behátráltam a szobánkba, ahol ledöntött a franciaágyamra. Jó széles, úgyhogy jól elfértünk rajta.
– Most megint le kell feküdnöm tanárúrral? – húzódtam el egy pillanatra.
– Miért, talán te nem szeretnéd? – kérdezte, s megint meg akart csókolni, de én újból elhúzódtam.
– Szerintem nem kellene beletenyerelnem mások életébe.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 3 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.05 pont (20 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2023. január 25. 14:15
#12
Elgondolkodtató
1
a
angel234
2022. május 13. 03:37
#11
Szépen megírt,érzelmes történet.
1
én55
2022. május 12. 09:20
#10
Tanár, diák viszony érdekes egy írás.
1
Andreas6
2021. április 4. 17:13
#9
Egy naiv kislány őszinte gondolatai.
1
z
zoltan611230
2019. augusztus 11. 02:48
#8
Vége nem jó.
1
vakon53
2016. április 2. 18:17
#7
Szóhozsemtudokjutni hogy ijenek a valóságbanis megtőrténnek nemcsakitt a honlapon.
1
a
A57L
2014. október 10. 06:46
#6
Ez nem jó.
1
p
papi
2013. május 21. 05:19
#5
Kicsit naív , túl érzelmes
1
v-ir-a
2012. január 18. 22:05
#4
amikor vége lett, megdöbbentem, csak ennyi??????elég gáz
1
Pilo
2006. szeptember 14. 11:03
#3
1 ember szavazott rá és 9 pontot kapott. (Átlag: 6 pont)
Tetszik az ilyen... :))
1
Pilo
2006. szeptember 12. 21:31
#2
Tuti hogy lány írta.. De jó.. Ezeket az érzelmeket fiú nem érzi(érti) szerintem.
9 pötty
1
T
Törté-Net
2006. szeptember 12. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1