A+ A-

La Femme 2. rész

Nuit, 18. Decembre 1978.
- Hogy lehetett ennyire... Kiállhatatlan? - forrongott magában Valerie. - És egyáltalán... - elpirulva nézett a szemközti velencei tükörbe. Megadta magát az ellenségnek, és még élvezte is! Felemelt egy párnát a pamlagról, és a kandalló párkányához vágta. Hercegnő az úrnője bokájához húzódott, kényeztetésre várva.
- Kiscicám, ugye nem mondod el senkinek? - lelesett, és fájdalmában nyögött egyet. - Joseph, ezért megfizetsz!
...Josepf fáradtan bontotta ki ingét. Az üzlet nyélbe ütve, hála a házasságkötésének Valerievel. Minden tökéletes. Vagy is csak majdnem minden... Bosszúsan tépte le magáról a felöltőt, és a lányra gondolt. Valerie, te ördögfajzat!
Már nem bántotta annyira a délelőtti dolog. De a délutáni fellépés az...
Lehunyta a szemét, és megjelent előtte Valerie kitárulkozva, a gyönyörtől elcsábulva.
- Édes Istenem, milyen gyönyörű ez a lány! - mosolygott magában, majd hírtelen elkomorult. Megbánta, hogy együttlétük után úgy nekiesett Valerienek. Igazán nem kellett volna, így még jobban kiéleződött a helyzet.
Megrándította a vállát, és ledőlt a baldachinos hitvesi ágyra, amely tudta, hideg marad ma éjszaka is...
- Elsabeth! - szólította Valerie a szobalányát. Az hetyke fityulával szaladt úrnőjéhez.
- Igenis, Úrnőm! - ált elé, gyorsan pukedlizett, és lesütött szemmel szemlélte Valerie selyemcipellőjének orrát.
- Elsabeth, figyelj ide. Lenne egy kérésem... Vagy is... Joseph úr érdekében. - Valerie szeme csillogtak az édes bosszú ízétől, amely átjárta a testét.
- Igenis, Úrnőm? - figyelt fel érdeklődően.
- Hallottam az idősebb hölgyektől, hogy létezik egy fajta por... Amely előidézi a szerelmet. Hozz nekem abból a porból!
- Joseph úrnak problémái vannak? - pislogott a lány.
- Eredj, ne kérdezz, és ne pletykálj! Legyen titok! - utasította, és felállt a pamlagról. - Elsabeth, mézes forró fürdőt kérek, vanillines esszenciával. 2 fertályórára kész legyen!
...Valerie a szobájukat összekötő ajtó előtt állt, kezében kis ezüst tálca, rajta két borospohár, s egy üveg a legfinomabb bordóiból. Meztelen testét a gyertya fénynyalábjai simogatták, s megremegett, amikor tervére gondolt...
- Joseph, megfizetsz... - macska szemeit felnyitotta, melyek élesen ragyogtak.
Mély lélegzetet vett, és lenyomta a kilincset.
Besétált az oroszlán barlangjába...
...Ahogy belépett, megpillantotta az ágyon alvó férfit. Ajkai szétnyíltak, és végigpásztázta az izmos testet, amely úgy nyúlt el meztelen a szarvasbőr takarón, mint egy fenséges, kecses párduc. A Hold nyalábjai rejtélybe burkolták, veszély járta körül, de még milyen veszély!
Arcát pír öntött el, amikor a délutánra gondolt. Oh mon Dieu, milyen közel volt!
Hírtelen elkomorult, szemében a dühösség izzott... 'Most viszonzom a kedvességét, mon cheri...' Valerie DeCourtierrel senki nem kezd ki bosszú nélkül!
Még a tulajdon férje sem.
Gyertya fénye lobbant, sejtelmes fényt varázsolva a falakra. Néhány pillanat múlva tűz is ropogott a kandallóban.
Valerie felemelte az egyik poharat, és a mellei közé rejtett fioláért nyúlt. "Egy teáskanálnyi, s hosszabb ideig tartja a gyönyört, mint amikor egy csődör párzik..." - mondta a szobalány.
Kibontotta a fiolát, és próbálta kimérni a szeme előtt a szükséges mennyiséget. Összpontosítva figyelte, ahogy a fehér por szemcséi a pohár aljára érnek...
- Valerie!
Összerezzent, ahogy meghallotta a férfi hangját, hírtelen letette az asztalra a poharat, másik keze még mindig a fiolát tartotta a pohár fölé. Hátranézett, és az ágyon fekvő férfi szemébe nézett.
- Mit keres itt? - nézett rá felhúzott szemöldökkel a férfi.
- Én csak... Én csak... - nyelt egyet, és kihúzta a vállát. - Joseph, szeretném Önnel tölteni az éjszakát.
- Nocsak... Miért? - fejét oldalra fordította, még nagyobb csodálkozásában.
Valerie ereiben száguldozni kezdett a vér, pulzusa a fülében dübörgött. Most mit kellene mondania?
- Kívánom Önt. - szaladt ki önkéntelenül is az ajkain.
Joseph elégedett vigyorral az arcán figyelte tovább a lányt. Diadallal nyújtóztatta ki a tagjait, és felállt.
- Feküdjön vissza! - rivallt rá Valerie. Maga is meghökkent a hangjától, ahogy Joseph. - Szeretném, ha az ágyban maradna, és kiszolgálhatnám. - mondta édes mosollyal.
- Rendben. - visszahuppant a párnák közé, és most előszőr nézett végig Valerien.
Elképedve mustrálgatta a szemével...
Szőke haja a dereka vonalát verdeste, karcsú válla meztelen, testén csupán egy vörös, selyem fűző sejtette, ingerlően domborodó fenekét csupán a fűző fodrai takarták el, hosszú combjait selyem harisnyakötő ölelte körül... Joseph nagyot nyelt, torka száraz volt a gyönyörű látványtól. Férfiassága éledezni kezdett a nadrág alatt, melyet most hírtelen kényelmetlennek talált...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.85 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 A57L 2014. 09. 1. hétfő 06:31
Ez már egy kicsivel jobb.
#3 papi 2014. 05. 3. szombat 06:30
Jó lenne ha folytatnád
#2 zsorzs29 2013. 06. 15. szombat 13:46
Van folytatása?
#1 Törté-Net 2007. 03. 18. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?