A+ A-

Vágyak vagy álmok 3. rész

Julie sokáig keringett a belvárosban, amíg végre parkolóhelyet talált. Útközben gondolt csak bele mi lesz, mit is mond a férfinak, akit alig ismert. - Itt vagyok? - na és mit is válaszol erre ő? Örülni fog?
Ezek után a gondolatok után, kétségekkel tele ment föl a férfi lakásához. Az ajtó előtt még hátrasöpörte a haját és csengetett. Azt várta, hogy a kedvese nyit ajtót és szeretett volna rögtön hozzábújni, de csalódnia kellett, hiába csengetett senki nem jött. A lány tanácstalanul állt a küszöbön, toporgott még egy ideig, de aztán megfordult és elment. Az utcára érve azon gondolkodott, hogyan érhetné el a férfit. Lassan haladt, és amikor a kávézóhoz ért, bement és az ablaknál ült le.
Elővette a telefonját és keresgélt a nevek között. Az idős ügyvéd irodai számánál megakadt, de már késő volt fölhívni, hogy a fia után érdeklődjön. Az otthoni számát tárcsázta és remélte, hogy a férfi ott lesz, és egy alkalmazottól kérheti majd. Sajnos, nem volt ott és ezzel ki is merült minden lehetősége, hogy megtalálja, mert nem tudott róla semmit.
Minél többet gondolkodott, annál jobban látta, hogy milyen meggondolatlan volt. Megivott egy kávét, közben átnézte a táskáját, amiben alig talált valamit. A tárcáját és néhány papír zsebkendőt rakott ki az asztalra és egy doboz cukorkát, fésűt. Ennyivel indult el élete szerelméhez. Mosolyogva nézett föl és még mindig abban reménykedett, hogy, ha megjön a férfi, akkor újra minden jóra fordul.
Amikor a kávé elfogyott és a táskájában is rend volt érezte, hogy el kell mennie valahová. Beült a kocsijába és céltalanul indult el, majd gondolt egyet és behajtott a közeli bevásárlóközpont parkolójába és elkezdte járni az üzleteket, amik még nyitva voltak. Csábos fehérneműket vett és néhány ruhadarabot, de csak úgy találomra, nem tudatosan építgette új ruhatárát. Amikor elfogyott a készpénze kártyával fizetett, de azt az eladónő visszaadta azzal, hogy le van tiltva. Julie csodálkozva vette volna vissza a kártyát, de azt a nő bevonta és nem adta vissza. Arra számított, hogy majd másnap visszamegy a ruháiért a férje házába, de most már látta, hogy George mégsem fogadta az ő bejelentését annyira békésen, mint ahogyan akkor tűnt.
Órák teltek el nézelődéssel. Úgy érezte, most már újra megpróbálja megnézni otthon van - e a kedvese. Amikor az ajtó előtt állt és csengetett már tele volt aggodalommal. Mikor végre mocorgást hallott, megkönnyebbülten sóhajtott föl.
Kinyílt az ajtó és ott állt egy idegen férfi előtte, álmosan, kócosan, hunyorogva. Julie rémülten nézett a férfira, aki kérdően nézte és várta, hogy megmagyarázza miért is verte föl álmából.
- Bocsánat. Azt hiszem eltévesztettem az ajtót - rebegte zavartan és nézett körül, de már nem is tudta, hogy tényleg itt voltak - e Tomassal. A félmeztelen pizsamás férfi mellett bepillantva úgy látta, mintha ez az a lakás lenne és bátortalanul, de megkérdezte, hogy Tomas hol van. A férfi idegesen kérdezett vissza.
- Kicsoda? Tomas? - beletúrt a hajába és mielőtt becsukta volna az ajtót a lány előtt még annyit mondott. - Talán otthon van a saját ágyában - Julie állt a zárt ajtó előtt és egy világ omlott össze benne. Tomas tehát nem itt lakik, de akkor hol?Újra a csengőt nyomta és mikor az ajtó kinyílt és a férfi megint ott állt előtte, egyáltalán nem barátságosan mezítláb, pizsamanadrágban, ami teljesen le volt csúszva a csípőjére és a lány legszívesebben följebb húzta volna, mert attól félt, hogy teljesen lecsúszik és fölfedi a férfiasságot amit alig takart.
- Mit akar? - most a férfi hangja már ellenséges is volt.
- Ma itt voltam Tomassal és én azt hittem itt lakik, ne haragudjon, amiért megzavartam, de meg tudná mondani hol találom? - a férfi végigmérte a lányt és csak annyit mondott.
- Itt várjon - és újra becsukta az ajtót. Julie gondolta, hogy most telefonál és végre minden meg fog oldódni. Pár perc múlva újra kinyílt az ajtó és a szigorú férfi még mindig pizsamanadrágban intett, hogy menjen be. A lány megkönnyebbülten lépett be az ismerős lakásba. Kicsit csalódott volt, mert amikor itt volt Tomassal akkor minden tárgyra úgy nézett mintha az a férfihoz tartozott volna, de most át kellett értékelnie ezeket a tárgyakat, hisz ehhez az idegen és mogorva férfihoz tartoztak. A nyitott ajtón át látta a hatalmas ágyat, amin olyan csodákat élt át és a szíve hatalmasat dobbant a gondolatra. Remélte, hogy nemsokára a kedvese karjaiban majd nevetve meséli el, mi is történt vele, amikor ez az idegen férfi nyitott ajtót.
A pizsamás morcosan terelte be a nappaliba és hellyel kínálta. Julie leült a hideg bőrkanapé szélére és várt. A férfi a hatalmas fotelbe dobta le magát.
- Kérem, ne várja, hogy szórakoztassam - mondta még mindig morcosan és végigmérte a lányt tüzetesen tetőtől talpig. Amikor végzett, lenézett a lábára, ami a hideg padlón feküdt meztelenül és a lány is odanézett.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.08 pont (12 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 vakon53 2016. 03. 31. csütörtök 13:24
Egyetértek Papival.
#2 papi 2013. 05. 20. hétfő 07:05
"Julie végre érezhette milyen csodálatos az együttlét egy olyan emberrel akit szerelemmel szeret."Elég sokat kipróbált mire idáig elért.
#1 Törté-Net 2007. 08. 6. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?