A+ A-

Vera 3. rész

Verán egy egyszeru fehér vállpántos póló volt, meg egy combközépig éro szoknya, szandállal. Nevetgélve, egymásba kapaszkodva sétáltunk el a vendégloig, ott meg kiültünk az árnyas fák alatti asztalok egyikéhez. Minden asztal eleve négy személyes lévé, mi az egyik sarkot kiválasztva egymás mellé ültünk. Ez lehetoséget adott az meghitt beszélgetésre is, de arra is, hogy az asztal alatt mások számára észrevétlenül megsimogathassam felém eso combját.
Eloször csak italt rendeltünk, valami üdítot. Szóba került a közös múlt, a nagy közös kirándulások. Már több mint egy órája ücsörögtünk az asztalnál, és már arra gondoltam, meg kellene rendelni az ebédünket is, mikor felcsörgött a mobiltelefonom. Ránéztem, ki is hív. Az öcsém volt az. "Éppen ebédelni készülünk. Itt vagytok a kisvendégloben?" - kérdezte. Na jó, jöhetnek ok is. Valójában nagyon örültem annak, hogy újra láthatom Katát, de ezt erosen igyekeztem elrejteni. Verát nem zavarta, hogy asztaltársaságot kaptunk. Még fel is állt és Kata elé ment, hogy puszival köszöntse a lányt. Persze én is felálltam közeledtükre és megpusziltam üde arcát. Friss tavaszi virágillat csapott meg, mikor közelhajoltam hozzá. Milyen finom parfümöt használ. Vera csak igen különleges alkalmakkor illatosította magát így. Az öcsém rögtön leült mellém, így Kata velem szemben foglalt helyet.
A lenszoke lány most egyetlen vastag fonásba összefogott hajjal érkezett. Nyakán jól látszottak a kis pihék, amik már nem fértek be a többi közé. Egyrészes farmerruhájának cipzárja most is le volt húzva, majdnem a köldökéig, tehette, enyhén domboruló idomai illedelmesen meghúzódtak a vastag anyag mögött.
Megrendeltük az ételeket. Kezdetben mindenki foleg a párjával beszélgetett, csak a foétel elfogyasztása után változott a dolog annyiban, hogy most már a két lány is egyre többet csacsogott külön. Még a desszertre vártunk, fagylaltkelyheket rendeltünk, mikor hozzám hajolt az öcsém:
- Te bátyus, ez a csajszi nagyon ott van! Persze kiderült, hogy már nem szuz, de annál jobb volt a menet.
- Hallottalak benneteket. - jegyeztem meg az irigységtol epésen.
- Igen? - meglepodést színlelve egy pillanatig, de aztán vállamra csapva folytatta: - Ezek szerint jól gondoltuk, hogy hallgatózni fogsz.
- Egyáltalán nem hallgatóztam, csak éppen akkor mentem ki a fürdoszobába és nem lehetett nem rátok figyelni, úgy visongtatok a szobában.
- Az ám! Kata ötlete volt. Mondom, hogy belevaló lány. Fogadást kötöttünk, hogy hallgatózol-e vagy sem. Ahogy látom elvesztettem a tétet. - de ezt láthatóan nem bánta.
- Akarod, hogy elmeséljem a sztorit?
- Milyen sztorit?
- Hát amit te rádiójétákban hallhattál. Most elmesélem a képet is.
- Kímélj meg a részletektol. El tudom képzelni, hogy milyen lehetett.
- Te tudod. - vonta meg a vállát az öcsém. Kata felé fordult:
- Kata, mégis csak hallgatózott! Te nyertél.
- Ugye megmondtam. - Kata a szemembe nézett, és nyelvét egy pillanatra kidugta. Az asztal alatt mintha csak megcserélné keresztbe tett lábait, egy kicsit megrúgott a lábával. - Nem tudtál ellenállni a kísértésnek? - ezt már tolem kérdezte.
Nem válaszoltam, de éreztem, hogy elpirultam. Ekkor már Vera figyelmét is felkeltette az iménti kérdés:
- Milyen kísértésnek nem tudtál ellenállni?
- Amikor kimentem a fürdoszobába, akkor meghallottam oket, ahogy szeretkeztek az öcsém szobájában. Nyitva hagyták az ajtót.
- Tárva-nyitva? - hüledezett Vera.
- Nem. Csak résnyire. De ez is elég volt, hogy visszhangozzon a folyosó.
- Pedig azt hittem benyitsz. - vettette közbe Kata. - Ha az megtörténik, még több pénzt nyerek az öcsédtol. - nevetett fel. - Az esetleges többi dologról nem is szólva.
- Nem találhatnánk más témát? - próbáltam leállítani ezt a számomra egyáltalán nem kellemes témát.
- Ugyan miért? Csak nem zavar, ha más is jól érzi magát a közeledben? - Kérdezte Kata. Úgy látszik valamiféle szópárbaj alakul már ki közülünk. "Tényleg veszélyesen vad ez a csaj." - ismertem be magamnak. De az volt a legfurcsább nekem, hogy ez volt egyben fo vonzereje is. Ilyennel még nem találkoztam korábban. Ez egy se vele, se nélküle helyzet.
- Nem. Egyáltalán nem zavar. De mindennek megvan a határa. - válaszoltam.
- A határokat mi szabjuk. - nézett rám meroen, elkomolyodva.
- Ez igaz. - ismertem el, de hozzá is tettem: - Azzal együtt, hogy nem igen látjuk, minek mi lesz a következménye.
- Ide figyeljetek! - vetette közbe öcsém a kello pillanatban: - Tényleg kereshetnénk más témát. Ezt majd ti megbeszélitek egymással. Engem nem igazán érdekel ez a dolog.
Közben kihozták a fagylaltokat és elkezdtük majszolni a hus édességet.
- Nekem jó. - egyeztem bele. - Akkor beszéljük meg, hogy mit csinálunk délután.
- Úgy volt, hogy mi elmegyünk csónakázni.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8 pont (74 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 feherfabia 2015. 12. 20. vasárnap 06:38
Közepes!
#10 A57L 2013. 08. 31. szombat 04:01
Egész jó.
#9 papi 2013. 05. 23. csütörtök 05:38
Ez már tetszik
#8 sihupapa 2008. 10. 4. szombat 05:16
jóó
#7 yorka 2005. 04. 18. hétfő 15:52
Elég zavaros. Annyi a szereplő, hogy mire megjegyezné az ember vége a sztorinak. Annyira valószínűtlen a történet, mint az hogy engem válasszanak meg a következő Pápának: elvben lehetséges, de a gyakorlatban kizárt.
#6 Solo 2005. 04. 17. vasárnap 13:52
Bocsi, elírtam. a Sam és Vera egy másik Vera című történetben vannak.
#5 Solo 2005. 04. 17. vasárnap 13:51
Nagyon jó a történet! Várom a folytatást. 10pont
Lehet családi vonatkozása is. Sam, Vera és az öcsike testvérek. Sam és Vera lehetnek mostohatestvérek is.
#4 Nagy János 2005. 04. 17. vasárnap 07:38
Ezt még megírni is kár volt. Nagyon gagyi. Igazi magyar remekmű, álmodik a nyomor.
#3 pauba 2005. 04. 15. péntek 15:08
Említettem már, hogy nem én soroltam be a történetet. Én eredetileg "hetero" megjelölést adtam.
Egyébként miért ne lehetne keverni a besorolásokat.
A IV. részt is beküldtem ár, remélem napokon belül olvasható lesz.
Egyébként lehet pontozni...
#2 Amatõr 2005. 04. 15. péntek 13:25
Jó történet, csak az a baj, hogy az eddigiek sem hasonlítottak a családihoz, ez meg végképpen gruppenre sikeredet. Azért csak folytasd...izgalmas
#1 Törté-Net 2005. 04. 14. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?