A+ A-

Néha, álmodban 4. rész

A reggeli nap fénye finoman simogatta Vera meztelen testét. Előző este a szabad ég alatt szeretkeztek, és kint aludtak el, a nyári esték balzsamos levegője megbódította őket, és ott maradtak összefonódva, mint az első emberpár. Nem bánta, hogy Luc még nem kelt fel, így megfigyelhette. Imádta a férfi izmos testét, bár kissé nyakigláb volt, ezt egy csöppet sem bánta. Szerette, ha egy férfi erős, és magasabb, mint ő. Szerelmes volt, most már biztosan tudta, és ez a felfedezés olyan örömmel töltötte el, hogy úgy döntött, csókkal ébreszti Lucast. Szétnyitotta az ajkát, és lassan közelített, nehogy felverje a mozgolódással, mert mindenáron azt akarta, hogy kellemes legyen az ébredés. Már olyan közel volt, hogy érezte arcán a férfi testének melegét, amikor kinyílt az erkélyajtó, és a komornyik megtörte a varázst.
- Egy úr keresi, Mademoiselle Veronique. Vera gyűlölte, ha nevét így ejtették, ennyire franciásan, de most nem szólt rá a cselédre.
- Küldje el, kérem, mint látja, az időpont nem alkalmas.
- Ugyan már, szívem, előttem nem kell szégyenlősködnöd! - csattant fel Jean-Francois hangja az ajtóból. Látom megtaláltad az utódom. Jó választás, pedig ő nem volt benne a noteszben.
- Ne keltsd fel, ez a mi ügyünk! - sziszegte Vera, és mivel semmit nem talált, amit magára teríthetne, meztelenül ment be a társalgóba. Jean-Francois érezte, nem sokáig tud ellenállni a látványnak, de nem szólt egy szót sem, csak némán követte a nőt.
- Nos, mit akarsz?
- Semmit a világon. Camille beteg. Arra kért látogasd meg.
- Azt hiszem, nincs mit mondanom neki. És ne küldj meghívót az esküvőre, mert nem megyek el.
- Haldoklik.
- Van igazság a földön-felelte Vera cinikusan. És nem fertőző?
- Az, de még mennyire, hogy az - válaszolta a férfi és közben az a szörnyen perverz mosoly terült szét az arcán, amit Veronica mindig is gyűlölt.
Ja, és öltözz fel, légyszíves. Tudom, hogy már nem vagy a feleségem, de ez mégis csak túlzás.
- Szégyelled, hogy még mindig feláll, ha rám nézel?
- Szégyellni? Nem. Azt szégyellném, ha nem állna fel! - felelte Jean-Francois kajánul, és bizonyítékul odahúzta Vera kezét. Veronica megdöbbent: exférje farka kőkemény volt. Sosem gondolta, hogy a puszta látványa ilyen lázba tudja hozni.
- Látom, Camille karbantart - dadogta zavartan.
- Igyekszik, de ő csak egy kis lotyó. A közeledbe sem ér.
- Sajnálom, hogy erre nem döbbentél rá, mielőtt megütöttél.
- Ugyan, baby, én már semmit sem akarok tőled. Azaz de, egyvalamit mégis. De annak még nincs itt az ideje - mondta a férfi keserűen, és kiment. Vera figyelmét nem kerülte el, mennyire megváltozott. Megtört lett, éveket öregedett. De vajon mit akart mondani? Sehogy sem tudta kiverni a fejéből azt a furcsa fényt, ami végig Jean-Francois szemében csillogott.
- Ki volt az? - kérdezte Luc álmosan.
- Az a crétin testvéred, de elküldtem a francba.
- Harcias vadmacska - suttogta a férfi, és magára rántotta Verát.
- Ilyen korán kedvet kapsz a szeretődre? Szégyelld magad! - ugratta Veronica, és megmarkolta Lucas felmeredő férfiasságát.
A nő érezte, nem tud ellenállni a vágynak, és nem is akart. Luc finoman a szófára nyomta, és lassan beléhatolt. Vera kínzóan lassúnak érezte, és hátrébb lépett, de Luc visszatartotta.
- Most mindent én csinálok, bízz bennem, vigyázok rád! - súgta rekedten Veronica fülébe, majd csókolni kezdte a nyakát. Vera szörnyen élvezte, ha hátulról csinálták, mert ilyenkor őt kényeztették, és imádta, ahogyan a férfiak forró lehellete a kielégüléskor a nyakába tódult, és szerette, amikor Anthony a hátára zuhant, és másodpercekig mozdulni sem volt hajlandó. Igen, Tony, a kedves, forróvérű kissé latinos beütésű fiú, aki Jean-Francois kegyeltje volt, a márka idei arca. A többi szeretője nem hiányzott, de ez az egy igen. Senki nem tudta úgy csinálni hátulról, mint ő. Aztán elszégyellte magát. Hiszen Luc-t szereti! Ebben biztos volt, mindennél biztosabb. Akkor miért gondol egy másik férfira, mikor szeretkeznek? Halkan felsikoltott, és egy pillanat múlva már érezte a belétóduló forróságot. Örült, hogy vége lett. Ostobaságokat gondolt, és ezért szégyellte magát. A szex számára olyan volt, mint a levegő, de nem volt mindegy kitől kapja meg. Finoman megsimogatta a férfi kissé borostás arcát,
majd könnyedén megcsókolta.
- Mit szólnál hozzá, ha egyszer hárman csinálnánk? - duruzsolta ellenállhatatlanul.
- Hát, ha van egy helyes barátnőd...
- Te gonosz! Úgy gondoltam, hogy te, én és...
- Kicsoda?
- Anthony Thilar.
- Anthony? Rendes esetben féltékeny lennék, hogy másodszor kihagytok a buliból, de őt jól ismerem, megbízom benne - mondta Luc, és egy füstkarikát fújt ki. Ez egyike volt azon szokásainak, amit Vera imádott. Szex után egy Marlboro, vagy egy füves cigi, ott rögtön az ágyban, aztán kezdődhet a nap. Finoman kivette a férfi kezéből a cigit, és egy jó nagyot szívott belőle.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.3 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 genius33 2012. 11. 22. csütörtök 09:07
Nagyon jó smile
#1 Törté-Net 2004. 01. 1. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?