A szomszéd markában 1. rész

Állandó nehézséget jelentett a partnerkereséseim során az a jelenség, hogy akit megfelelőnek tartottam, az rendszerint messze élt, a közelben pedig csak olyanokra akadtam a társkeresőkön, akikkel inkább találkozásig sem akartam eljutni. Ezért sem volt állandó partnerem pár évvel ezelőtt sem, és mivel kalandom is rég sikerült, ezért azon a péntek este is a már jól bevált játékaimmal kényeztettem a popsim.
Van többféle dildóm, plugok. Nagy híve vagyok ezeknek a kellékeknek. Egy dobozban tartom ezeket, sok régi kacattal együtt. Kezdetben nem engedhettem meg magamnak a drágább eszközöket, ezért időnként leselejteztem a régieket. Akkor este is a kezembe akadt egy régi darab, volt már kb 10 éves. Egy pvc dildó, az a tipikus műanyag, bőr színű, ami már a vásárlásakor is legolcsóbb volt. Kemény, kicsit sem rugalmas, nem hajlik, és irritálja is a bőrt egy idő után, ezért kidobtam a kukába. Eleve alig használtam.
Ezeket az alkalmaimat a játékaimmal csak popsitréningnek hívom. Közben nézem egy tükörben ahogy dugom, tágítom a fenekem, nagyon izgató. Van, hogy órákig is eljátszogatok így. Ha nincs pasi, ez is megteszi, bár a szopást sajnos semmivel nem lehet pótolni, és ez pár hónap kihagyás után nagyon tud hiányozni. Sajnos nem volt kilátásban senkivel semmi, nem volt folyamatban egyik társkeresőn sem ismerkedés senkivel.
Másnap, szombaton ilyen semleges hangulatban voltam, kicsit jóleső érzés volt, hogy még éreztem a tegnapi események hatását a fenekemben. Szeretem ezt az érzést. 1-2
napig ilyenkor gyakran a fenekemre figyelek, és felizgat már csak a tudat is, hogy jóval tágabb még, mint a normál állapotában lennie kellene. És élvezem a kis zsibbadást is, amit ezeken a napokon tapasztalok.
Kitakarítottam délelőtt a lakást, már csak a szemetet kellett levinni. Nem vártam vele, beleléptem a kinti papucsomba, és egy pólóban és rövidnadrágban elindultam lefelé a lépcsőházban a zöld szemeteszsákkal a kezemben. A földszinten a bejárat előtt éppen a postaládáját zárta vissza egy idősebb pasi, aki a földszinten lakik. Látta, hogy jövök, rám nézett, köszöntünk, mint ahogy mindig szoktunk, és mentem ki az utcára a kukához.
Furcsa volt a pasi, valahogy nem úgy nézett mint máskor, hanem mintha ideges lenne, vagy nem is tudom. Talán akart valamit kérdezni vagy mondani, de nem történt semmi.