Truth or Dare 1. rész

Tizennyolcak évese lettünk nemsokára, mikor végeztem villanyszerelőként, a legjobb barátommal, osztálytársammal, Tihamérral. A város múltjához kerültünk operátornak. Egy évig csak nappali tizenkét óra, kis furfanggal a bérszámfejtésben és a jelenléti nyilvántartásban – megtanultuk, hol lehet kicsit igazítani az órákon, hogy azért járjon a túlórapénz. Majd szerencsére Tihamér kiszúrta, hogy targoncásokat keresnek. Jelentkeztünk. A cég állta a tanfolyam díját, amit persze duplán visszafizettettek velünk, szintén okosban. De megérte, mert onnantól nem az alkatrészeket tologattuk robot módban hanem a raklapokat.

Én akkor már tatám régi házában laktam. Régi? Hatvan éve épült a város óvárosi részén, a munkahelytől öt percre. Menő csávónak számítottam, hiszen tatám rám hagyta féltett kincsét, egy Lada Nívát. Nem egy Ferrari, Porsche vagy Lamborghini, de lehet, hogy még jobban megnézték az utcán. Villogtam is vele, mint szaros Pista nevenapján. Tata demens volt, és apa jobbnak látta, ha magához veszi az én régi gyerekkori szobámba, így egyedüli uralkodó lettem a tata házában. Nagy, öreg, kicsit nemrég felújított épület, de volt benne bőven hely.

Tihamér épp összebalhézott a faterjával, és albérletet keresett. Nem sokat gondolkodtam, hogy az udvari, eddig lomosnak használt szobát felajánljam neki, kis zsebpénzért és a rezsiért – amit nem tudott, de teljes egészében ő fizetett. Így már ketten csajoztunk szabadidőnkben. Tihamér a kisebb, húsos csajokat szerette, én meg inkább az átlagot vagy az alattiakat preferáltam. Volt, hogy neki jött össze, és hallgattam, ahogy keféli a csajt a vékony falakon át; máskor az én farkam végére jutott valaki, és ő verte magának, ahogy kénytelen-kelletlen hallgatnia kellett, hogy visítanak a csajok. Soha nem vetettük egymás szemére. Ilyen volt a barátságunk.

Jó fél év után áthelyeztek minket a készárú raktárba. Én egyből kiszúrtam az egyik raktáros csajt, Petrát. Nem zavart az alternatív stílusa – sőt, pont az fogott meg benne. Feketére festett, vállig érő haja volt, tépett frufruval, amibe néha lila vagy zöld tincseket festett. Az arcán három apró ezüstkarika sorakozott a fülén, az orrpercen egy csillámló pötty, és a csuklóján egy hollótetkó.