Tripper utáni ébredés 3. rész

A tripper után, a válás után a maszturbálás közben kezdtem felébredni.
Nem az érzelmeim, hanem a testem követelőzése mutatta meg, hogy valami változott. A fizetésem – a gondnoki bér – a lakás részletre és a megélhetésre alig volt elég. A kölcsönt törleszteni kellett, a rezsit fizetni, és a hűtőt is meg kellett tölteni. Egyre több maszek takarítást vállaltam.
Eleinte csak a háziak egyms között ajánltak be egymásnak.
– Mária nagyon ügyes, megbízható.
És ekkor nyílt ki a világ. Nem a szívem, hanem a lehetőségek. A testem nyugtatására és a pénzem könnyebb megszerzésére. Főleg legény, elvált vagy özvegy emberekhez jártam takarítani. Voltak, akik csak a munkámat fizették, mások finoman udvaroltak. Eleinte visszautasítottam, de a pénz szűkös volt, a testem pedig lázongott. Zoli előtt és Zolival ehhez nem lett volna gyomrom. Mostanra beérett a fejem lágya – vagy csak elfáradtam a magányban.
Az első ajánlat egy idősebb úrtól jött. Gábor hatvanhárom éves volt, nyugdíjas mérnök, özvegy. A lakása a negyedik emeleten, kilátással a városra. Hetente kétszer takarítottam nála. Eleinte csak fizetett, aztán egy nap ismét megkérdezte sokadjára, hogy maradnék-e egy kávéra. Miért is ne. A kanapén ültem, a csészét a tenyeremben tartottam, és éreztem, hogy néz.
– Mária – mondta halkan –, maga nagyon szép nő. Tudom, hogy ez nem illik, de ha engedné, hogy megérintsem... fizetnék érte. Annyit, amennyit kér.
– Gábor – mondtam, és a kávémat néztem –, nem vagyok én ilyen.
– De tudom, hogy szüksége van pénzre. És nekem meg magányomba jó lenne. Nem kell szerelem, csak egy kis melegség. Egy érintés.
A testemre hallgattam, ami már hetek óta követelt. Letettem a csészét, és bólintottam. A keze remegett, amikor a karomhoz ért. Lassan vetkőztetett le – a blúzom, a szoknyám, a harisnyám. Az ujjai a bőrömön, mint aki évek óta nem érintett nőt és igen két éve volt özvegy. Amikor a melltartómhoz ért, megállt.
– Levehetem? – kérdezte, és a hangja elcsuklott.
– Igen – mondtam, és segítettem neki.
A mellem a tenyerébe került, a hüvelykujja a mellbimbóm körét rajzolta, finoman, óvatosan. A szája is odakerült, a nyelve a bőrömön, és a keze lejjebb csúszott, a hasamon, a csípőmön át a lábam közé. Az ujjai a nedvességembe értek, és felsóhajtott.
– Már rég volt ilyen. – suttogta.