Josefine Mutzenbacher - Az én 365 szeretőm 1-2. fejezet - Az új barát

Előszó
A punci átlagosan 80 centiméterrel a föld felett lebeg. Keretét a lábak adják, amik a mozgatására is szolgálnak. A szállítóeszköz legszebb részei a combok, amik a punci gyönyörű foglalatát képezik. Mindehhez a háttér a fenék, aminek többféle speciális felhasználási lehetősége is van. Mindezek fölött van a test, a baszás szobra. Az előzetes kéjt a kezek adják. Legfölül található a fej, a szájjal és a fülekkel. A férfi a fülek segítségével érheti el a legrövidebb úton a puncit.
Igen! Ezek egy női test felépítésének titkai. Ezek vezették Josefine Mutzenbacher tetteit is. Naplója az élettörténetének a folytatása. Nemcsak érdekes olvasmány, hanem döbbenetes korrajz is a Monarchiáról. A szexuáltudomány kutatásai alapján elmondhatjuk, hogy a középkor után, néhány évszázadon keresztül, csak az erotikus irodalomról beszélhettünk. A hosszú idő során kialakult egyfajta értékrend. Ebben jól meghatározott tabuk, korlátok voltak. Sőt, léteztek az úgynevezett tiltott szavak is. Ami ezeken túl megjelent, az szigorúan a bibliofil művek sorába tartozott. Ezek korlátozott példányban jelentek meg, gyűjtőknek, ínyenceknek. Ennek során kialakult, főként a német nyelvterületen, a memoárirodalom is. Ezekben a nyílt pornográfia mellett már alapos korrajzot is találhatunk. Ennek az egyik legjobb példája az 1906-ban, Bécsben megjelent Josefine Mutzenbacher című könyv volt. Ebben a Monarchia alapos erkölcsrajzát találjuk, a jellegzetes bécsi embertípusok segítségével. Ennek a folytatása ezen könyv, Az én 365 szeretőm. Ezekkel alakult ki a német pornográfia osztrák ága, ami az 1930-as évek közepéig virágzott. Később, a huszadik század második felében, sorra jelentek meg ezen könyvek új kiadásai.

1. rész
Egy napló írása sokféle örömet tud okozni. Később átlapozva, jó érzéssel gondolunk az emlékeinkre és a régi barátokra. Idősebb korban megnevettet az a sok bolondság és tréfa, amibe az ember fiatal korában belekeveredett. Én soha nem rendszeresen vezettem a naplómat, hanem időnként nekiültem, és az elmúlt időszak történéseit papírra vetettem. Mostanában, mint idős asszony, közel a halálhoz, naplómat olvasva újra meg újra átélem az ifjúságomat. A természetemből adódóan nagyon különös dolgokba, eseményekbe sodródtam, de mindig az vezérelt, hogy másoknak ne okozzak kellemetlenséget, fájdalmat.