Rendhagyó biológia

A kora esti nap aranyló fénnyel vonta be a kényelmes, kicsit zsúfolt, de otthonos teret. A puha szőnyegen és a kanapén heverő magazinok, teáscsészék és egy félbehagyott társasjáték jelezték, hogy a két barátnő, Csilla és Emese már órák óta élvezi egymás társaságát. Számukra ez a megszokott, megnyugtató, „lányos este” rutint jelentette.
Gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok voltak. Ismerték egymás legféltettebb titkait, legapróbb rezdüléseit, és mindenféle komolyabb téma nélkül is képesek voltak órákig csevegni. A mai este azonban más volt. A társasjáték után kimentek a konyhába, ahol közösen készítettek egy könnyű vacsorát, utána pedig kényelmesen nekitámaszkodva a párnáknak letelepedtek az ágyra a kedvenc sorozatukat nézni. Csilla Emese mellé feküdt, fejét a kezére támasztva, és fél szemmel a barátnőjét, nézte. A szoba félhomályba borult, csak a képernyő fénye világította meg arcukat. Bár próbálta leplezni, Emese szemében ott bujkált egyfajta nyugtalanság. Csilla végre rászánta magát, hogy szóba hozza azt, aminek említését eddig kerülték.
– Hogy érzed magad a holnap miatt? – kérdezte halk, óvatos hangon.
Emese megrezzent a kérdésre. Azt hitte, sikerült elrejtenie a szorongását. Mély levegőt vett, és megpróbált könnyednek tűnni.
– Ja, a bemutató... – felelte kényszeredett mosollyal. – Kicsit izgulok, de biztosan minden rendben lesz. Csak egy demonstráció, semmi komoly!
Csilla nem hagyta magát lerázni. Ismerte Emesét, tudta, mikor próbálja palástolni az érzéseit.
– Ez nem csak egy „egyszerű demonstráció”! Téged fognak használni!   – mondta.
Emese felsóhajtott, majd leengedte a vállát.
– Igazad van. – ismerte el végül és a hangja elcsuklott. – Igazából... rettegek. Az eddigi könnyedségem csak álarc volt. Belül remegek a félelemtől.
Csilla közelebb húzódott hozzá, és gyengéden átkarolta a vállát. Emese mélyen a szemébe nézett, és egy furcsa, zavart mosoly jelent meg az arcán.
– És... és furcsa módon... – kezdte, és érezte, hogy az arca elvörösödik. – Erotikus izgalmat is érzek attól, hogy mindenki látni fog. Hogy minden szem rám szegeződik. Hogy a testem lesz a figyelem középpontjában. Ez annyira furcsa és... és talán kicsit bűnös is.
Csilla megdöbbent a vallomástól. Erre nem számított. De ahogy Emese zavart, piruló arcára nézett, megértett valamit. Megértette a barátnője belső vívódását, a félelem és a vágy kettősségét. Ösztönösen, gondolkodás nélkül cselekedett. Kinyújtotta a kezét, és gyengéden megérintette Emese arcát, végigsimítva a puha bőrén.
Emese meglepődött. A váratlan érintéstől megremegett, de nem húzódott el. A szemei kitágultak, és egy pillanatra csend lett a szobában, amit csak a lélegzetvételük zaja tört meg.
A két lány egymás szemébe nézett, és a levegőben elektromosság vibrált. Abban a pillanatban, abban az érintésben valami megváltozott. Ráébredtek arra, amit talán már régóta tudtak, de eddig nem mertek bevallani maguknak: a baráti kapcsolatuknál több van köztük. A mély szeretet, a bizalom és a közös emlékek mellett ott volt egyfajta vonzalom, egy eddig rejtett szenvedély is.
Csilla keze lassan lejjebb csúszott Emese nyakára, majd a vállára. Emese nem tiltakozott, sőt, kicsit közelebb húzódott Csillához. A szíve hevesen vert a mellkasában, de ez a heves verés már nem a félelem, hanem az izgalom jele volt.
Csilla lassan feléje hajolt, és egy gyengéd, puha csókot nyomott az ajkára. Emese viszonozta a csókot, először bizonytalanul, majd egyre bátrabban. A csók elmélyült, és elmosta az eddigi határokat a barátság és a szerelem között.
Azután Csilla keze még lejjebb csúszott. Emese hagyta, hogy levegye róla a pólót, majd a nadrágot is. Csilla is levetkőzött, és a két lány meztelenül feküdt egymás mellett az ágyon, a félhomályban.
A testük találkozása természetesnek és magától értetődőnek tűnt. Mintha mindig is erre vártak volna.
Ajkaik újra összetapadtak, és abban a pillanatban mintha megszűnt volna létezni körülöttünk az egész világ. Emese megemelte a lábát és Csilla combjának feszítette, hogy barátnője teljes hosszában végig tudja simogatni, a bokájától a derekáig. Csilla pedig kapva kapott a lehetőségen. Nyelveik vad táncot jártak, oda-vissza vándorolva egyikük szájából a másikéba.
Emese egy kicsit elemelte a fejét Csilla ajkaitól és egy hosszú pillanatig csak nézte őt. Az pedig boldogan mosolyogva bámult a szemébe. Tekintetéből sütött a vágy. Ami vonakodás volt eddig Emesében, az most azonnal elszállt. Halkan felnyögött, ahogy Csilla ujjai megérintették nedvesen lüktető punciját. A barátnője a másik kezét a tarkójára tette és úgy invitálta lejjebb. Emese puszijai Csilla mellének emelkedő halmán haladtak lefelé, míg végül szájába vette egyik kemény mellbimbóját. Csilla háta megfeszült, ajkait pedig izgató hangok hagyták el. Ezzel egy időben a lány egyik ujja behatolt Emese hevesen lüktető szeméremajkai közé, aki ettől felnyögött. Kissé széjjelebb tárta lábait, hogy Csilla jobban hozzáférjen a puncijához, miközben továbbra is a mellét csókolgatta.
Csillának ugyan jól esett a kényeztetés, de nem akarta, hogy lényegében csak Emese dolgozzon, hogy csak ő szerezzen örömet neki. Az utolsó estéjét mindenképpen kellemesen emlékezetessé akarta tenni. Kibontakozott barátnője öleléséből, majd Emese fölé kerülve lejjebb csúszott, és combjai közé fúrta az arcát. Emese beletúrt a hajába, ő pedig közelebb hajolt ágyékához. A barátnője illata teljesen megbabonázta. Amikor pedig végre megkóstolhatta csodás nyílását, a mennyekben érezte magát ízétől. Hosszú ideig izgatta nyelvével Emese apró rózsaszín csiklóját és játszadozott a szeméremajkaival. Azután lassan a puncijához érintette egyik ujját. Hihetetlenül szűk volt, de Emese hátravetette a fejét és könyörgött, hogy folytassa az ujjazását. Csilla folytatta és még intenzívebben nyalta a csiklóját.
Emese hirtelen előre hajolt, és miközben Csilla tovább nyalta őt, benyúlt alá és simogatni kezdte a punciját. Csilla felnyögött, és még jobban gyorsított. Emese gyengéden izgatta a nemi szervét, de nem hatolt be, csak érzékien simogatta. Azután áttért Csilla ánuszára is. A lányt ez meglepte, de nem volt rossz az érzés. Az élvezettől lágyan ringatni kezdte a fenekét. Továbbra is nyalta Emesét, miközben annak mutatóujja lassan behatolt a popsijába. Csilla mélyebbre nyomta nyelvét a barátnője puncijába. Emese ujja erre válaszul hevesebben kezdett mozogni a fenekében. Alig néhány pillanat múlva Emese felkiáltva élvezett el. Hüvelye ráfeszült Csilla nyelvére, ő pedig próbálta az utolsó cseppig lenyelni a szájába ömlő nedvet. Emese hátra hanyatlott az ágyra, és csípőjét a barátnője arcába lökte, míg végül teljesen el nem ernyedt. Csilla odahajolt hozzá és szájon csókolta, hogy érezze saját nedveit az ajkain. Válaszul Emese a mutatóujját tette Csilla szájába, hogy érezze a feneke ízét.
– Mocskos ribancok vagyunk, ugye tudod? – jegyezte meg Csilla.
Emese felnevetett és azt mondta:
– Ülj az arcomra!
Csillát nem kellett kétszer kérni. Lenézett Emese csukott szemeire és angyali arcára, azután érezte, ahogy annak nyelve a hüvelyébe hatol. Úgy nyalt, ahogy Csilla őt korábban. A kezei Csilla csípőjére siklottak, és még mélyebbre nyomta a nyelvét a puncijába. Azután feljebb mozdult, és megnyalta a barátnője fenekét is. Ez már túl sok volt Csillának. Hangosan élvezett el, beborítva Emese arcát nedveivel.
Lecsúszott az arcáról, és megcsókolta. Néhány percig csak feküdtek egymás mellett. Csilla nem tudta megállni, hogy folyamatosan bókoljon. Emese is ugyanezt tette, és gyakran megcsókolták egymást. Egy idő után ismét akcióba lendültek. Hatvankilences pózba helyezkedtek, és hosszú ideig csak nyalták egymást, amíg majdnem egyszerre érte el őket a gyönyör. Végül elhevertek egymás mellett, fejüket a párnán nyugtatva. Nem kellett sietnünk.
Szorosan egymáshoz bújva feküdtek az ágyon. Emese Csilla karjaiban érezte magát a legnagyobb biztonságban a világon. A félelem és a szorongás, ami korábban gyötörte, elillant, és helyébe egyfajta békesség és nyugalom lépett. Legalábbis egy jó darabig. De a csendben a másnapi bemutató gondolata újra beférkőzött elméjébe. A félelem, bár tompítva, de újra visszatért.
– Mi lesz holnap? Még mindig félek... – suttogta halkan.
Barátnője szorosabban ölelte magához.
– Ne félj! – mondta határozott, de gyengéd hangon. – Ott leszek veled! Végig! Nem hagylak magadra! Ha elfog a rettegés, csak nézz rám, és tudd, hogy szeretlek és támogatlak! Nem leszel egyedül!
Emese megkönnyebbülten sóhajtott. Csilla ígérete erőt és bátorságot adott neki.
<>
– A szülői hozzájárulást elhoztad? – érdeklődött az iskolai nővér.
– Igen. – felelte Emese és átadta a lapot.
A nővér megnézte és azt mondta:
– Rendben! Van valami extra kérésük?
– Nyitott koporsós búcsúztatást szeretnének, ezért örülnének ha a fejem sértetlen maradna!
– Az lesz! A koponya belsejének vizsgálata nem része a bemutatónak. Most pedig vetkőzz le és feküdj hanyatt! Néhány vizsgálatot el kell végeznem!
Emese megszabadult a ruháitól és kinyújtózott a vizsgálóasztalon. A nővér néhány eszközt készített elő és megkérdezte:
– A felsőbbévesektől tudod már, hogy mi fog történni?
– Nagy vonalakban igen, de a részleteket nem.
-Most azért vizsgállak meg, hogy az osztályod előtt élőben meg tudjuk nézni az esetleges érdekesebbnek tűnő elváltozásokat. Tedd kérlek a lábaidat a tartóba!
Emese engedelmeskedett és combjait széttárva minden testrészéhez szabad hozzáférést biztosított. A nővér az alapfunkciókkal kezdett: meghallgatta a lány szívverését és légzését, megmérte a pulzusát és vérnyomását. Ezután megnyomkodta az alhasát majd megtapogatta a kebleit. Szemrevételezte a lány ánuszát és hüvelyét, majd két ujját benyomva kitapogatta a hüvely belsejét. Közben gyengéden végigsimította Emese csiklóját, amitől a lány megrezzent és önkéntelenül felnyögött. Ezután egy kézi ultrahang szkennerrel megvizsgálta a lány hasának belsejét.
– Van valami érdekes? – kérdezte Emese.
– Az egyik petefészked kicsit nagyobb a szokásosnál, de más különleges nincs.
Amikor a nővér végzett az ultrahangos vizsgálattal, kézbe vett egy kis elektromos nyírót és azt mondta:
-Egy kicsit rövidebbre vágom a szőrzetedet. Széttárt lábakkal leszel az asztalra kötve és így a többiek jobban láthatják a nemi szervedet.
A nyírás után újra gyengéden megérintette a lány csiklóját és Emese megint úgy reagált mint korábban. A nő széthúzta a szeméremajkakat és lassú köröző mozdulatokkal finoman masszírozni kezdte a kis kiemelkedést. A lány felsóhajtott és becsukta a szemét.
– Az előadás részeként meg szoktuk mutatni a hüvelyi izmok tágulási képességét is. – mondta a nő nem abbahagyva az izgatást.
– Mmmmhhhh... – nyöszörögte Emese.
A nővér becsúsztatta az egyik ujját a nedvesedő hüvelybe és előre-hátra kezdte mozgatni. Emese dereka lassan mozgásba jött. A nő becsúsztatta a második majd a harmadik ujját is.
– Ahhh... – nyögte kéjesen a lány.
– Nagyon jól csinálod! – biztatta a nővér majd többi ujját az előzőekhez zárva óvatosan az egész kezét kezdte benyomni.
Emese arra gondolt hogy mindezt a társai is látni fogják. A nővér egyik keze lassan, de határozottan haladt előre miközben a másikkal tovább simogatta a csiklót.
– Uhhh... – nyögött fel Emese amikor a nő kézfeje teljesen belecsúszott.
A nővér lassan mozgatta előre-hátra a kezét a szoros barlangban, a lány pedig egy soha nem érzett mértékű orgazmus felé sodródott.
Amikor Emese magához tért az elélvezés kéjes mámorából, felkönyökölt és azt mondta:
-Huhhh... ilyet még nem éltem át. Féltem, hogy fájni fog, de egyáltalán nem volt kellemetlen!
– Mi nők már csak ilyenek vagyunk. Kellő előkészítéssel meglepően ki tudunk tágulni. Néhány beöntést kell végeznünk mielőtt a terembe kísérlek. Van kérdésed?
– Állítólag nem lesz fájdalmas a bemutató. Tényleg nem az?
– Persze hogy nem! Ez nem kínzás, hanem oktató célzatú előadás. Magadnál leszel közben, de teljesen fájdalommentes lesz. Legfeljebb tompa nyomást és húzást fogsz néha érezni.
– Ki fogja csinálni?
– A demonstrációs nőgyógyászati vizsgálatot én fogom végezni, a többi rész és a magyarázat a biológiatanárod dolga, én csak a segítője leszek.
A nővér nekilátott az írásos jelentése megfogalmazásának, a lány pedig öltözködni kezdett.
<>
Emese korábban úgy gondolta, hogy kínosan fogja érezni magát, amikor a többiek meztelenül látják majd, de nem egészen így lett. A meztelenséget könnyebben vette mint gondolta, de elvörösödött amikor a nővér bemutató vizsgálata közben elélvezett.
– Semmi baj, a lányok többségével ez szokott történni. – nyugtatta meg a nő.
-Most pedig itt az idő, hogy megnézzük ennek az ifjú hölgynek a belsejét! – vette át a szót a biológiatanár.
Emese lemászott a nőgyógyászati vizsgálószékről és kicsit remegve felfeküdt a hűvös fém boncasztalra. A nővér és a tanár gyakorlott mozdulatokkal leszíjazták a csuklóit és a bokáit, majd a nő beinjekciózta az erős fájdalomcsillapító keveréket. Emesét hamarosan a test nélküliség érzete fogta el. A nővér ellenőrizte, hogy tényleg nem érez-e semmit, majd biccentett a férfinak.
– Emese teljes érzéstelenítésben van, de nem akarjuk, hogy kimaradjon az élményből, ezért a bemutató közben magánál lesz. Hogy érzed magad Emese? – kérdezte a tanár.
– Nagyon félek!
– Ez teljesen érthető. – mondta a férfi, majd egy szikét illesztett valamivel a lány szeméremdobja fölé és folytatta:
– Most pedig megejtem az első bemetszést.
Könnyedén benyomta a pengét és felfelé kezdte húzni. Emese bőre szétnyílt a szike mögött. Olyan volt, mintha egy piros tollal vonalat húztak volna a hasára. A diákok egyként kaptak levegő után.
– Érzel valamit? – érdeklődött a nővér.
– Nem fáj, csak a nyomást érzem. – felelte Emese.
A diákok tágra nyílt szemmel nézték a lány felnyitott hasában szorosan összenyomódott nyálkás beleket és szerveket. A tanáruk a nővér segítségével rutinosan elkötötte a főbb ereket, majd kiemelgette és bemutatta az egyes szerveket. A gyomornál megkérdezte:
– Reggeliztél ma valamit Emese?
– Igen.
– Nagyon jó! Később akkor az emésztőnedvek munkáját is meg tudjuk nézni.
Az előadás ment tovább. Újabb és újabb szervek következtek. A csillapítás ellenére Emese vérvesztesége már akkora volt, hogy a lány kezdett egyre bágyadtabb lenni. A tanár ezt észrevette és azt mondta:
– Mint láthatjátok, Emese az erőfeszítéseink ellenére lassan kivérzik. A fájdalomcsillapítás miatt úgy fogja átélni, mintha álomba sodródna.
– Csilla! – sóhajtotta pár pillanat múlva erőtlenül a lány.
A legjobb barátnője a fejéhez lépett és a szemébe nézve simogatta arcát és homlokát, amíg Emese szemei be nem csukódtak amikor a lány átlibbent az öntudatlanság határán.