A+ A-

Szilvi Manchesterben 1. rész - Szilvi & Enikő & Tequila

Szilvi 18 éves volt. Nem tudott semmit a felnőtt életről mégis neki vágott a nagy kalandnak. Elvégezte a gimnáziumot és neki vágott. Szülei féltették egy szem lányukat, hogy olyan messzire megy otthonától, de jól tudták: az ő Szilviük kirepült a fészekből. Gyakran járt a fejükben, nem korai-e még, hisz más lányok huszon éves korukra vállnak némileg függetlenné, de bíztak a lányukban. Jól tudták talpra esett lány, boldogulni fog a messzi Angliában. Szilvinek két dolog járt a fejében: az egyik hogy jól megjegyezze a címet ahol nagynénje lakott, hiszen egy pár hónapig ez lesz az otthona, a másik dolog ami a fejében motoszkált az Zsolti volt. Vajon megérte-e itt hagyni őt? Igaz jól megvoltak de csak ennyi, Szilvi többre vágyott. Hiába próbálta rá venni Zsoltit, hogy pezsegjen vele a bulikon, ő csak folyton beszélgetett, azt sosem tudta megérteni, hogy Zsolti miért nem tud felszabadultan szórakozni.
Nem az volt a baj, hogy beszélgetett másokkal a partykon, hanem hogy Szilvit levegőnek nézte, nem foglalkozott vele, mintha szégyellte volna. Mindig játszotta a komoly felnőttet, pedig csak 2 évvel volt idősebb nála. Az igaz, hogy Szilviben megmaradt néhány dolog a gyermekkorból, de ami fontos, hogy a gyermeki bűbáj és optimizmus csillogott szemében, ezt nem vette észre sose Zsolti. Valahogy sosem nézett a szemébe, még szeretkezés közben sem, pedig Szilvi sok mindent meg tett érte, megérdemelt volna egy hálás pillantást. Így hát annyira nem volt nehéz a szakítás, de mégis csak 2 éve voltak együtt. És bár ritkább ilyen fiatal korban az ilyen hosszú távú kapcsolat, mégis jól meg voltak egymással, de csak ennyi, szerette őt hiszen ő volt neki az első. Amikor Pesten felszállt a Párizsba tartó vonatra erősebben vert a szíve. Egy fél másodperc alatt végig pergett az agyán: négy hónap Angliában?
De fog hiányozni ez a lüktető város, de fognak hiányozni anyuék, de fognak hiányozni a barátok. Viszlát eddigi életem. Azzal fellépett egy fokot a lépcsőn, majd egy újabbat. Nézte a lépcsőfokok között a betont és arra gondolt, hogy bele kell vágnia. Nem volt zsúfolt a vonat, annak ellenére sem, hogy délután indult a fővárosból. És hogy miért pont Anglia? Mielőtt letette az érettségit, mint minden normális diák tovább tanulási lehetőséget keresett és ekkor jött a nagynénje telefonja. Eszto néni Manchesterben lakott, Angliában. Régóta ott élt mégis ragaszkodott ahhoz, hogy a magyarul Eszto néni jóvoltából pár mondatot tudó hentes, zöldséges, újság árus igenis magyarul köszönje meg a vásárlást. Furcsa nő volt, de tele volt jó indulattal. És nagyon szeretett élni, de amit még az életnél is jobban szeretett az Szilvi volt.
Mindig karácsonykor szokott telefonálni, ezért is lepődött meg Szilvi, hogy nyár elején, az ő hangját hallja a telefonban. Rövid protokoláris mondat váltás után-ami kb. abból állt, hogy hogy vagy én is jól és a szüleid ők is jól... stb. Eszto néni rátért a lényegre.
- Nincs kedved a nyáron kiugrani hozzám? Mindent fizetek. Szilvi minden vágya volt, hogy külföldre mehessen egyszer. Igaz volt már Bécsben a szafari parkban, de az nem egy távolság. Így hát örömtől remegő hangon válaszolta:
- Igen...igen persze, hogy van kedvem.
- Akkor add anyádat egy kicsit megbeszélem vele a részleteket. Miután átadta a kagylót egy szorongással teli fél óra telt el. Szilvi nézte anyja arcát édes anyja meg az övét. Anyukája csak fél mondatokat mondott:
- Igen, rendben de honnan lesz rá pénze? Végül elköszönt és letette a kagylót.
Oda fordult egy szem lányához és elkezdte:
- Ide figyelj kis bogaram! - ekkor könnyes lett a szeme-jól gondold meg a döntésedet, mert a jövőd is múlhat rajta. Nagynénéd felajánlotta, hogy menj ki hozzá Manchesterbe. De nem teljesen nyaralás lenne. Mivel tudja, hogy elvégezted ezt a sulit, és tudja, hogy értesz a gyerekekhez felajánlotta, hogy szerez neked egy babysitter állást. A nyáron ezt csinálhatod és hogyha jól megy-mert miért ne menne jól-kint maradhatsz vele...
- Örökre? - szakította félbe édesanyját Szilvi gyermekded kérdésével.
- Ha nem is örökre de ameddig akarsz. Nem muszáj ezt csinálnod, mert Eszto mesélte, hogy nyílt mellettük egy ovi féleség-bár ez ha jól tudom odakint másként van- ott is dolgozhatsz.
- Adj időt nekem kérlek, át kell gondolnom.
- Gondold csak át kicsim és feltétlenül beszélj Zsoltival meg a bagázzsal is, biztos nehéz lesz nekik elfogadniuk, hogy itt hagyod őket.
Amikor anyukája ki mondta ezt a három szót, hogy "itt hagyod őket" Szilvinek könny szaladt a szemébe.
- Kicsit olyan mintha meghalnék nekik, igaz?
- Nem kicsim, te sosem fogsz nekik meghalni és a két könnyes szemű nő átölelte egymást. Szilvi kinyitotta a szemét, már közel voltak az osztrák határhoz. Ahogy visszagondolt az előző pár nap eseményére ismét megkönnyezte a történteket. A vele szemben lévő ülés fölé nézett a csomagjára. Fekete filccel barátai alá írták és ez a szöveg állt ott:
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.3 pont (23 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 A57L 2017. 03. 25. szombat 04:36
Biztos csak ennyi volt.
#3 listike 2014. 11. 29. szombat 16:45
Ha ez volt az első rész, miért nincs folytatás?
#2 bonetti 2003. 10. 27. hétfő 16:08
mintha már olvastam volna valahol ezt a történetet...
#1 Törté-Net 2003. 10. 25. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?