A+ A-

Miért lettem rabnő 1. rész

A nevem Zsófia, 26 éves vagyok és rabnő, egy mazochista ribanc. Elmondom, hogyan is váltam azzá.
Három éve kezdődött, egy nyári este. Hazafelé tartottam munka után. Aznap sokáig dolgoztam, mert másnaptól háromhetes szabadságra mentem, így már elég késő volt, sötétedett, de az utcai világítás még nem működött. Pár sarokra voltam már csak otthonról (pontosabban az albérletemtől), amikor a sötét járdán megbotlottam. Éppen egy autó mellett, melynek csomagtartójában egy férfi matatott. Majdnem hasra estem, de valaki hátulról elkapott. Ám nem segítő szándékkal: egy büdös rongyot szorított arcomhoz, amitől pillanatok alatt elvesztettem az eszméletemet.
Amikor magamhoz tértem, nem tudtam, hol vagyok, ám bizonyos jelekből arra következtettem, hogy egy mozgó autó hátsó ülésén fekszem. Kinyitottam a szemem, de semmit nem láttam, valami zsákszerűség volt a fejemre húzva. Próbáltam megmozdulni, de lábam össze volt kötözve, és kezem is hátra volt bilincselve. Megszólalni sem tudtam: számat egy erős ragtapaszcsík zárta le. Csak egy nyögésre telt erőmből, ám aki a kocsit vezette, meghallotta, mert hirtelen megállt az autó, és én ismét éreztem a büdöset. Megint elájultam. Még egyszer magamhoz tértem a kocsiban, de elrablóm ismét elkábított.
Amikor harmadszor is feleszméltem, már nem voltam megkötözve, fejemen sem volt semmi, szám se volt leragasztva. Teljesen sötét volt, csak valahol a fejem felett világított egy vörös pont. Amikor kicsit megmozdultam, észrevettem egy másikat is. Füleltem, de teljes csend vett körül. Fogalmam sem volt, hol is lehetek. Arra hamar rájöttem, hogy egy kis szobában, pontosabban cellában fekszem egy szalmazsákon. Azt is kiderítettem, hogy az a másik piros pont egy WC - kagyló felett világít. A kagylón nem volt ülőke, csak a csupasz csészére lehetett ülni. A WC mellett egy falikútból tudtam langyos, állott vizet ereszteni, hogy ihassak és valamennyire tisztálkodhassak. Könnyű nyári szandálom nem volt rajtam, és hiányzott órám meg nyakláncom is. Táskám sem volt sehol, ugyanakkor ruhám érintetlen volt, és amennyire meg tudtam állapítani, meg sem erőszakoltak, miközben nem voltam magamnál. Nem tudtam mire vélni az egészet.
A süket sötétben lassan elvesztettem az időérzékemet. Egyre éhesebb lettem, és egyre gyengültem. Lassan már ahhoz is alig volt erőm, hogy igyam a falikútból, hogy használjam a WC - t. Szinte állandóan a szalmazsákon feküdtem, és vagy aludtam, vagy valami félálom - félébrenlét állapotban lebegtem.
Fogalmam sincs, mennyi idő telt el így, amikor valamire felriadtam. Éles fény vágott a szemembe, amely egy lerácsozott ajtónyílásból jött. Egy ajtóból, ami addig nem létezett. A vakítófénytől nem láttam, ki áll vagy kik állnak mögötte. Csak egy férfihangot hallottam, amely szenvtelenül elmondta, ki is vagyok, majd közölte, hogy itt senki nem tud rámtalálni, de keresni sem fognak, mert munkahelyemről kiléptem, és albérletemet is felmondtam. És nincs sem rokonom, sem olyan ismerősöm, akinek hiányoznék. Amit rólam elmondott, az utolsó szóig igaz volt, így azonnal elhittem, hogy nincs már sem munkahelyem, sem otthonom. A Hang ezután így folytatta:
- Azért kerültél ide, hogy a szolgám légy. A rabnőm, aki minden parancsomat azonnal, gondolkodás nélkül teljesíti, akinek nincs akarata, aki csupán azért létezik, hogy mindenben kedvemben járjon. Akit a legkisebb hibáért is megbüntetek, akinek minden porcikája az enyém.
Elképesztett, amit hallottam, de még nem volt vége.
- Nem kell azonnal válaszolnod, gondolkozhatsz rajta. Most itthagylak, és majd visszajövök a válaszért. Ha elutasítod, akkor itt maradsz, és ez az ajtó soha többé nem nyílik ki; ha beleegyezel, akkor eltűnik a rács és kijöhetsz, de attól fogva csak azt teheted, amire parancsot vagy engedélyt kapsz.
A Hang elhallgatott, a fény kialudt, valami kis zajt hallottam. Mire odamásztam az ajtóhoz, már ismét csak a hideg betont tapintottam a nyílás helyén.
Visszafeküdtem a szalmazsákra, és gondolkodni kezdtem. Tudtam, hogy az utolsó mondat azt jelenti: ha elutasítom, ebben a cellában fogok elpusztulni, méghozzá kínosan lassú éhhalállal. Ha viszont elfogadom, akkor talán életem végéig ki leszek szolgáltatva valakinek, akiről nem tudok semmit, de minden bizonnyal egy szadista, pszichopata őrült. Nem tudtam dönteni.
Egészen addig nem tudtam dönteni, amíg megint az éles, vakító fényre nem riadtam. Tudtam, hogy itt a döntés pillanata, és a Hang ezt meg is erősítette:
- Nos, leszel a rabnőm?
Csak egy fél másodpercig haboztam. Addig, amíg valami fel nem kiáltott bennem: ÉLNI! Élni akarok, mindegy hogy hogyan, de élni!
- Igen, a rabnője leszek - mondtam, majd hozzátettem - Uram.
Éreztem, hogy valami hasonló megszólítást vár el. A következő pillanatban a vakító fény kialudt, a szomszédból jövő fény nagy részét pedig elfogta az ajtónyílásban álló alak, akinek egyelőre csak körvonalait láttam. Viszont nem volt sehol a rács! Észre sem vettem, mikor és hogyan tűnt el.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.35 pont (37 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 vakon53 2016. 01. 23. szombat 08:25
Zsófi, a kezedbevolt a manikűrolló hellyedbe a seggfe nyaki ütőerébe vágtamvolna.

Hogy dögöljön meg a vénpiszkos.j
#8 A57L 2014. 03. 28. péntek 06:00
Nem rossz kezdés.
#7 Wick 2003. 01. 19. vasárnap 02:49
Igényesen van megírva. Kár, hogy s/m a téma.
#6 Hardmaster 2003. 01. 14. kedd 19:53
Aki a végét vagy a folytatást hiányolja: lesz! Gondolom, a következő szériában. (Onnan tudom, hogy én öntöttem "közölhető" formába Zsófia írását, és én küldtem el.)

Elárulnád, viki, miért?
#5 TheChronic 2003. 01. 14. kedd 14:03
Tényleg jó,de többet vártam volna a végén.
Olyan,mintha egy jó regénynek csak a bevezetőjét írták volna meg.Kár.
#4 viki 2003. 01. 14. kedd 12:42
Csak azért adtam kettest mert ennyit fáradozott az írással.Ostobaság az egész.Sorry
#3 pg 2003. 01. 14. kedd 10:00
érdekelne a folytatás... eddig jó, de sajna ez csak bevezetés... mikor jön a többi?
#2 freekz 2003. 01. 14. kedd 01:56
jó hosszú előjáték az igazi hard történethez gondolom.nem vagyok s/m rajongó, de ez eddig szerintem egy jól megírt igányes történet, kár hogy ilyen típusú.f.
#1 Törté-Net 2003. 01. 14. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?