Tibor atya 4. rész

Nekem úgy volt, hogy papi értekezletre megyek, de még a falu határától nem messze jött egy telefon a megyétől, hogy az érsek úr lemondta. Örömmel mentem vissza a papi lakba.  Tudtommal már senki nem volt a házban. Csendes volt a ház míg női kacaj nem szűrődött az emeletről.
A paplak mély csendjében megállt a szívem. A lépcsőn felfelé vezető úton hiába figyeltem, hogy sem a vízcseppek katonás ritmusa, sem a régi fa nyikorgása, sem az a bizonyos, puhán burjánzó női zaj szövemény, mely hónapok óta meghatározta a ház légkörét. A prépost régi, most az én szobém ajtaja félig nyitva állt. A szívverésem dobogása a koponyámban visszhangzott, ahogy odaléptem és benéztem a homályba. A látvány fizikailag megállította a lélegzetemet. Az én nagy ágyamban, a fehér lepedők rendezetlen hullámain, Marika és Rita voltak. Teljesen meztelenül. A késő délután aranyos, porszemekkel teli sugarai átvágtak a szobán és úgy rajzolták ki a testüket, mint drágaköveket a gyantában fényesek, simák, értékesek. Mozogtak. Egy lassú, hipnotikus cseretánc közepette, amely ismerős volt a testem számára, de a szememnek még mindig idegen és megdöbbentő. Amit láttam, az a nyers erotika legtisztább, legszebb formája volt, egy olyan rítus, amely magával ragadott.
Rita feküdt hanyatt, a feje hátravetve a párnákba, a nyaka hosszú, sebezhető ív volt.  A szeme csukva, de a szempillái remegtek. Marika mellette térdelt, az arca Rita mellkasához simult. Láttam a háta izmainak megfeszülését, ahogy mozdult. A keze, az a kemény, ismerős kéz, amely annyiszor igazította a miseruhámat, fogta a farkamat, most Rita egyik mellét fogta. Nem markolta, hanem úgy tartotta, mint valami drága, törékeny gyümölcsöt. A hüvelyk – és mutatóujja közé fogta a már kemény, sötét barna bimbót és lassan, szándékosan gyűrte, mint aki ismeri annak minden titkát. Rita ajkai szétnyíltak egy néma sóhajra, teste enyhén felkunkorodott. Aztán Marika lehajolt. Először a szájával érintette meg a bimbót, nem csókkal, hanem egy forró, nyálasan nedves, teljes körbefutással, mintha a mézét nyalná ki egy virágnak. Aztán a nyelvével kezdett körözni, először lassan, majd egyre gyorsabban, koncentráltan, miközben a tenyere a másik mell tövét simogatta.