Érett özvegyek 1. rész

1963.
A hidegháború csúcspontja volt. Miután elvégeztem a posztgraduális kurzusokat az Állami Egyetemen ideiglenes állást ajánlottak a kormány egyik laboratóriumában Észak-Ohióban. Kibéreltem egy szobát egy csendes környéken körülbelül tíz mérföldre a laboratóriumtól és beköltöztem.
Augusztus végén egy napon észrevettem, hogy az 1958-as Chevy Impala-m komoly javítást igényel beleértve az átépített sebességváltót is. Egy garázsban hagytam, hogy egy hét alatt megjavítsák. Kiderült, hogy a lakásomtól nem messze reggel 7 órakor induló busszal tudok dolgozni járni.
Az első napon, amikor a buszon utaztam, egy kellemes arcú, hullámos barna hajú, vastag ajkú hölgy mellé ültem. Megjegyeztem: a legtöbb utas ismeri egymást. A hölgy megszólított:
– Minden nap a buszon utazok, de eddig nem láttalak.
– Az autómat javítják. Új sebességváltóra van szüksége.
Este újra láttam a buszon hazafelé, és leültem mellé. Bemutatkozott nekem:
– Emma Rogers vagyok. – Barátságos volt a hangja és gyönyörű a mosolya.
– Örülök, hogy találkoztunk. Billy Bradley.
Emma halkan megszólalt:
– Szokatlanul hűvös van. Elég korán. Még nem állok készen a télre. Remélem lesz még melegebb időnk és talán indián nyarunk is.
Kíváncsian kérdeztem: – Mióta jársz busszal?
Emma halkan válaszolt:
– Körülbelül öt éve. Egy baleset után abbahagytam a vezetést. Egyszerűen félek vezetni. Körülbelül 20 éve dolgozom a G-labornál a könyvelési részlegen. Egy kis házban lakom, nem túl messze a nagy apartmankomplexumtól. Van állandó munkahelyed? Te hol laksz?
– Két éves szerződésem van a kormánnyal, és egy szobát bérelek.

Miután megjavították az autómat azzal jártam dolgozni és Emmát több napig nem láttam. Egyik este elmentem egy közeli szupermarketbe tejet, tojást, vajat és kenyeret venni, és megláttam Emmát a tejipari részlegnél. Miután köszöntöttük egymást, felajánlottam:
– Emma, miután végeztél a vásárlással szívesen hazaviszlek.
Emma mosolygott:   – Köszönöm az ajánlatot, legalább nem kell taxiznom.
Ismét feltűnt, a káprázatos mosolya, bár a fogai kissé görbén álltak. Vállig érő barna haj, körülbelül 165 magas és nagyjából 55 kiló lehetett.
Később az otthonánál Emma beinvitált:
– Gyere be egy csésze kávéra. Hűvös van kint, az élelmiszerek ellesznek az autóban.