Nem is olyan szörnyű hétfő reggel 2. rész

Szavazás átlaga: 6.82 pont (136 szavazat)
Megjelenés: 2002. december 21.
Hossz: 15 280 karakter
Elolvasva: 8 151 alkalommal
Pár másodpercig még néztem a sarok felé, hátha visszatér, de már csak idegen arcok jelentek meg. Lassan a buszmegálló padjához mentem és leültem.
– Ezt meg kell emésztenem! – mondtam hangosan magam elé és rágyújtottam egy cigarettára. Ránéztem az órámra és láttam, hogy már el is késtem, ezért összeszedtem magam és elindultam a munkahelyem felé. Arra indultam amerre Melinda ment és egyre csak ő járt a fejemben. Elértem az irodaházig és beléptem a bejárati kapun.
– Helló Bill – köszöntem a portásnak
– Jó reggelt Mr. Foster – köszönt vissza
A felvonóhoz léptem és míg vártam egyfolytában a lány járt a fejemben. Magamban mosolyogtam, amikor kinyílt a lift ajtaja. Beléptem és megnyomtam a 23 – as gombot. Mikor kiszálltam a 23. emeleten, már javában folyt a munka. Sorban oda köszöntem a munkatársaknak, akik mellett elhaladtam, míg oda nem értem a titkárnőm asztalához.
– Jó reggelt Judy – köszöntem – sajnálom, hogy késtem, de az átkozott autóm a szervízben van és busszal kellett jönnöm.
– Jó reggelt uram – köszönt vissza.
– Keresett valaki? – kérdeztem
– Csak Mr. Peterson kereste – válaszolta – kéri, hogy amikor van egy kis ideje ugorjon be hozzá!
– Ok. Akkor ezzel kezdem a napot. Köszönöm Judy! – mondtam és elindultam a főnök irodája felé.
Amikor oda értem, a titkárnője köszöntött.
– Jó reggelt Mr. Foster!
– Jó reggelt magának is Edit! – köszöntem vissza – van benn nála valaki? – kérdeztem
– Nem – felelte – a kisasszony már kijött azt hiszem. Egy pillanat!
Megkérdezte telefonon, fogad-e a főnök, mire igenlő választ kapott és beinvitált az irodába.
Mikor beléptem a főnök az asztalánál ült.
– Helló Mike!
– Helló Chris! – mondta – Tedd le magad! –
k
alf
ín
alf
ál
alf
t
hellyel
– Mi történt reggel? – kérdezte – Nem szoktál késni!
– Ne is kérdezd! Az autóm lerobbant és most a szervízben van, ezért busszal kellett jönnöm, ami késett, tehát kész rémálom!
– De miért is hívtál?
– Ja tényleg – mondta – Kaptunk egy új munkatársat és úgy gondoltam, hozzád osztom be. Mit szólsz? – kérdezte
– Egy jó munkaerő mindig elkél a csapatomban – mondtam
– És ki az, ha szabad tudnom?
– Nézzük csak – mondta és közben az előtte lévő papírkupacot kezdte böngészni – Na meg is van – bökött az ujjával egy pontra
– A neve Melinda Scott, 24 éves és most végzett az egyetemen kitűnő eredménnyel. Ígéretes tehetség, legalábbis ezt mondják róla, de majd kiderül. – mondta
Amikor a nevét mondta ismét a lány jutott eszembe a buszról, de gyorsan el is vetettem a gondolatot.
– Ok Mike, majd meglátjuk – mondtam – És hol van a mi kis üdvöskénk?
– Hát azt hiszem, pont elkerültétek egymást – mondta mosolyogva – épp a te irodád felé tart.
– Rendben – mondtam – ha nincs más, akkor én megyek is!
– Csak még valami Chris – mondta – ne dobd be egyből a mélyvízbe a kislányt! Ne ijesszük el a reklámszakmától. Azt hiszem az lenne a legjobb, ha magad mellé vennéd, mint asszisztenst.
– Ok Mike, ahogy akarod – egyeztem bele.
– Nem is tartalak fel tovább Chris – mondta befejezésképp – akkor viszlát.
– Helló főnök – mondtam és elindultam kifelé
– Te Chris – szólt utánam
– Igen – fordultam hátra
– Kivel ebédelsz? – kérdezte
– Eddig egyedül – mondtam – Miért?
– Akkor ebédelhetnénk együtt és közben elmondhatnád mi a véleményed az új lányról!
– Ok, ezt megbeszéltük – mondtam – majd ideszólok telefonon!
Miután kölcsönösen elköszöntünk, visszamentem az irodámhoz.
– Nem kerestek Judy? – kérdeztem
– Eddig nem uram – jött a válasz
– Ha keresne valaki az irodámban leszek – mondtam, aztán beléptem az irodámba és a kis fürdőszobába indultam, hogy kicsit rendbe szedjem magam a reggeli kis affér után. Miután végeztem, elhelyezkedtem a székemben és átnéztem az oda készített postámat. Miután ezzel végeztem nekiláttam az aznapi teendőim átnézésének, de a gondolataim folyton a lány körül forogtak.
– Judy – szóltam ki telefonon a titkárnőmnek – hozna nekem egy teát?
– Persze uram, egy pillanat – felelte
– Köszönöm – mondtam
Pár pillanat múlva megjelent Judy az ajtóban a teával. Igazán elragadó lány volt. Rövid barna haja, gyönyörű lábai és szép nagy kerek mellei vannak
– A teája uram – mondta és letette az asztalra
– Köszönöm Judy – mondtam
Megkerülte az asztalt és oda lépett fölém. Lassan gombolni kezdte a blézerét, majd a blúzát. Mikor ezzel végzett ott állt előttem melltartóban és rám nézett. Ekkor fogta a csipke melltartója alját és felhúzta így kiszabadultak gyönyörű keblei a rabságukból. Ott meredeztek előttem a gyönyörű halmok, és én le sem tudtam venni a szemem róluk. Ekkor közelebb lépett, a mellei már – már hozzám értek.
– Miért nem hívtál egész hétvégén? – kérdezte cicásan – Talán már nem szereted őket? – rázta meg a kebleit
– Dehogynem édesem – válaszoltam kiszáradt torokkal – csak sok dolgom volt hétvégén. Szervízbe vittem az autómat azonkívül munkát is vittem haza, amit otthon hagytam jut eszembe.
Ekkor hirtelen az ölembe rántottam és megcsókoltam a mellét, amit ő gyöngyöző nevetéssel vett tudomásul.
Mélyen a szemembe nézett.
– Akarod, hogy a számba vegyem? – kérdezte búgó hangon
– Nagyon is drágám, ez minden vágyam, – mondtam – de most sajnos nem lehet, mert várok valakit.
– Ahogy akarod – mondta kicsit sértődötten – akkor én megyek vissza a helyemre.
– De azért az ajánlatod még áll későbbre is ugye? – néztem rá kérlelően
– Persze – mondta hamiskásan – de akkor már neked is tenned kell valamit értem!
– A legnagyobb örömmel kicsim – mondtam neki és egy utolsó csókot nyomtam az ajkára. – Na siess, különben lebukunk!
Ezután rendbe szedte a ruházatát és kiment az asztalához.
Rövidesen megszólalt a belső telefonon és közölte, hogy egy bizonyos Miss Melinda Scott van itt. Szóltam neki hogy engedje be.
Bizonytalan kopogtatás hallatszott az ajtó felől.
– Tessék – szóltam
Amikor kinyílt az ajtó és felnéztem a papírokból, azt hittem a szemem káprázik. Ott állt a lány a buszról. Az ő arcára is megdöbbenés ült ki. Lassan becsukta az ajtót, d e még mindig nem jutott szóhoz. Mi tagadás én sem. Aztán lassan észhez tértem és felálltam, hogy üdvözöljem.
– Jó napot – köszöntöttem, de még mindig nem tértem magamhoz a megdöbbenéstől.
– J – j – jó napot Mr. Foster – dadogott.
Az arcán tükröződtek az érzései. A megdöbbenés és zavar keveredett azon a gyönyörű arcon. A szép kék szemei teljesen elkerekedtek. Majdnem odamentem, hogy a karomba vegyem és megnyugtassam, hogy nincs semmi baj, de erről lebeszéltem magam.
– Foglalj helyet és ne hívj Mr. Fosternek kérlek – mondtam neki
Ő még mindig zavartan leült velem szemben.
– Ez meglehetősen
k
alf
ín
alf
os
helyzet mindkettőnk számára azt hiszem – kezdtem – de nézzük a jó oldalát a dolognak, legalább már ismerjük egymást – folytattam – és kölcsönösen szimpatikusak is vagyunk azt hiszem, függetlenül attól, hogy a főnököd leszek.
– Ez igaz – mosolyodott el, aminek én nagyon örültem
– Azt hiszem egy – két dolgot tisztáznunk kell mielőtt hozzálátunk a munkához – mondtam – a magán élet és a munka az két külön dolog nálam, és ezt elvárom a munkatársaimtól is.
Helyeslően bólogatott és én folytattam.
– Bár még nem egészen tértem magamhoz – mondtam és vettem egy mély levegőt mielőtt folytattam volna – van egy pár dolog amit meg kell beszélnünk.
– Először talán azzal kezdeném, hogy általában mit várok el a munkatársaimtól.
Melinda közben figyelt és csak bólogatott. Azért próbáltam én minél többet beszélni, hogy legyen ideje összeszedni magát, ami látszólag lassan de biztosan sikerült is neki.
– Mindenek előtt, amíg a munkahelyünkön vagyunk, első a munka és ebben ügyben elég szigorú vagyok. A második, nos azt hiszem nincs második. – mosolyodtam el, mire ő is megajándékozott gyönyörű mosolyával.
– Szívesen fogadok minden okos ötletet.
– Ok – mondta – ha lesz ilyenem közölni fogom önnel Mr... ööö... vagyis Chris.
– Én azt javaslom ne magázódjunk – mondtam – kicsit nevetséges lenne köztünk, nem gondolod?
– De, szerintem is – mondta mosolyogva
– Akkor hát üdvözöllek a csapatban – nyújtottam felé a kezem ami pár órája még a bugyijában volt. Ahogy a kinyújtott kezemre nézett, láttam rajta, hogy neki is ez jutott az eszébe, mert elpirult, de azért gyorsan kezet fogott velem. A kézfogása határozott volt ami tetszett.
– Köszönöm Chris – mondta és közben a szemembe nézett és én megláttam benne a vágy és a bizonytalanság elegyét, amit ő is láthatott az enyémben.
– A beosztásod egyenlőre személyi asszisztens lesz, méghozzá az én oldalamon. Remélem ez nem okoz gondot.
– Nem, dehogy – mondta – kifejezetten örülök neki.
– Chris – kezdte félénken – szeretnék mondani neked valamit!
– Csak rajta, bátran kivele – biztattam
– Azzal kapcsolatban, ami köztünk történt reggel a buszon... szóval... – dadogott.
Látszott rajta, hogy nem tudja, hogy fejezze ki magát. De nem akartam szólni, csak vártam.
– Szóval azt szeretném mondani, hogy nem akarom, hogy rosszat gondolj rólam, mert én soha nem tettem még ilyet – szinte a sírás kerülgette, ahogy próbált kijönni a mondatból – és nem vagyok rossz lány.
– Elhiszem neked – válaszoltam neki – és hidd el én sem tettem még ilyet. Ez biztosan nem fogja befolyásolni a karriered a cégnél, én meg nem vagyok egy dicsekvős trófea vadász, úgyhogy a jóhíred sincs veszélyben. – nyugtattam meg.
– Köszönöm – mondta hálásan.
– Akkor talán megbeszélhetnénk kettőnk dolgát? – kérdeztem rá óvatosan és felkészültem a visszautasításra. – Tudom, hogy nem munkaügy, de azt hiszem ebben a helyzetben kivételt tehetünk.
Mivel kérdőn nézett rám, folytattam.
– Arra gondoltam, hogy esetleg felhívnálak nyolc körül, ahogy eredetileg megbeszéltük.
Ahogy ezt elmondtam az arcát figyeltem, amire ismét a megdöbbenés ült ki.
– Persze a válaszodnak nem lesz semmi hatása a munkáddal kapcsolatban – nyugtattam meg
– Ok – mondta – de mielőtt válaszolok azt tudnod kell, hogy nálam sem az dominál, hogy a beosztottad leszek!
– Természetesen – válaszoltam
– Nagyon boldog lennék, ha felhívnál! – mondta mosolyogva.
– Akkor ezt megbeszéltük, csak egy valamit szeretnék még veled megbeszélni – folytattam – arra kérlek, hogy ne adjunk alapot a pletykáknak a cégen belül.
– Ok, ez természetes – mondta mosolyogva és én egyre inkább úgy éreztem, hogy nem mindennapi lány ül velem szemben.
– Akkor azt hiszem mindent megbeszéltünk, Judy a titkárnőm mindent megmutat neked, segít eligazodni az irodában. Nekem sajnos elég sok dolgom van, de ha már berendezkedtél nézzél erre és akkor megbeszéljük milyen munkát is adjunk neked. – mondtam neki mosolyogva és felálltam. Ő is felállt és elindultunk az ajtó felé.
Ő félúton megtorpant és visszafordult, mire összeütköztünk.
Elnézést kért, miközben felnézett rám a gyönyörű kék szemeivel és akkor tudtam, hogy elvesztem. Lehajoltam és megcsókoltam lágyan az ajkait, amit hálás sóhajjal viszonzott. Amikor szétváltunk mosolyogva rám nézett.
– Csak azt akartam mondani, hogy... mindegy azt hiszem elfelejtettem – mondta mire mindketten elkezdtünk nevetni. Aztán kivezettem Judyhoz és bemutattam egymásnak őket, majd munkára hivatkozva kettesben hagytam őket.
Fél egy körül kiszóltam a titkárnőmnek, hogy kérdezzen rá a főnökre ráér-e ebédelni. Pár perc múlva jött a válasz, hogy a főnök vár.
Elindultam az ebédlőbe ahol már ott volt Mike.
Leültem mellé az asztalhoz és a cég ügyeiről kezdtünk beszélgetni.
– És milyen az új lány? – kérdezte
– Szerintem be fog válni, de nem akarok meggondolatlan kijelentéseket tenni. – mondtam – határozott és eszes ember így első benyomásra, de majd kiderül.
– Ok Chris rád bízom. – mondta
Ebéd után elköszöntünk egymástól és ment mindenki a maga dolga után.
Mikor felértem az irodámhoz, Judy még nem volt ott.
Leültem az asztalomhoz és épp egy statisztikát olvastam amikor kopogtatás hallatszott.
– Tessék – szóltam ki
Kinyílt az ajtó és Judy lépett be rajta. Lassan egy párduc mozgásával lépett oda hozzám és szét tett lábakkal ült az ölembe. Csókolni kezdte a nyakamat, majd rátalált a számra és vad csókolózásba kezdtünk. Lassan kiszállt az ölemből, de egy pillanatra se hagyta abba a csókot és felült elém az asztalra. Gyorsan kiszabadította a melleit. Felhúzta a szoknyáját és a fejemet a lába közé nyomta. A bugyiját előtte gondolom levette a mosdóban mert csak a fazonra nyírt puncija csillogott előttem nedvesen. Kicsit hátra dőlt és egyik kezével megtámaszkodott az asztalon, míg a másikkal a hajamba markolva irányított a puncija mentén. Kinyújtottam a nyelvem és megérintettem a csiklóját mire ő megremegett, és körözni kezdett a csípőjével a nyelvem előtt. Egyre vadabbul kezdtem nyalni a rózsaszín, kislányos pináját, ő pedig egyre hangosabban nyögött. A farkam ekkor már majd felrobbant. Egyik ujjamat bedugtam a puncijába és lassan húzogatni kezdtem ki – be. Aztán rövidesen követte még kettő. És ekkor elélvezett. Éreztem, ahogy a puncija ütemesen összehúzódik az ujjamon az orgazmus hatására és hallottam ahogy próbálja magába fojtani a kéj sikolyait. Amikor végzett mosolyogva nézett rám és egy csókot nyomott a számra lenyalogatta saját nedveit a szám körül.
– Most én jövök – mondta letérdelt elém
Kiszabadította a farkam a nadrágból, ami úgy pattant elő mint valami rugalmas vessző. Először csak apró puszikat adott a makkomra, majd lassan haladt lefelé a puszikkal míg el nem érte a heréimet. Azok sem maradtak ki a kényeztetésből, majd elindult vissza. Amikor visszaért a makkomhoz, elkezdte nyalogatni, majd egy mozdulattal benyelte tövig és én nem tudtam visszatartani kéjes nyögéseimet. Egyszerűen fantasztikusan csinálta. Ahogy szopott és verte a farkam egyszerre nem bírtam nem ránézni. Csak bámultam, ahogy a feje le – föl mozgott az ölemben. A nyelvével a makkom körözött, majd végég nyalta az oldalát. Leérkezve a tövéig, megnyalogatta a heréimet, aztán elindult visszafelé. A szemem előtt már szikrák pattogtak. Éreztem, hogy a szemem könnybe lábad az élvezettől!
– Ha nem élvezek el, beledöglök! – futott át az agyamon. Hirtelen szinte tövig nyelte a farkam. A manduláinak ütközött a makkom, ekkor éreztem, hogy nem sok van hátra és ezt a tudomására is hoztam, de nem sokat törődött vele. Amikor már nem bírtam tovább szóltam neki, hogy jövök, és ő szívni kezdte a farkam, ahogy csak tudta és közben a kezével segített a szájának. Majd eszemet vesztettem, amikor elkezdtem élvezni és ő minden cseppjét a szájába vette és lenyelte, mert saját bevallása szerint imádta az ízét. Amikor csitultak az élvezet hullámai mosolyogva felállt és szájon csókolt. Izgató volt, hogy a számban keveredett a csókja, a puncija és a saját farkam íze.
Mikor szétváltunk szó nélkül rendbe szedte magát, végig simított időközben lelankadt farkamon és kiment az irodából. Mosolyogva gondoltam arra, hogy nekem van a legjobb titkárnőm a földön. Nem akar hozzám jönni, de imád velem kefélni, nem
e
alf
alf
sz
alf
ak
alf
oskodik
, nem féltékeny, bármilyen munkát rá lehet bízni, egyszóval tökéletes.
Ránéztem az órámra és gondoltam épp ideje, hogy felhívjam a szervízt és a kocsim után érdeklődjek. Megnyugtattak, hogy délután mehetek érte. Ismét beletemetkeztem a munkába majd mikor végeztem az órára nézve megállapítottam, hogy ideje végre hazamenni. Kiszóltam Judynak, hogy hazamehet. Összepakoltam az asztalomon és én is hazafelé vettem az irányt.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 6.82 pont (136 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. március 3. 20:53
#23
Igen,  jó a folytatás is
1
Andreas6
2020. június 22. 07:50
#21
Tökéletesen egyetértek veled!
1
Ez egy válasz Su 2003. április 9. 20:12-kor írt üzenetére.
kivancsifancsi
2020. június 12. 18:24
#20
Nagyon jó, már a kezdet se volt rossz, de kifejezetten fejlődik a dolog.
1
z
zoltan611230
2019. április 2. 01:23
#19
Jó ez ....
1
cscsu50
2019. január 1. 11:42
#18
Így tovább
1
t
t.555
2017. november 6. 03:54
#17
Hibátlan folytatás!
1
a
A57L
2013. december 29. 03:55
#15
Egész jó.
1
tutajos46
2013. október 20. 05:55
#14
tovább
1
Su
2003. április 9. 20:12
#13
Személy szerint epekedve várom a folytatást! Ha az első story jó volt, akkor ez még jobb! Nagyon tetszett, minden körítéssel és leírással együtt... Elvégre nehogy már csak a szexen, meg gruppenen, meg miegymáson legyen a hangsúly!!! Sztem a gruppennel, meg anállal, meg mittomén még várhatsz, csak szépen fokozatosan, lassan!!!
Gratu!
10p
1
Rambo
2003. január 6. 10:57
#12
Naggyon jó, már a kezdet se volt rossz, de kifejezetten fejlődik a dolog... Szerintem ne rontsd el azzal a sztorit, hogy azonnal gruppenbe ugranak a lányok, inkább egy kis bonyodalom legyen...he-he. A finom husi is csak körítéssel az igazi.. :))))
1
CAVE
2003. január 3. 14:52
#11
Hannibal a történet regénynek indult, így valamivel a két akció közti részt ki kell tölteni. A történet jó,bár az eleje hasonlít a Metro című remekre
1
Madafaka
2002. december 26. 01:39
#10
Johet a folytatas...
1
Leone
2002. december 22. 23:07
#9
Kellemes kis történet!
1
Hannibal
2002. december 22. 09:01
#8
A tortenet jonak indult. Ertem ezalatt a buszos story-t. Sajnos a mostani annyira nem oke. Tul sok a korites. Nem azt mondom, hogy nem kell, de nem ennyi. A masik a parbeszedek megfogalmazasa. Vagyis a "míre en - mire o- erre en". Szerintem felesleges! Tovabbra is sok sikert! H
1
masterboy
2002. december 21. 19:32
#7
teknosbika:
folytatás lesz, de grupi még nem várhato! (egyenlöre...!!) :)))

1
Teknosbika
2002. december 21. 17:58
#6
Atomzseniális!

Masterboy, minden gyanú visszavonva!
amúgy, ha lehet, akkor légy oly bátyám, a köv. részbe tegyél be egy gyengéd, de teljes gruppent is, a főhős, a titkárnő meg az új csaj részvételével, orál-anál-leszbi leírásokkal plíz
üdv, folytatást akarok!
1
Perfect
2002. december 21. 15:18
#5
Mééééééééééég! Ilyen jöhet !
1
goodgal
2002. december 21. 13:09
#4
Nekem tetszik, csak így tovább,10!:)
1