Háromszög játékok 1. rész

Olga egy étteremben ült, mert csupán egy levest szeretett volna elfogyasztani. A teremben a legutolsó fülkében volt az asztala. Mielött helyet foglalt volna a terem tulsó végében meglátott egy érdekes, nagyon szimpatikus férfit. Most látták először egymást, majd nem sokkal később már érezték is egymást. Igen, úgy tört rájuk mint egy nyári vihar. Az idegen szó nélkül lépett be Olga fülkéjébe és leült az asztalához.
Valószínüleg akkor jutottak el mindketten valamennyire a valóságba, amikor az idegen hosszú középső ujja behatolt Olga puncijának ragadós melegébe.
– Mit csinálsz velem? – Olga csak ennyit tudott mondani, de nem kapott választ, ezért belemarkolt a férfi szoros nadrágjába.
Az idegen belenyalt a lány fülébe és nedves köröket csinált ott, de továbbra sem szólt semmit, hanem a nyelve és az ujja csinált mindent. Ezek viszont magukért beszéltek. De még a nevét sem tudom – gondolta Olga. Összezavarodtak az érzései. De hát mégis bennem van az ujja, ami már nem volt igaz, mert még egy ujj került oda. De én és én, de mégis mi vagyok én? Mit keresek egy étteremben és főleg mi történik velem?
– Mit keresel te itt az étterem közepén és mit teszel egy szinte védtelen nővel?
Ebben a pillanatban az idegen a két ujja közé fogta a csiklóját és megszorította. Ezzel kiváltotta Olgában az élvezet első hullámát
– Áááá! – nyögte és még jobban széttárta a combjait.
– Én, én Óoo. Én ezt nem akarom, te rohadt tróger! Itt egy forgalmas étteremben. Mindárt sikítani fogok! Meg fogod látni!
De nem sikoltott, hanem csak felnyögött és elkezte az idegen még mindig a nadrágban feszülő farkát a szöveten át dörzsölni. A félhomályos fülkében Olga szemébe csak az asztalon lévő hófehér terítő világított bele.
– Mit csinálok én? – kérdezte, de nem kapott rá választ.
A férfi hallgatott, csak a nyelve és az ujjai tették a magukét. Olga kénytelen volt az ölét előrenyomni. A puncijából kiáradó jó érzés arra kész-tette, hogy teljesen hátradőljön.
Majdnem sikerült leesnie a székről. Már szinte feküdt. Aztán hirtelen ismét felriadt, gondolkodni kezdett.
– Nem tudom ki vagy. Nem ismerlek. Én csak egy levest akartam enni és ez lett belőle! Itt fekszem egy asztalnál egy idegen előtt és hagyom, hogy az ujjaival a pinámban turkáljon!