Egy asszony bánata és sikere 1. rész

33 éves egy gyermekes férjes asszony vagyok. Szeretem a férjemet, ő is engem, a gyereket imádom, ő 4 éves. Sajnos anyagilag nagyon rosszul állunk, nekem jelenleg nem volt munkám, férjem munkahelye nemrég szűnt meg. Ráadásul a férjem adósságokba is keveredett, így hogy a lakást meg tudjuk tartani és az adósságokat visszafizessük nagyon nagy összegű jelzálogkölcsönt kellett felvennünk, ami miatt folyamatosa rettegtem, ha nem tudjuk fizetni, elveszik a lakásunk. Semmire sem jutott pénzünk.
Végül a férjem talált munkát, ami keveset fizetett, de nem haltunk éhen, de nyilvánvaló volt, hogy sokáig nem bírjuk így. Sokat sírtam.
Az első gyerek után akartunk még egyet, de nem sikerült, állítólag énbennem volt a hiba. Így nem védekeztem a továbbiakban, igaz a szex egyre ritkább volt. Valószínűleg ebbe belejátszott az én önbizalom hiányom is. Sosem voltam sovány alkat, de a szülés után hatalmasra nőtt a mellem, extra nagyra. Az orvos megállapította, hogy hypermastia nevezetű betegségem van, az emlőállomány abnormális túlfejlettsége, ami kívülről természet ajándékának tűnhetett, de rengeteg problémám volt vele. Sokszor estére fájt a vállam, nyakam a nagy súlytól, amit persze egy férfi nehezen érthet meg. Nem tudtam sportolni, mert zavartak a melleim. Nem tudtam hason feküdni, aludni. Megbámultak a férfiak és a nők is az extra melleim miatt. Nehéz volt öltözködni, mert ha lezser, bő felsőt vettem fel, úgy néztem ki, mint egy hordó, ha meg szűket a nagy melleim mégjobban kidomborodtak és feltűnőek voltak. A nagy melleimre nehéz volt jó melltartót találni, mivel nehezen tarthatóak és a pánt a súly miatt belevágódik a bőrbe. És az orvos felhívta a figyelmem, hogy bár még tömöttek a melleim, de pár év múlva meg fognak ereszkedni. Azt tanácsolta csináljak mellkissebbítő műtétet.
De pénzünk megélhetésre sem volt, nemhogy plasztikai műtétre. És itt volt még az önbecsülésem, ami a nullára csökkent, a férjem szexuális érdeklődésének csökkenése sem segített.
Ebben a kétségbeejtő lelki és anyagi helyzetben voltam 33 évesen, nem voltam kövér, de tehénnek éreztem magam.
Egyik nap a gyereket oviba vittem és hazafelé bementem a plázába, összefutottam egy fiatalkori barátnőmmel Évával.