Egyben tartott család 1. rész

Amikor Eszter szólt a két fiának, hogy beszélnie kell velük, azok azt hitték, hogy bajban vannak.
– Bármi is volt, nem én tettem! – fakadt ki Tamás.
Az anyjuk a nappaliba vezette őket, és elültek egymással szemben.
– Hol van apa? Ő is kiabálni fog velünk később? – kérdezte Gábor.
– Nyugodjatok meg! Nincs semmi baj! Apátok a hálószobánkban van, és meccset néz a tévében, amíg én beszélek veletek. Ez a dolog róla és rólam szól, és arról, hogy együtt maradunk-e családként. – mondta Eszter.
A két fiú nagyon elhallgatott, és figyelmesen hallgatták az anyjuk szavait, aki elmondta nekik, hogy apjuk biszexuális.
– Az apátoknak fékezhetetlen szexuális késztetése van arra, hogy egy másik férfival legyen. Ha családként akarunk együtt maradni, akkor nem akarom, hogy bárokba menjen, és idegenekkel élje ki a vágyait! Veszélyes világ ez, és könnyen elkaphat valami betegséget.  
– Szóval, azt akarod, hogy hagyjuk, hogy apa leszopjon bennünket? – kérdezte Tamás.
– Igen, drágám! Pontosan erre gondolok!  
– Nekünk is szopnunk kell őt? Ez is az üzlet része? – érdeklődött Gábor.
– Egyikőtöknek sem kell olyat tennie, amit nem akar. De nagyon kézenfekvő, hogy kölcsönösen szopjátok egymást. Nekem nincs kifogásom ellene. Maszturbálni szoktatok, ugye? – kérdezte Eszter, noha az ágyneműkből már tudta a választ.
– Igen. – felelt mindkettőjük nevében Gábor.
– Ha úgy döntenénk, hogy megtesszük... te hol lennél közben? – kérdezte Tamás.
– Jó kérdés! Azt tervezem, hogy ott leszek veletek a szobában. Én vagyok az anyátok, szeretlek mindkettőtöket, és részese akarok lenni ennek.
A két fiú ugyanazt gondolta ugyanabban a pillanatban: "Talán láthatjuk anyát meztelenül! "
– Menjetek lefeküdni, és beszéljétek meg! Ha benne vagytok, szóljatok reggel! – mondta nekik Eszter.
A két fiúnak közös volt a hálószobája. A két különálló ágyuk egymás mellett volt elválasztva egy éjjeliszekrénnyel, kis lámpával és ébresztőórával. Mindketten meztelenül aludtak a takaró alatt. A holdfény beszűrődött az ablakon, így elég világos volt, és látták egymást, ahogy beszélgettek.
– Szóval... mit gondolsz? Szerinted csináljuk apával? – kérdezte Gábor.
– Nem tudom! Kicsit félek! Ez nem egyszerű önkielégítés... de nem akarom, hogy anya és apa elváljon! – suttogott Tamás.
– Tudom, mire gondolsz! Én sem csináltam soha mást. – vallotta be Gábor, majd folytatta: